A Nyugat mércéje az író tehetsége. Majd később Nagyváradon egy irodalmi társaságot alapítanak Ady itt is aktívan részt vesz. 1914-ig évente jelenek meg kötetei. Ezek közül legkiemelkedöbb az Illés szekrén című könyve ahol új témaként jelentek meg Istenes és forradalmi versei. 1912-ben szakít Lédával (Elbocsátó szép özenet). Ezidőtájt leveleket kezd kapni Svájcból egy intézetből, Boncza Bertától. Ebből a levelezésből házasság lesz. Ady 37, Berta 20 éves. Ekkor következik a Világháború. Ady az elsö pillanattól kezdve háború ellenes, verseit alig közlik. Betegsége ekorra mindinkább elhatalmasodik rajta. Egy ideig Csucsán élnek Boncza birtok, de az öreg Boncza halála után felköltöznek Pestre. Ady endre: Életrajz. Utolsó kötete a Halottak élén, ekkor írja gyönyörű szerelmes verseit Csinszkának. Halála után jelenik meg az Utolsó hajók című kötete. 1919-ben hal meg. Mikor meghal a Nemzet halottjaként temetik el. Kötetek szerint: Új versek (1906. február) Vér és arany (1907. december végén 1908-as évszámmal) Az Illés szekerén (1908. december második felében 1909-es évsz. )
Sajnos Rozália nem csak ebből a szempontból fontos a költő életében: tőle kapta el Ady a szifiliszt, aminek előrehaladása közrejátszott a költő 1919-es halálában. Ezt a végzetes találkozást a Mihályi Róza csókja című novellájában örökíti meg, amit a lány tragikusan hirtelen halála után írt. Léda,, Csattognak az új héja-szárnyak, / Dúlnak a csókos ütközetek. " (Héja-nász az avaron, 1905) Diósyné Brüll Adélt, a halhatatlan Lédát 1903. szeptember 5-én Nagyváradon ismerte meg egy irodalmi esten, a művelt és jómódú férjes asszony ekkor Párizsban élt, és épp hazalátogatóban volt. Ady endre élete magyarul. Már első beszélgetésük során fellobbant a láng kettejük között, az azóta is az első magyar modern múzsaként emlegetett asszony teljesen megbabonázta a költőt, aki egészen Párizsig követte szerelmét. Léda és férje, Diósy Ödön egy belvárosi lakásban éltek a francia fővárosban, Léda közbenjárásával pedig a vendégszobát 1904-től Adynak adták ki. A Diósy házaspár nemcsak otthont adott a költőnek: bemutatták a szakmában befolyásos ismerőseiknek, illetve a vérbaj egyre súlyosabb tünetein is igyekeztek segíteni, a legjobb orvosokhoz vitték el és rendszeresen hordozták a kezelésekre.
1905 Ismeretlen Korvin-kódex margójára - publicisztika a Figyelőben, vallomásos írás, melyben Magyarországot "Komp-országnak" nevezi 1905 a Budapesti Naplónál helyezkedett el, ahol 500 cikk és egy sor költemény jelent meg tőle. a szerkesztő Vészi Endre, aki az elsők között ismeri fel Ady tehetségét 1906 harmadik verskötete Új versek címmel - a magyar irodalom korszaknyitója is 1906 - a Népszava irodalmi rovatvezetője, Révész Béla egy hasábot nyit Ady verseinek, itt jelennek meg az első forradalmi versek (Dózsa György unokája; Csák Máté földjén) támadások érik versei miatt, így Párizsba menekül, onnan tudósít 1907 - Vér és arany című kötete Móricz Zsigmond elismeréssel szól róla Hatvany dicséri a kötetet 1908 - Az Illés szekerén (Az első istenes és forradalmi versek. ) 1908-ban a Nyugat című új irodalmi lap első számában megjelentek Ady versei és esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-től pedig az egyik szerkesztője is. 10 dolog, amit ritkán tanítanak Ady Endréről az iskolában | Éva magazin. első művei itt: A Sion-hegy alatt; A magyar Pimodán 1908-ban Nagyváradon A Holnap nevű irodalmi csoport egyik alapítója volt.
Ady költői öntudatát gőgnek, szerelmi líráját erkölcstelennek, szimbolizmusát érthetetlennek, magyarságverseit hazafiatlannak találták. Ám Adynak pártfogói is voltak. 1908-ban ott találjuk őt a Nyugat táborában és A Holnap körében. A Holnap fiatal költők, többek között Juhász Gyula és Babits Mihály antológiája volt, akik Adyt tekintették az új magyar irodalom vezéralakjának. Ady Endre újságírói munkássága – Wikipédia. Az 1908-ban Nagyváradon megjelent verseskötetet a konzervatív irodalom képviselői hadüzenetnek tartották. Herczeg Ferenc, a konzervatív irodalom vezéralakja lesújtó kritikát írt a Holnaposokról, azzal vádolva őket, hogy Adyba kapaszkodva törnek irodalmi babérokra. Ezzel sikerült társai ellen fordítania Adyt, aki Herczeg Ferenc Új Idők című hetilapjában saját írótársait támadta meg: "Nincs közöm az úgynevezett magyar modernekhez, s az én állítólagos irodalmi lázadásom nem is lázadás. Ravasz, kicsi emberek belém kapaszkodhatnak, mert türelmes vagyok…" Nemsokára azonban visszakozott, a Holnap-vita pedig lezárult. Ady kiválasztottnak tudta és hirdette magát, küldetéstudata meghatározta a költészetét.
1909 - Szeretném, ha szeretnének kötet - kurucversek 1910 A Minden-Titkok versei kötet 1910 Petőfi nem alkuszik - tanulmány 1912 áprilisában szakított Lédával Elbocsátó szép üzenet (1912. május 16. ) Valaki útravált belőlünk (1912. Ady endre élete röviden. április) - kötetben azonban az * Elbocsátó… után tette) 1911-től levelezik Boncza Bertával 1915-ben a lány apjának beleegyezése nélkül összeházasodtak. Verseiben Csinszkának nevezte Bertát, a saját álneve, Csacsinszky miatt. Csucsára költöztek, majd Pestre. A menekülő Élet Margita élni akar (verses regény) A Magunk szerelme Ki látott engem? Az I. világháború alatt alig közölt írásokat.