Az öröklés után járó illetéket az az adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van. " Az örökös bejelentési kötelezettsége – hagyatéki kimutatás "Valamennyi örökös, külön-külön, az örökhagyó halálától számított 90 napon belül köteles a "hagyatéki kimutatás" (HK) nyomtatványon a NAV-nak bevallást adni, vagy a hagyatéki eljárás lefolytatását a közjegyzőnél kérni, ha a közjegyző a hagyatéki eljárást nem köteles hivatalból megindítani, de az egy örökösnek jutó ingóörökség a 300 000 forint forgalmi értéket meghaladja. Erre az örököst a halálesetet követő meghallgatás, illetve leltározás során a leltározásra jogosult szerv köteles figyelmeztetni. Egy ház öröklés után (nem közvetlen ágon) Hány % illetéket kell fizetni az örökösnek?. Ezt az eljárás során a kiállított iraton is fel kell tüntetni. Az örökös ahhoz az adóigazgatósághoz tesz bejelentést, amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt. Ennek hiányában a NAV vezetője jelöli ki az illetékes adóigazgatóságot. A hagyatéki kimutatásban bejegyzett adatokat a NAV bizonyos esetekben jogosult felülvizsgálni.
Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból Rézler Gyula Alapítvány – Gondolat Kiadó Budapest, 2011 Szerző: Tóth Pál Péter (szerk. ), ISBN 9 789636 933487 Sikertörténet? Lehet – nem tudjuk. Rézler Gyula talán még 19 éves sem volt, amikor elsőéves egyetemi hallgatóként a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgaók Országos Szövetsége lapjának, az Egyetemi Híradónak a szerkesztője lett. Mi volt az "előiskola", amely az ifjú szerzőt elő- vagy felkészítette arra a szerepre, amit egyetemre kerülését követően szinte azonnal betöltött? Írásaival nem az érzelemre, hanem az összefüggések bemutatásával az értelemre kívánt hatni. Az öröklés után fizetendő illeték. Valamennyi tanulmányában a felszínen megjelenő problémák hátterének bemutatására törekszik. Éppen ezért ezek az írások nem csupán a fiatalember szellemi fejlődésének lenyomatai, hanem a két világháború közöttiMagyarország társadalom történetének, különösen pedig a fiatal értelmiség, az egyetemi hallgatók politikai fejlődés történetének fontos tanulmányozásra, feldolgozásra váró dokumentumai is.
Adózás és illeték öröklés utáni eladásnál Testvéremmel ketten 2012-ben édesanyánk halála miatt megörököltük a családi házának 1/2 részét. (10 évvel előtte már édesapánk 1/2 tulajdonát is megörököltük). A házat mivel nővérem meg szeretné tartani - én pedig nem -, ezért vállalja részemre az ingatlan fél részének árát kifizetni. Mi a legkedvezőbb mód ennek lebonyolítására, s kell-e jövedelem adót vagy mást fizetni ehhez? Tisztelt Érdeklődő! Amennyiben a ház fele részét nővére ugyanazon az értékne, vagy olcsóbban vásárolja meg Öntől, mint amennyi a hagyatékátadó végzésben szerepel, akkor Önnek nem kell adót fizetnie az eladás után. Nővére viszont vagyonszerzési illetéket fog fizetni, ami a vételár 4%-a. Rézler Gyula Alapítvány - Könyvek, publikációk. Vissza a jogi tanácsadásra
T. Zane Reeves, 2006. Letölthető verzió (pdf) Szervezet, konfliktus, mediáció – Tanulmányok a 100 éve született Rézler Gyula emlékére Rézler Gyula Alapítvány – Gondolat Kiadó Budapest, 2011 Szerző: Janky Béla (szerk. ), ISBN 978 963 693 354 8 A kötet, amely a Rézler Alapítvány volt ösztöndíjasainak tisztelgése a 100 éve született Rézler Gyula emléke előtt, reprezentatív áttekintést nyújt az elmúlt másfél évtizedben Rézler-ösztöndíjat nyert szakemberek munkáiból. A szerzők között találunk egyetemi oktatót, szervezeti tanácsadót, mediátort és bírót is. A tanulmányok között ennek megfelelően van empirikus szociológiai szakcikk, jogi elemzés, gyakorlati útmutató és esszé jellegű tanulmány is. A könyv megjelenése a centenáriumi emlékezés része. Azonban a szerkesztő arra törekedett, hogy olyan kötet álljon össze, amely helyet követel magának a gazdaságszociológiával, munkatudománnyal, munkajoggal, mediációval és általában konfliktuskezeléssel foglalkozó hazai szakemberek könyvtárában. Az írások többsége alkalmas arra, hogy a fenti területeken indított egyetemi kurzusok vagy továbbképzések háttérolvasmányként használják őket.
Ezzel kapcsolatban ellenőrzést is végezhet, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései alapján. Ha a hagyatéki eljárást sem hivatalból, sem kérelemre nem kell megindítani, a közjegyző a hozzá beterjesztett hagyatéki kimutatást a NAV-nak továbbítja. " Meglepő adatok – halálozási statisztika – ha már örökség… Korunk dögvésze, a Covid-19 miatt naponta szembesülünk a halálozási statisztika adataival. Kíváncsiak lettünk, hiszen könyvelőiroda lévén az adatok, a statisztika hozzátartoznak a könyvelő mindennapjaihoz, függetlenül attól, hogy ez a drámaian szomorú téma nem kapcsolódik a könyvelés, sem az örökösödési illeték témaköréhez… A KSH adatait nézve azt tapasztaljuk, hogy 1990-ben 145 660 honfitársunk hunyt el, 2020-ban 141 002 fő, melyből a koronavírus miatt meghalt emberek száma 8981 fő. Ha végigzongorázzuk a sort, azt látjuk, hogy míg 2019-ben nem egészen 130 ezren, addig tavaly már 140 ezren haltak meg. Persze itt szót kell ejtenünk a népességszámról is. 1990 – 10 374 823 fő; 2019 – 9 772 756 fő; 2020 – 9 769 526 fő.
A tiszta érték alapján lehet majd meghatározni a fizetendő illeték mértékét. A tiszta értéket úgy kapjuk meg, ha a vagyon forgalmi értékéből levonjuk a hagyatékot terhelő tartozást. Például, ha a szerencsés örökös egy 10 milliós házat örököl, azonban mellé 4 millió forint összegű hitel is rászáll, akkor a tiszta érték 6 millió lesz. Ez z alapján kell majd az öröklési illetéket megfizetnie. Mennyi öröklési illetéket kell fizetni? Az, hogy a tiszta érték hány százaléka lesz az illeték, attól függ, hogy az örökös milyen rokoni kapcsolatban állt az örökhagyóval, illetve mi az, amit örökölt. A rokoni kapcsolat szerint 3 csoportot határoztak meg. Ezekben eltérően állapították meg a fizetendő illeték mértékét. Az I. csoport a közeli hozzátartozóké. Ide tartozik az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő. Ebben a csoportban kell a legkevesebb illetéket fizetni.