Érettségi-felvételi 2018. március. 29. 14:34 Kétezerrel többen felvételiznek egyetemre-főiskolára, mint tavaly Kétezerrel nőtt idén a felsőoktatásba jelentkezők száma - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten. Felsőoktatás Eduline 2018. 20. 09:30 Újabb hat évig Csépe Valéria az akkreditációs bizottság elnöke A következő hat évben is Csépe Valéria lesz a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke (MAB) - derül ki a március 14-én megjelent Magyar Közlönyből. 2018. 02. Magyar Akkreditációs Bizottság - Üzletem. 11:00 Nem bírta ki a minisztérium: szerintük álhírek terjednek a CEU-ról Reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Közép-európai Egyetem akkreditációjának hírére, közleményben azt írták, "nem az amerikai diplomát kiadó "offshore Soros-egyetemet" (CEU) akkreditálta a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság". 2018. 01. 13:15 Megújították a Közép-európai Egyetem akkreditációját A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) az ötévente esedékes felülvizsgálatát követően megújította a Közép-európai Egyetem intézményi akkreditációját.
MAB – Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Skip to content Főoldal md1adm 2022-04-21T09:15:38+00:00 A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület. A MAB minőséghitelesítést végez, azaz megvizsgálja, hogy egy adott intézmény vagy program megfelel-e a MAB által előre meghatározott és közzétett minőségi követelményeknek. Ha ez a megfelelés fennáll, akkor hitelesíti, "akkreditálja" a vizsgált intézményt vagy programot. Fő tevékenységi köre tehát az intézmények, karok és programok akkreditációja, valamint az egyetemi tanári pályázatok véleményezése. Magyar felsőoktatási akkreditációs bizottság. A MAB által hozott nyilvános határozatok gyűjteménye. Fontos határidők, álláshirdetések, előadások és állásfoglalások
Az ország legnagyobb egyetemei közül is többen érintettek. Akkreditáció - Budapesti Corvinus Egyetem. A szakok többsége gazdasági jellegű, de sok közöttük a bölcsész szak és a mérnöki képzés is. A MAB szinte mindenütt a tanári karban talált hiányosságokat. Az ilyen szakok csak két évig működhetnek, azután újra meg kell próbálniuk elfogadtatni a képzést a MAB-al. Megkerestük az érintett egyetemeket és megkérdeztük, hogyan oldják meg a problémákat.
Michelberger Pál akadémikus, a MAB akkori elnöke 2003-as tanulmányában így értékelte az addigi tíz év fejleményeit: az "Ideiglenes, majd Országos Akkreditációs Bizottság kezdettől fogva autonóm testületként működött, működési feltételeit a parlament által megszavazott – egyébként igen szűkös – költségvetés tette lehetővé. Az akkreditációs tevékenységgel az oktatási miniszterek kezdettől fogva mindannyian egyetértettek, és intézkedéseikben támaszkodtak a MAB állásfoglalásaira, véleményére. Kevésbé mondható el ez a minisztériumi apparátusról, mely nehezen viselte el egy autonóm testület sajátos, demokratikus módszereit, időigényét. " Mert a MAB valóban független volt. Egy 2006-os kormányrendelet szerint a 19 tagot a következő módon delegálták: a Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények oktatói közül tizenegy tagot, az MTA hármat, az Országos Köznevelési Tanács, az Országos Kisebbségi Bizottság és a HÖOK egy-egy főt küldött a testületbe, míg a felsőoktatásban érdekelt kamarák két képviselővel vettek részt a munkában.
"A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület, amely e törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra" – olvasható az idén január elsejétől hatályos felsőoktatási törvényben. A laikus olvasónak fel sem tűnik, de a jogszabályból hiányzik egy apróság, egyetlen kis fránya jelző, amit a "szakértői testület" elé biggyeszthettek volna: független. Kényelmetlen autonómia A MAB a körülötte zajló tudománypolitikai viták ellenére sikertörténetnek mondható. Jogelődje a felsőoktatási intézmények kezdeményezésére jött létre 1992-ben, és törvényes jogkörei fontos szerepet jelöltek ki számára a felsőoktatás szervezésében: itt hagyták jóvá a szakindítási kérelmeket, a doktori iskolák alapítását, a professzori kinevezéseket, de a bizottság hitelesítette – legalább nyolcévente akkreditálta – az egyes intézményekben folyó tudományos és oktatói munka minőségét is.
Állandó (az adott ciklus időtartamára felkért) külső szakértők a MAB egyes tudományági bizottságainak ( bizottságok) tagjai, s további szakértőket kér fel a MAB eseti jelleggel, pl. látogató bizottságokba, szaklétesítési és szakindítási kérelmek, egyetemi tanári pályázatok, stb. véleményezésére.