A kápolnát a Szent Vid-hegy legmagasabb pontján találhatjuk (568 m). A körülötte lévő terület több rétegben őrzi az évezredeken át itt megtelepedett emberek emlékét. A hegy a neolitikumtól az újkorig folyamatosan lakott volt. A késő bronzkorban, teraszos-fellegváras típusú településen működő őskori bronzműves központ működött itt, mely Európa második önellátó fémkultúrája volt. A kápolna melletti lépcsősoron egy terasszal lejjebb ereszkedhetünk, ahonnan jól látható az egykori teraszrendszer. Később kelta központ, a Római Birodalom idejében innen védhették azt a vízvezeték-rendszert, amely az egykori Savariát, a mai Szombathelyt látta el vízzel. A 9. században építették itt az első keresztény templomot Szent Vitus tiszteletére. Keresztkúti Erdei Pihenőhely Kőszeg. Az Árpád-korban sánccal körülvett vár állt itt templommal, a vártorony romjai ma is láthatók a mai Szent Vid kápolna előtt. A kápolna a középkori vár helyén épült. A 18. századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatják. Az utolsó nagy tereprendezéseket 1859-ben a Szent Vid kápolna átépítésekor, illetve 1880-ban végezték.
Később vár állott e helyen, első írásos említése a XIII. századból való, Castrum Viti néven, mely a XIII. században a Németújvári grófok tulajdonában volt. A XVIII. század elején Hilarian pálos szerzetes remetelakot és kápolnát épített a régi vár helyén. A régi várról ma csak néhány csekély falmaradvány tanúskodik. A hegyen található Szent Vid templomot, amelynek tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak, már a 17. század végén jelzik a források. Jelenlegi, egyhajós barokk épületét 1859-ben építették át. A templom már az 1700-as évektől búcsújáró hely volt. A névadó Szent Vid szobor mellett látható még Szent Rókus és Szent Vendel szobra is. A mellékoltárt pedig Pieta szobor és Szent Vitus faszobra díszíti. Legrégebbi képe 1700-ból való, a lékai hívek adománya, Mária mennybemenetelét ábrázolja. Copf stílusú szószéke a XVIII. század végén készült. A rejtek felkereséséhez javasoljuk a kápolna melletti lépcső igénybevételét! Velem-Szent Vid kápolna - erreTekerj.hu. Ládatörténet: 2004. 09: Megtörtént az első komolyabb felújítás - már ráfért a ládára.
században kapta a Hörmann forrás nevet. Két okból is híres, egyrészt arról, hogy a Kőszegi-hegység legmagasabban fekvő (713 m) forrása. Másfelől névadójáról, Bethlen Gábor korának tragikus sorsú várnagyáról, Hörmann Mihályról. A forrás környékén is számos látnivaló található. Rövid sétával elérhető a Kendig-tető – a hegység egyik legszebb panorámáját kínáló hegygerince (kb. 10 perc, kék háromszög jelzés), a Stájer házak erdészeti múzeum és pihenőhely (kb. 15-20 perc kék jelzés a völgy felé), valamint az Írottkő csúcsra is innen indul az erdei túraösvény (kb. 30-45 perc, kék jelzés vagy kék plusz jelzés a hegy irányába). Hétforrás vagy Hét Vezér forrás A Hétforrás a Kőszegi-hegység legismertebb forrása, az osztrák határ mellett, a régi határsávban az erdő mélyén fakad. Szent Vid-kápolna, Velem - Tavaszi kirándulás az Alpokaján - KőszegINFO.com. A bővizű forrást 1896-ban, a Millennium tiszteletére építették ki, hét kifolyónyílással, melyeket a hét magyar honfoglaló vezérről neveztek el. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm nevét kis kőtáblákon a kifolyónyílások felett feliratozva láthatjuk.
Jelenlegi, egyhajós barokk épületét 1859-ben építették át. A templom már a 1700-as évektől búcsújáró hely volt. Velem felől autóval is elérhető. Cáki pincesor A Kőszegi-hegység környékének egyik legjellegzetesebb színfoltja a Cák melletti csodás gesztenyésben található, régi időket idéző, mesebeli, zsúpfedeles pincesor. A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince elragadóan bájos kuszaságban sorakozik a zöld domboldalban az út mellett a gesztenyésben. Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épületbe be is tudunk menni, láthatunk itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközöket, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőpréseket, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. Szent vid kápolna. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták. Holdfényliget kalandpark A szállodától 7 km / 11 perc További információ: A 12 hektár alapterületű Holdfény liget a Kőszegi-hegység lábánál, egyedülálló természeti környezetben található.
A magyar honfoglalás előtt A kápolnával koronázott hegycsúcs 568 m-rel emelkedik a tengerszint fölé, több rétegben őrzi a mintegy 3 évezreden keresztül itt megtelepedett emberek emlékét. A szórványos neolit, rézkori és középső bronzkori leletanyagot leszámítva Kr. e. 1200 -tól rendelkezünk folyamatos lakottságot bizonyító nagy mennyiségű leletanyaggal. A késő bronzkor idején Kr. 1100 körül egy feltételezhetően nyugatról érkező népcsoport szállta meg a hegyet. Olyan teraszos, akropoliszos, fellegvárat települést hozott létre hatalmas munkával, amely csak a Földközi-tenger térségében ismert. A fellegvárat övező kísérő terasszal és nagyobb elválasztó lakóteraszok sorával megerősített település virágzó kereskedő és kézműves centrum volt. A település társadalma rétegződött. Legalul, a hegy lába körül, az itt húzódó, igazából majd a rómaiak által kiépített borostyánút közelében élnek a település földművelői. A hegyoldalt a kései bronzkor iparosai és kereskedői lakták. Az ő kunyhóik állnak a hegycsúcsot "U" alakban körülfogó – magas szintű, geometriai, fizikai, mechanikai ismeretekre valló -mesterséges teraszokon.
László a Kőszegiek elleni hadjárata során egyik oklevelét Szenvid alól keltezteti ( sub castro Sancti Vitt). Egy hónappal később a király visszafogadta a kegyeibe a Henrik-fiakat. 1279-ben Kőszegi Henrik fiai megosztoznak apjuk birtokain. A birtokosztályról kiállított oklevél a várak közül elsőként Borostyánt (castrum Pensten) említi, amelyet az apa, Henrik kezdetektől birtokolt (possederat ab initio), ez a harmadik helyen említett Kőszeggel együtt Ivánnak, míg az oklevélben második helyen szereplő Léka Szent-viddel együtt Kőszegi Miklósnak jutott. IV. László 1283-84 fordulóján ostromzár alatt tartotta Szentvidet, de ekkor még nem tudta elfoglalni. A király és a Kőszegiek egy rövid időre kibékültek. 1286-ban ismét háborúban állt a király és Kőszegi család, ekkor IV. László elfoglalta Kőszeget és Szentvidet is. 1288-ban Wel nevű várnagya szerepel. 1289-ben Albert osztrák herceg vezetett hadjáratot a Kőszegiek ellen IV. László jóváhagyásával ("Güssinger Fehde"). A tavaszi és őszi hadjáratok alkalmával az osztrák seregek elfoglaltak 24 kisebb-nagyobb Vas megyei várat, köztük Rohoncot, Szalónakot, Kőszeget és karácsony környékén Szentvidet is.
Vallásos közösségben közös imával zárul (Miatyánk). 10. Pár bemutatása, kivonulás A szertartás végén az eskető szertartásvezető bemutatja az ifjú házasokat és kivonultok a kápolnából zene kíséretében. Esküvői szertartás feltételei Néhány szabály, amelyeknek meg tudtok felelni A keresztény hagyományok szerint szabad állapotú férfi és nő legmagasabb szintű szeretetkapcsolata a házasság, amelyhez tiszta szándék és elhatározás szükséges. Egy alkalommal jegyesfelkészítés (elbeszélgetés) során kerül egyeztetésre az esketés minden feltétele, menete és a felek állapota a keresztény hagyományok tekintetében. Ki esket meg Titeket? Tóth Mihály – szabadkeresztény lelkész, eskető az Ökumenikus Egyház vezetője Tóth Mihály vagyok, 40 éves, két kislány édesapja. A folyton nyüzsgő XIII. kerületben élek. Immár 20 éve segítem a párokat az esküvőjükön – és még mindig lenyűgöző élménynek tartom. Őszintén vállalom, hogy megszállotja vagyok annak, amikor két ember élete ehhez a mérföldkőhöz érkezik. Mint szabad-keresztény lelkész esketem a jegyespárokat szimbolikus-, spirituális-, hagyományos-, modern-, és felekezetfüggetlen (ökumenikus) esküvői szertartások során.