Tilos volt varrni, mert úgy vélték, hogy minden öltés egy szúrás egy halottnak. A sírokat ilyenkor rendbe teszik, virágokkal, koszorúkkal díszítik. Jellegzetes virág halottak napján a krizantém, ami a kegyelet és emlékezés virága. A virágokon kívül, gyertyákat és mécseseket gyújtanak. Halottak napja világszerte Halottak napját eltérő módon ünneplik a világ különböző pontjain. Halottak napja Kínában Kínában úgy tartják, hogy évente egy hónapon át megnyílik a pokol kapuja, és ilyenkor a nem kellő tisztességgel eltemetett vagy tévelygő szellemek feljönnek közéjük. A Szellemünnep havában hatalmas fesztivált tartanak, mindenhol ételt készítenek ki a szellemeknek, mert úgy gondolják, hogy a jól tartott szellem barátságos szellem. Halottak napja Mexikóban A halottak napja Mexikóban egész más hangulatban telik, mint nálunk. Ott a halottak napja egy színes ünnep, ahol a halottaknak ajándékokat visznek. Úgy vélték: "Míg a harang szól, a halottak otthon vannak. " Több helyen miközben a temetőben gyertyát égettek és odahaza is égve hagyták a lámpát, hogy a halottak szét tudjanak nézni.
Országszerte elterjedt szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyák gyújtása. A gyertya, mint a fény, a világosság forrása nagyon korán Krisztus-szimbólummá vált a keresztény egyházban. Használata a római kor óta általános világítás céljából, de szimbolikus, rituális kellék is. Halottak napja – néhol az egész hét – dologtiltó nap, mert bizonyos munkákkal megzavarnánk a holtak nyugalmát. Ezért nem szabad semmilyen földmunkát végezni. Mosni sem szabad, mert a halottunk ruhája vizes lenne a túlvilágon. Zalában, Somogyban, de az ország más részein is halottak napjára virradó éjszaka hazalátogatnak a halottak, ezért számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra, vagy a rétest hagyják kint számukra éjszakára. (A család abban az évben elhunyt tagjainak szól ez, bár több adat utal arra, hogy régebbi halottakra is gondolnak. ) Zalában, Somogyban általánosan rétest sütnek. Régebben az asztalra, vagy az ablakba égő gyertya került, hogy fénye segítségével hazataláljon az elhunyt.
Elég lesz ugyanis ezt akkor meglépni, ha Orbán megszerezte az évtizedek óta vágyott hatalmát, hogy ezzel is lehetetlenné tegye az emberek utcán történő tiltakozását. Ha kijárási tilalom van, akkor nincs ellenkezés sem, ha pedig nincs ellenkezés, akkor Orbán szerint teljes támogatásáról biztosítja őt a magyar nép. Egész héten mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna, megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert akkor a férgek ellepnék a házat. Halottak napján sok helyen nem végeztek semmilyen földmunkát, mert úgy gondolták, beteg lesz, aki ezt megszegi. A halottak napi esőből megjósolták, ki fog meghalni az esztendőben, és ezzel riogatták egymást. Különösen varrni tilos, mert minden öltés egy szúrás a halottnak. Ez a tiltás egyébként egész hétre érvényes. Kiss László – Ekkor viszont mindenhol rendbehozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát gyújtanak.
Bonifác pápa "Szűz Mária, Vértanúk Boldog- asszonya és minden vértanúk" tiszteletére szentelte fel a római Pantheont. November első napja a megemlékezés napjaként a VIII. században, 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette, 844-ben. Halottak napja A halottak napja jóval későbbi eredetű, mint a mindenszentek ünnepe. A holtakért való imádkozás szokása 998-ban kezdődött Franciaországban, és a XIV. században vált általánossá. A november 2-i halottak napja Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048, ) ered. Õ ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték, a 14. századtól Róma is átvette. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkek" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek.
IV. Bonifác pápa 609. május 13-án keresztény templommá szentelte az épületet, "Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk" tiszteletére. A felszentelés napja pedig nem véletlenül volt május 13, így a templom szerepe az ünneppel összekapcsolódott. November első napja a megemlékezés napjaként III. Gergely pápa idején jelent meg először Európában. Egyetemes ünneppé pedig IV. Gergely pápa tette, 844-ben. Általános hagyomány, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot is jelképezi. A katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél" ma is vannak, akik elimádkozzák a mindenszentek litániáját. Magyarország egyes vidékein, e napon harangoztattak a család halottjaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Volt, ahol mindenszentek napján a család minden tagja meggyújtott egy gyertyát, és azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.
"A sír nem csupán egy gödör, amelybe elásnak egy holttestet vagy egy urnát, hanem menedékhely a szeretteink szívének, akiket az elhunytak hátrahagynak. " "Gyújtottál-e gyertyát, hófehéret, vágtál-e virágot, hófehéret és mondtál-e imát, hófehéret... azokért, akik mind elmentek? Hát gyújts értük gyertyát, hogy égjen, a lángja a szívedig érjen! " "Nem a halál szörnyű, hanem a temetés. A halál nem szerencsétlenség. Csak szomorúság azoknak, akik a Földön maradtak még s egy kedves valakijöktől látatlan időre el kell búcsúzniok. " "A halottak az élők emlékezetében élnek tovább. " "Így táplálnak még most is a holtak, S élnek, amíg emléküket áldjuk! Kárba nem vész a vetőmag jó földbe hullva, És a talentumok is csak sokasodnak méltó kezekben. " "A hagyomány nem azt jelenti, hogy az élők halottak - azt jelenti, hogy a halottak élnek. " "Fájdalmunkat ma rejtegetni nem kell. Halandó, gyönge testvérek vagyunk ma. Sirok között egyenlő minden ember, Akár ott sirva, akár oda jutva. " "Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. "
Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. Innen ered a Mindenszentek napja. A római hagyomány azonban nem az első volt a sorban, ugyanis a május 13-i dátum már korábban is ezen szentek ünneplésére szolgált. A kezdetek a IV. századra nyúlnak vissza: Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János írásaikban beszámolnak a Mindenszentek ünnepéről, melyet ekkor azonban még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. Nyugaton 609-ben tűnt föl először ez az ünnep, mikor május 13-án a Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk tiszteletére a már említett módon felavatták a Pantheont. Nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén először Angliában és Írországban kezdtek el ünnepelni a 700-as években. Gergely pápa (731-745) idején jelent meg először, aki a kategóriát tovább bővítve a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte.