Mindenképpen. Már évek óta tapasztaljuk, hogy egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek. Szinte mindennaposak a hurrikánok, míg a világ egyik részén a hatalmas esőzések miatt földcsuszamlások temetnek maguk alá településeket, és a medrükből kilépett folyók országrészeket árasztanak el, másutt megfékezhetetlenek a szárazságban tomboló erdőtüzek. De ide sorolhatjuk a nyári hőhullámokat, és azt, hogy sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok is. Extrém időjárási jelenségek képei 71 - caesarom.com. Hazánkban is egyre gyakrabban találkozunk korábban ritka vagy ismeretlen jelenségekkel, már nem lepődünk meg, ha a híradások magyarországi tornádókról szólnak. A meteorológusok adatai azt mutatják, hogy egyre több a szélsőséges időjárási jelenség. A legtöbb klímamodell alapján Magyarország éghajlata melegebbé és szárazabbá fog válni. Hazánkban 1975 és 2004 között a napi maximum hőmérséklet 2-3 °C-kal emelkedett. A továbbiakban is erre kell számítanunk, ráadásul a változás nem lesz egyenletes. A legnagyobb hőmérséklet-emelkedés nyáron várható, ez akár 4-5 °C-os lehet.
2021. augusztus 10. 05:21 A jelentés szerint "kombinált szélsőséges időjárás" kialakulása is lehetséges – amikor a hőhullámok és szárazságok, vagy erős esőzések és viharok egyidejűleg lépnek föl. A politikusok ígéret-cunamija közepette óriási kérdőjelek maradtak a vállalások teljesíthetősége tekintetében – bizony mind Kínában, mind az Egyesült Államokban jelenleg rekordáron vannak a szénárak. Káncz Csaba jegyzete. Klímaváltozás: ami most szélsőség, az idővel új normálissá válhat | 24.hu. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tegnap publikálta a VI. Értékelő Jelentés első fejezetét, az éghajlatváltozás fizikai alapjaival foglalkozó munkacsoport jelentését. A dokumentum 12 fejezetén 234 kutató dolgozott, 14 ezer tanulmányt idézve. A beszámoló az éghajlatváltozásról összegyűlt legfrissebb tudományos eredményeket összegzi, és minden eddiginél borúsabb képet fest. A világ vezető klímatudósai által elkészített beszámoló leírja, hogy a jövőben egyre több és súlyosabb extrém időjárási eseménnyel kell szembenéznünk, és nem zárható ki a jégtakarók összeomlása, valamint az óceánok áramlásainak változása sem.
Már áprilisban kiemelt figyelem övezte azt az online megtartott klíma csúcstalálkozót, amelyre Joe Biden negyven állam- és kormányfőt hívott meg. Ez a 40 ország felelős a globálisan kibocsátott üvegházhatást okozó gázok (GHG) 80 százalékáért. Biden jó példával járt elől és az USA 2005-ös GHG kibocsátás szintjének 50-52 százalékos csökkentését ígérte 2030-ig. Hszi Csin-ping megerősítette korábban tett vállalását, hogy Kína 2060-ig klímasemleges lesz, azaz attól az évtől az atmoszférát már nem terheli pótlólagos GHG-vel. Angela Merkel, Emmanuel Macron és Boris Johnson országaik részéről már 2050-re ígérték ugyanezt. Sokak megdöbbenésére Jair Bolsonaro brazil elnök is ráérzett a Fehér Ház új kurzusára és 2050-re vállalt be klímasemlegességet – 10 évvel korábban, mint az eredeti tervek. És az óriási kérdőjelek A politikusok ígéret-cunamija közepette óriási kérdőjelek maradtak a vállalások teljesíthetősége tekintetében. Transtelex: Nyomasztó hőhullámmal kezdődött a nyár. A kutatók szerint hozzá kell szoknunk, mert hátralevő életünk így telik el. Kína például a maga 28 százalékos részesedésével messze a legnagyobb széndioxid kibocsátó a világon.
Ezen események miatt nagy a különbség a nappali és az éjszakai hőmérséklet között. Mivel a csapadékmennyiség túl kevés, ebben a zónában a növényzet fejlődése lehetetlen. Jégviharok az Egyesült Államok Nagy Tavainál Az észak felől nagyon alacsony hőmérséklet mellett érkező erős szeleket a Nagy-tavak áthaladásával páratartalom terheli. Amikor ütköznek az első déli partvonallal, a bolygó egyik legveszélyesebb jelenségét okozzák, jégviharok. Képzeljen el páratartalmú levegőt, olyan alacsony hőmérsékletű, hogy a légtömegben található vízcseppek megfagynak. Amikor ezek a jégviharok bekövetkeznek, az infrastruktúra súlyosan megsérül, különösen az elektromos hálózat kábelezése. A jég lerakódik az infrastruktúrákon, és minden alkalommal nagy súlyt halmoz fel. Az elektromos vezetékek a súly alatt engednek, és számos területen súlyos áramkimaradások vannak. A legtöbb brutális hurrikán és tájfun A hurrikánok és a tájfunok a természet extrém eseményei és nem az intenzitása, hanem a mérete és a károkozó képesség miatt.
Épp ezért Otto óva int attól, hogy hibásan azt gondoljuk: ezeknek köze van a klímaváltozáshoz. "Óvatosan kell kezelnünk ezt a kérdést, nehogy túlbecsüljük a klímaváltozás hatásait, csak mert így könnyebb áthárítani a felelősséget, ahelyett, hogy helyben rendeznék a problémákat" – mondja. Az aszályok például több esetben az erdők kivágása, a szegénység vagy a nem megfelelő infrastruktúra miatt alakulnak ki és nincs köze hozzá a klímaváltozásnak.