Az ország legismertebb élő tudósa. A nemzet etológusa. A kutyák gyerekként való elfogadásának hirdetője. Ő Csányi Vilmos, akadémikus, egyetemi tanár, újabban köz- és szépíró, akinek legutóbbi könyve A globális elme - Elmélkedések a világról címmel jelent meg idén. Csányi vilmos a globális elme 2020. A beszélgetésre természetesen kutyájával, Jankával együtt érkezett, aki hol a stúdióban, hol a szerkesztőség egyéb helyiségeiben töltötte a felvétel idejét. Azt gondoltuk, hogy Csányi Vilmos főként kutyákról, illetve az állatok viselkedéséről fog beszélni, de végül ezek a témák másodlagos szerepet játszottak. A professzor sokkal fontosabbnak tartja jelenleg, hogy az emberi társadalomról, az ember és környezet kapcsolatáról, illetve legfőképpen a két jelenség emberi természetben gyökerező okairól beszéljen. Mert csak úgy terelhetjük a folyamatokat a mindenkinek megfelelő - vagy inkább a senkit sem végletes bántó - irányba, ha megértjük, hogy a látszólag irracionális társadalmi jelenségek milyen jól felismerhető, és évezredek viselkedésevolúciójában gyökerező alapokon nyugszanak.
Miért vagyunk, honnan jöttünk és hová megyünk? Örök kérdései ezek az embernek és a filozófiának. Sokféle pongyola válasz megfogalmazódik, hajszoljuk a pénzt, az anyagi javakat, a pozíciót, a sikert, a hatalmat. Ezek ugyanolyan gyorsan szertefoszlanak, mint a testünk. Ami megmarad, az a történetünk. A méltóság fontosabb, mint a halál. A méltóság a magasabb rendű élet. Tudjuk, mindenki meghal majd egyszer, talán mi is, de valójában képtelenek vagyunk elhinni, hogy ez velünk is megtörténik. Ha jönnek a jelek, kétségbeesünk, személyiségünk összeomlik a rémülettől, pedig lehet, hogy van még valamennyi idő; néhány nap, hónap, néhány év. Aki igazán felfogta a világ természetét, az méltósággal hal meg. Csányi vilmos a globális elme 2021. Elfogadja az elkerülhetetlent, pedig lehet, hogy jó néhány évvel előbb érkezik, mint az természetes volna. A halál elkerülhetetlen biológiai esemény, alig tudunk valamit igazítani rajta, de az ember élete nem csak biológia, hanem szellem, kultúra, tudás, felismerések, tanítás, írás, példamutatás, méltóság.
Vannak egyszer... Ő ott bent Már csak évekre járunk attól, hogy megjelenjen az első szingleton, a világot irányítani képes szuperintelligencia. A teljes titokban működő Ötök rájönnek: minde... Ajánló 2 235 Ft Szomjúság - zsebkönyv Jo Nesbo Harry Hole három éve visszavonult a nyomozói munkától, a rendőrtiszti főiskolán tanít, kiegyensúlyozott életet él. Ám a boldogság vékony jég, amely bármikor bes... 2 624 Ft Összeroskadva - Bridge 1. Meredith Wild LEHET MÁSODIK ESÉLY? Maya Jacobs, akinek a vállát a családjáról való gondoskodás felelőssége nyomja, az egyetlen lehetséges választ adja, amikor Came... 2 993 Ft Hazaviszel magaddal? Julie Tottman Julie Tottman mentett állatokat képez ki filmekhez több mint huszonöt éve. Az ő nevéhez fűződik például a Trónok Harca, a Harry Potter-filmek és a 101 kiskutya... García! 1. Santiago García Hatvan éve legenda volt. Aztán eltűnt, nyoma veszett. Mindenki elfelejtette. Most visszatért. Csányi Vilmos - A globális elme - Múzeum Antikvárium. A legnehezebb pillanatban. Mert a múlt sosem halhat meg. Spanyolor... 3 743 Ft Előjáték az Alapítványhoz Isaac Asimov Az Alapítvány-sorozatból az Amazon Prime készített adaptációt!
Szegény tudomány legnagyobb baja az az elterjedt téves hiedelem, hogy mindenre tud választ, hogy mindent meg tud oldani, ha akar, és hogy ami tudományos, az igaz. Erről pedig szó sincs. A tudomány, amely ma egy magasan szervezett társadalmi technológia, évszázadok alatt kikínlódott magának egy módszert, amely alkalmassá teszi arra, hogy meghatározott körülmények között bizonyos valószínűséggel szerény jóslásokat tegyen egyes események előfordulásáról. Ezeket a jóslatokat hívjuk tudományos elméleteknek, egyszerűbb esetekben modelleknek. "Igazságuk" nincsen, csak praktikus értékük, az igazság nem tudományos kategória. "Az új az jobb! " bár ez egyáltalán nem biztos, de ha kiderül, hogy tévedtünk, visszafelé nem vezet út. A globális elme - Csányi Vilmos - könyváruház. A tudatos, racionális gondolatok csupán parányi részét képezik az ember elmeműködésének. Hatalmas, a tudatalattival összefolyó gondolattömeg hullámzik, fénylik, halványul az ember elméjében. Sokkal kisebb a racionalitás szerepe, mint azt hinni szeretnénk. Emlékek, érzelmek, vágyak, apró elképzelések tolakodnak figyelmünkért, és tevékenységünkön csak nagyon konkrét cselekvés esetén lesz úrrá a racionalitás, amikor például szét kell valamit szedni, látjuk, itt egy csavar, azt forgatni kell, azután a műanyag vacakot elfordítani, majd az egészet széthúzni, még mindig akad, mi a fene lehet vele?