Ezen adatok elemzéséből azonnal kiderül, hogy ők nem napi 8 órát és nem heti 40 órát dolgoznak. Ennek értelmében egy hatósági ellenőrzés során jogosan fogja a hatóság azt közölni, hogy a napi 8 óra és a heti 40 óra feletti munkavégzés az rendkívüli munkavégzésnek, túlórá nak minősítik, és keresik a bérelszámoláskor az erre járó, jogszabályban megalkotott pótlékokat, melyek sajnos soha nincsenek elszámolva, mivel a bérszámfejtést végző munkatárs ezen szabályozókkal nincs tisztában. A következő ilyen az éjszakai munkavégzés elszámolása és ehhez a pótlékok megállapítása és számfejtése. A "sima" munkavállalók esetében az éjszakai munkavégzés 22-06 óra között van megállapítva. Ezzel ellentétben az utazó munkavállalónál az éjszakai munkavégzés az 00-04 óra közötti időszakra korlátozódik. Viszont vonatkozik rá az MT. Kérdés-válasz: Külföldi kiküldetés során elszámolt napidíj | Adófórum - Adózási és számviteli információk. előírása miszerint, ha ebben az időszakban a munkavégzése eléri az 1 óra időtartamot, akkor 15% bérpótlék illeti meg. Sajnos a legtöbb esetben ez sem kerül elszámolásra. Bérszámfejtés: jelenléti ív?
Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ
Ha nem ilyen jelenléti ívből dolgozik a bérszámfejtő, hogy tudna a cégnek ezekről naprakész tájékoztatást adni? Jelzem, sajnos sehogy. Nem a kezdés-zárás időpontja számít! A munkaszerződésre visszatérve, az utazó munkavállaló esetében a 2002/15/EK irányelv, és az 1988. törvény alapján, ha ő éjszakai munkát végez (00-04 óra közötti időben), akkor az adott napon a munkaideje nem haladhatja meg a 10 órát. Az 5 leggyakoribb bérszámfejtői tévhit a munkaidőkerettel kapcsolatosan - MUNKAÜGYI PORTÁL. De, mint korábban már közöltem, itt a 10 órát nem akként kell nézni, hogy munka kezdés és munka befejezés között maximum 10 óra telhet el, hanem úgy, hogy kezdés és zárás között eltelhet akár 13-15 óra is, mivel így eleget tesz a sofőr a napi pihenőidő előírásának, hanem kezdés és befejezés között a vezetéssel, egyéb munkával, és a 15 perc alatti nem minősített szünettel töltött idő, összege nem lehet több mint 10 óra. Viszont amennyiben a munkaszerződésbe vagy a kollektív szerződésbe bele van foglalva, hogy a munkaadó és a munkavállaló közös megegyezése miatt, a munkavállaló ezen kedvezményéről lemond, és a fuvarfeladat csak így teljesíthető, akkor ezen 10 órás munkaidő maximum betartása nem kötelező.
Jövő héten folytatom a napidíj és az üzemanyag-megtakarítás elszámolásával! Ha kérdésük van, tegyék fel megjegyzésben vagy keressék szakértőnket, aki a szerző a Tachocenter szakmai vezetője. Fotó:Pixabay
Valamint sok esetben azért nem jelzi, -persze tisztelet a kivételnek- mert "szimpla" munkavállalóra vannak felkészülve, viszont az utazó munkavállalókra vonatkozó, különleges előírások at nem is ismerik. Munkaszerződés Ebből adódóan több olyan munkaszerződést láttunk, ahol a sofőr munkaideje heti 40, napi 8 órában volt meghatározva. Ezzel ellentétben a sofőr egyenlőtlen időbeosztás ban dolgozó személy, aki munkaszerződés esetén 4 havi munkaidőkeretben, kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben dolgozik. Ezen kívül a heti 40 óra sem jó meghatározás, több okból sem. Az első, hogy az utazó munkavállaló esetében a 2002/15/EK irányelv, és az 1988. évi I. törvény azt köti ki, hogy 4 havi munkaidőkeretben, a heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát. A tényleges naptári hetekben pedig nem lehet több az utazó munkavállaló munkaideje mint 60 óra. Tehet ezen jogszabályok alapján, már a munkaszerződés hibásan van kialakítva, na de miért is? Az első fő ok, hogy a sofőrök munkavégzését, percre pontosan meg lehet mondani, mivel azt úgynevezett menetíró készülék kel rögzítik.