Behajtási költségátalány A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 1 db hozzászólás Vissza az előző oldalra Szabályzatok Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése E-Könyvek E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése Szakkönyvek Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.
A lekért adatállományból nem szűrték ki azokat az összegeket, ahol hétvégére esett a fizetési határidő, ami természetesen további indokolatlan adminisztrációs terhet jelentett volna a vállalkozás számára" – magyarázta a szakember. Vannak olyan társaságok is, akik "jó tanuló" módjára kiszámítják és lekönyvelik ráfordításként a behajtási költségátalány összegét, mivel ez – a jogosult lemondó nyilatkozatáig, vagy ennek hiányában az elévülési határidőig – ideiglenesen csökkenti az adóalapot. Ezt viszont általában a külföldi anyavállalatok nem támogatják és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) szerint készített reporting csomagjaikban nem is mutatják ki könyveikben, mivel az nem felel meg a kötelezettség definíciójának. KOMMENTÁR AKCIÓ! Kettőt fizet, hármat kap! Rendeljen 2015. január 31-ig legnépszerűbb kommentárjaink közül hármat és a legolcsóbbat ingyen adjuk! Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2014 Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez Nagykommentár a tőkepiaci törvényhez Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz Nagykommentár a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényhez Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz További információ és megrendelés >> Ha a beszámoló szempontjából ez az összeg jelentős, és a jogosult eddigi gyakorlata alapján vélelmezhető, hogy nem tart rá igényt, akkor a NAV álláspontját követve nem valós kötelezettséget mutatnánk ki a könyveinkben, ami sértené a megbízható és valós kép kialakításának alapelvét.
Kérdés A Költségvetési Levelek 214. számában megjelent 3991. számú kérdésre adott válaszuk miatt merült fel bennünk, hogy helyes-e az, hogy a költségvetési szervezetek általános érvénnyel nem tarthatnak igényt a behajtási költségátalányra, csak akkor, ha ebben a teljesítés előtt megállapodtak? A Ptk. 8:1. §-ának 4. pontja szerint a költségvetési szervezet is vállalkozás, amikor szakmai feladatait (ez alatt az alapító okiratban bevétel elérése érdekében végzett alapfeladatait is érteni kell) üzletszerűen végzi. Kérem a segítségüket abban, hogy helyesen értelmezzük-e a Ptk. vonatkozó előírásait, vagy abban, hogy gondolatmenetünk hol hibás! Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2015. november 3-án (219. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4064 […] (azaz szerződő hatóság) között. A Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni".
Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2015. július 14-én (214. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3991 […] fizetések elleni fellépésről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelvéhez. A Ptk. behajtási költségátalányra vonatkozó szabályozása ezen irányelv előírásából fakadó jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve született irányelv - a konkrét előírásokon túl - elvi megközelítéseket is rögzít, azt is, hogy a hatóságok a kereskedelmi ügyletek tekintetében kedvezőbb pozícióban vannak, mint a vállalkozások. A hatóságok biztosabb, kiszámíthatóbb és folyamatosabb bevételekkel rendelkeznek, előnyösebb feltételek mellett tudnak finanszírozási forrásokhoz hozzájutni, kevésbé vannak arra utalva, hogy céljaik elérése érdekében stabil üzleti kapcsolatokat építsenek ki. A hosszú fizetési határidők és a hatóságok részéről az árukért és szolgáltatásokért felmerülő késedelmes fizetés indokolatlan költségeket okoz a vállalkozások számára. Tekintettel a hatóságok e kedvezőbb pozíciójára, az irányelv csak azon kereskedelmi ügyletek vonatkozásában rendelkezik behajtási költségátalány fizetéséről, ahol a hatóság szerepel az adósi pozícióban.
-t kellene kitenni annak a veszélynek, hogy a Bizottság, illetve a Bíróság mondja ki annak uniós joggal ellentétes voltát. Ennek a hatályos Ptk. szabályozás fenntartása esetén sajnos fennáll a veszélye, a nagy adótanácsadó cégek ugyanis egymás után adnak ki olyan jogi szakvéleményt, amely szerint a Ptk. nincs összhangban az irányelvi rendelkezésekkel. " A helyettes államtitkár által előadott minisztériumi állásfoglalás kialakításában egyebekben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is aktívan részt vett, akik a probléma megoldása tekintetében is teljes mértékben osztják a minisztériumi koncepciót. A behajtási költségátalány körüli vitás helyzet megoldása egyre szükségesebbé vált a jogintézmény hazai megjelenése óta. Adószakértők és az ügyvédi kamarák is számos alkalommal foglalkoztak a túlzott tehernek tartott szabályok értelmezésével, s a számviteli kérdéseket illetően korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is kiadott egy állásfoglalást, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is véleményt alkotott a szabályozás által elvárt gyakorlatról.
A MAZARS szerint ezzel az állásfoglalással a hazai cégek tízezreit érintő, kezelhetetlen bejelentési hullámot előzött meg az adóhatóság. 2015. szeptember 28. hétfő - 08:13 A behajtási költségátalány tekintetében még mindig érnek minket meglepetések. Lehet, még Ön sem tudta eddig, hogy ugyan ajándékozási illetéket nem kell fizetni az elengedett kötelezettség után, azonban 30 napon belüli bejelentési kötelezettség terheli a társaságot – figyelmeztet a Mazars. 2015. augusztus 03. hétfő - 12:10 A kötelezett kimentheti a 40 euró költségátalány fizetési kötelezettségét a 2015. június 19-én hatályba lépő törvénymódosítás szerint. De mikor? 2015. május 11. hétfő - 12:03 Csak a baj van a behajtási költségátalánnyal, a hitelezők nem kérik számon, az adósok nem fizetik ki, a könyvelőknek viszont bajlódnia kell vele, torzítja az eredményt és egy nyereséges vállalatot is veszteségbe vihet. Tovább olvasom »
Azt viszont nem tiltja semmi, hogy a költségátalány jogosultja a kötelezett késedelembe esését követően erről a késedelmes tételekhez kapcsolódó 40 eurós követeléséről lemondjon. Ebben az esetben a jogosultnak – azon túl, hogy aláírja a követelés érvényesítésének lemondásáról szóló nyilatkozatot – számviteli szempontból nincs tennivalója. (Bár vannak olyan nézetek, hogy a jogosultnak ezeket a követeléseket a nullás számlaosztályban érdemes kimutatnia. ) A kötelezettnek viszont – lévén, hogy ezt a költségátalányt nem kell megfizetnie – az Sztv. 86. § (3) bekezdésének h) pontja alapján rendkívüli bevétele keletkezik 2015-ben. És itt jön be az illetéktörvény, amely tényleg okozhat némi fejtörést! Mindenek előtt felvetődhet a kérdés, miért is kell alkalmazni az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (továbbiakban: Itv. )? Sajnos azért, mert az Itv. 2. § (4) bekezdés szerint a követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében az illetéktörvény szabályait kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.