Meghatározás A a Duna Delta természeti értékeit, szálláslehetőségeit bemutató oldal. Az oldal információkat szolgáltat túrákhoz, utazásokhoz, bemutatja a Duna Delta éltővilágát, valamint horgászati és egyéb cégeit. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Átírhatjuk a Duna-delta jövőjét?. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Élővilág Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
A valódi koronázásra a budai Várban került sor. Legnagyobb árvize 1838-ban volt. Erzsébetváros, Józsefváros és Ferencváros nagy része is 2 méteres víz alatt állt. 153 áldozatot szedett ez a természeti katasztrófa. A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Elsőnek a pesti hídfő alapgödre készült el, ahol 1842. augusztus 24-én megtartották a Lánchíd alapkő-letételi ünnepségét. – Wikipedia A Duna élővilága igen változatos, de halállománya viszonylag szegény, kb. ötven dunai halfajt ismerünk. Duna Delta Élővilága / A Duna Sokszínű Élővilága | Érdekes Világ. Közülük egyik a dunai galóca. A folyó ártere számtalan madár- és emlősfajnak is életteret biztosít. A folyó egyik legjellemzőbb madárfaja a dankasirály, amely még a városi szakaszokon is megtalálható. Szintén minden folyószakaszon megjelennek a récefélék, a vadlibák, a kormoránok és a bíbicek. Elsősorban a Duna- delta környékén honos, de kisebb számban a középső szakaszon is látni szürke- és vörösgémet, bölömbikát, függőcinkéket, batlákat.
Duna-delta Világörökség Holtág a Duna-deltában Adatok Ország Románia Világörökség-azonosító 588 Típus Természeti helyszín Kritériumok VII, X Felvétel éve 1991 Elhelyezkedése Duna-delta Pozíció Románia térképén é. sz. 45° 05′, k. h. 29° 30′ Koordináták: é. 29° 30′ A Wikimédia Commons tartalmaz Duna-delta témájú médiaállományokat. A Duna-delta ( románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén. Földrajz [ szerkesztés] A Duna-delta délnyugaton a Dobrudzsai-fennsíkkal határos, északon a román–ukrán határt képezi, keleten a Fekete-tengerbe torkollik. Koordinátái: 45° N és 29° E. A Duna Pătlăgeanca mellett két ágra szakad: északon Chilia és délen Tulcea. A déli ág Ceatal Sf. 1957 Duna-delta élővilága sor Mi 1686-1693 | 164. Online aukció: filatélia, numizmatika, képeslap, könyv,. Festmény, grafika, papírrégiség | Darabanth | 2011. 10. 15. szombat 18:00 | axioart.com. Gheorghe mellett megint ketté szakad: Sulina és Sfântul Gheorghe (Szent-György). 2500 évvel ezelőtt ( Hérodotosz szerint) a Dunának hét ága volt. A Chilia-ág a vízhozam 60%-át szállítja. Az évi 67 millió tonnányi hordalék következtében a Duna-delta területe évente kb.
A kutatók azt találták, hogy a lebegő életmódú, a tápanyaggazdag vizet kedvelő algák relatív mennyisége csökkent a Dunában, a tápanyagszegényebb vizekre jellemző formáké, a rögzült életmódot folytató algáké, illetve az ostoros algáké pedig nőtt; többek között azért, mert a kis sejtméretű, illetve ostoros algák feltehetően jobban tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezeti viszonyokhoz (kevesebb tápanyag, jelentősebb ülepítő hatás). "A bővülő biológiai sokféleségre rendszerint pozitívumként gondolunk. Ha nő a biológiai sokféleség egy közösségben, akkor annak ökoszisztéma-működése várhatóan javul, mert a közösség zavarást követően könnyebben képes regenerálódni (vagyis stabilabb), vagy a változatosabb közösség adott mennyiségű tápanyagot hatékonyabban tud hasznosítani. Ez viszont nem feltétlenül van minden esetben így" – magyarázta Abonyi András, az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársa. A Duna esetében például a sokszínűség növekedését az okozta, hogy a nem produktív, járulékos (sodort tavi és rögzült életmódú) algák részaránya növekedett, így önmagában a biodiverzitás növekedése szorosan a lebegő algák szempontjából nem mutathat közvetlenül a javuló ökoszisztéma-működés irányába.
Dunakeszi település területén a Duna élővilága mellett a ligeterdőkre jellemző flóra és fauna jelenik meg. A pihenésre vágyók a Duna -part kiépített területén vagy a dunakeszi tanösvényt tanulmányozva ismerhetik meg az itteni élővilágot. A termesztett növények tekintetében elsősorban a homokos talajt kedvelő fajok fordulnak elő. Kiemelt termény a paradicsom, amelyet az 1870-es évek óta termesztenek a településen. Természetes flóra [ szerkesztés] Dunakeszinek a Pesti-hordalékkúpsíkságon található területein a nyílt homokpuszta-gyepek, homoki sztyepprétek, homoki tölgyesek és nyáras-borókások képezik a potenciális vegetációt, ezeknek azonban már csak kis töredékei maradtak fenn. Helyükre főként fehér akácot (Robinia pseudoacacia) és erdeifenyőt (Pinus sylvestris) telepítettek. Homokpuszta-gyepeket csupán a repülőtéren és a lóversenypálya területén találhatunk. A homoki gyepek jellemző alkotói a magyar csenkesz (Festuca vaginata), a rákosi csenkesz (Festuca wagneri), a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), a báránypirosító (Alkanna tinctoria), a homoki nőszirom (Iris arenaria), a homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata subsp.