A hold most kukkan ki s végighúzza ezüstös fényes haját a bágyi patak tükrén. A szél fölsivít bámulatában, felülről fúj, simogatni akarta a vizet – s íme, fölborzolta. A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok reszketve hajtják le fejeiket s gúnyosan suttogják: Fölfelé folyik a bágyi patak! …
A bágyi csoda - novellaelemzés egy oldalban. | Reading online, Document sharing, Novella
Mikszáth Kálmán "A bágyi csoda" Novella elemzés! A címből csak a helyszín és a téma értelmezhető. A történet nem fedi azt a jelentést, amit a cím sugall. "A bágyi csoda" metaforikus megfogalmazás A vége előtt változik meg a csoda jelentése az olvasó számára. A történet egy asszony fogadalmának a megszegése, amelyet a háborúba induló férjének tett, miszerint hamarabb fog a bágyi patak visszafelé folyni, mintsem ő hűtlen lenne a férjéhez. Rövid, tömör, csattanóra épülő történet, az élet egy mozzanatát örökíti meg, kevés helyszínen, rövid idő alatt, kevés szereplővel játszódik. Mikszáth ebben a novellában tanulta meg a sűrítés mesterségét. Hiányoznak a részletező leírások, bár a természet ugyan úgy jelen van. A patak leírásával kezdődik és zárul a mű, a természeti kép, keretbe foglalja a történetet. A bagyo csoda elemzes video. Szokatlanul nyitott befejezéssel az olvasóra bízza a befejezést és az ítélet alkotást. A mű elején két probléma jelenik meg, az egyik a szárazság a másik, hogy így elpusztul a malom. "Vér Klára jár-kel mosolyogva az őrlök között, pedig neki van a legnagyobb kárára az idei szárazság.
Elpirult a Pillérné szavára, mélyen szemére húzta a kalapot, de mégsem olyan mélyen, hogy el ne láthasson alóla a sövényig, hol a molnárné ruhákat terítget a karókra száradni. A napfény kiöltött nyelvecskéi végigtáncolnak a sövényen s ahol megnyalják a nedves vásznat, fehérebbé válik. A Gélyi János szeme is arra vet sugarakat s a Vér Klára arca pirosodik tőlük. Észreveszik… hogyne… az őrlő asszonyok az odanézést is, a visszanézést is. Szóba rakják… hogyne… s amit nyelvük érint, nyomban feketébb lesz. De nini, mintha ők beszélték volna hirtelen azt a sötét felhőt, egyszerre elborítja nyugat felől az egész égboltot. No, emberek, gózoniak, majornokiak, mozogni fog itt a garat estére. A bagyo csoda elemzes facebook. Kis-uzsonna táján olyan záporeső kerekedett, hogy még a barázdák is patakká dagadtak. De 'iszen mégse bolond ember Kocsipál Gyuri, hogy elégette a szentmihálylovát. Három nap, három éjjel járt a malom, megfogyott az őrölni való, meg az őrlő; harmadnap estefelé nem maradt más, csak Gélyi János tíz zsák búzája.
Talán szándékosan hagyta utolsónak a menyecske, hogy ő maradjon a legtovább? De hátha csak incselkedik vele? Hátha az akácfa virága a kacsintása… Mindenkire hullatja, de olyan magasan nyílik, hogy nem lehet ágat szakítani róla… Alig várta, hogy kijöjjön a szép molnárné: – Hallod-e, Vér Klári… Magunkban maradtunk. Jól tetted, amiért utolsónak hagytál… – Nem én hagytalak. Öregeké az elsőség a malomban – felelte Vér Klára sértődve s hátat fordított Jánosnak. A köpcös, zömök legény eléje állott s szép nagy szemei mámoros fényben égtek. – Ne menj be! Azt akarom mondani, négy napja vagyok itt már szekérrel, elfogyott a takarmányom, éhesek a lovaim. Adj egy köteg sarjút a padlásról. – Én pedig már két éve vagyok szomjas egy csókodra – suttogá s szemei bámészan tapadtak arra a liliomderékra, mely megtörni látszott ettől az egy szótól. – Adj egy csókot, Klára! – Egy felet se, Gélyi János. A bágyi csoda – Wikipédia. A te szeretőd voltam valaha, de csókot mégsem adtam. Most másnak a felesége vagyok. Fölszakadt a sóhajtás a Gélyi János melléből: – Verje meg hát az Isten azt a csillogó, veres hajadat, mely a nyugalmamat megint elsöpörte.
Mikszáth a csoda szót ironikusan használja. [3] Műfaja [ szerkesztés] A alkotás műfaja novella. Ezen kívül tartalmazza az életkép és az anekdota egyes műfaji elemeit. Életképi elem az, ahogy az emberek a malomnál várakoznak, vagy ahogy a mindennapi teendőiket végzik. A BÁGYI CSODA • 1882 | Mikszáth összes műve | Kézikönyvtár. Anekdotikus elem pedig a pletykálkodás és a csattanós befejezés. A tér és idő kezelése [ szerkesztés] A műre a falusi helyszínek jellemzőek, ilyen helyszín a malom és Bágy. A cselekmény ideje fél nap, a rövid idő és a kevés helyszín a novella műfajára jellemző. Elbeszélői nézőpont [ szerkesztés] Az elbeszélői nézőpont mindent tudó. Az elbeszélő anekdotikus stílusban ír, kihagyásokkal. Szimbólumok [ szerkesztés] A műben pár szimbólum is megjelenik, ilyen például a búza, ami az életet szimbolizálja, és a víz, ami a tisztaságot. [4] [5] Cselekménye [ szerkesztés] A történet lényege egy asszony fogadalmának a megszegése, amelyet a háborúba induló férjének tett, miszerint hamarabb fog a Bágy-patak visszafelé folyni, mintsem ő hűtlen lenne a férjéhez.