Civil törvény útmutató Bevezetés Az új Polgári Törvénykönyv civil szervezetekkel kapcsolatos szabályai I. rész Civil szervezetek: alapvető gyakorlati kérdések és válaszok Alapvetés Tudnivalók már létező civil szervezetek számára Szervezetek alapítása Szervezetek működése Megszűnés – megszüntetés II. rész A civil szervezetekre vonatkozó alapvető jogszabályok értelmezése és a legfontosabb újítások bemutatása A civil törvény értelmezése 1. § A civil tv. hatálya 2. § Értelmező rendelkezések I. fejezet. Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek II. A civil szervezetek csőd-, felszámolási és végelszámolási, egyszerűsített törlési eljárása III. A civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés IV. Civil szervezetek nyilvántartása IX. Társadalmi szervezet – Wikipédia. A civil szervezetek állami támogatásának különös szabályai V. A civil szervezet gazdálkodása VI. Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai VII. A közhasznú jogállás VIII. Civil Információs Centrumok X. Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) XI.
A Ptk. -beli egyesületi szabályok (leginkább a működésre vonatkozó szabályok) a civil törvénnyel módosultak, ugyanakkor a civil tv. fejezete gyakorlatilag ugyanazokat a közjogi határokat szabja meg az egyesülési joggal, az egyesülési szabadsággal kapcsolatban, mint a korábbi szabályozás. A civil tv. meghatározza az egyesület különös formáit is. Az egyesület különös formája a szakszervezet, a párt és a szövetség (továbbá a külön törvényben meghatározott, speciális tevékenységet folytató egyesület, mint pl. a biztosító egyesület stb. ). Ezzel a civil tv. formakényszert vezet be a nyilvántartásba vehető szervezetek körében, szakítva a korábbi törvényszöveggel és gyakorlattal. A törvény ugyanakkor külön törvények szabályozási körébe utalja a párt és a szakszervezet kérdéseit, mivel ezek esetében nem határoz meg bővebb szabályozást (néhány kivétel említésétől eltekintve), és nem is definiálja azokat. Külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre a külön törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg (például a sportról szóló 2004. évi I. tv.
d) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti nemzetiségi szervezetre és nemzetiségi egyesületre, valamint az alapító okirata szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó alapítványra. 2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti egyesület vagy alapítvány 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását, amint az általa kapott tárgyévi támogatások összege eléri a Pmt. 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg kétszeresét. (2) A külföldről támogatott szervezet az (1) bekezdés szerinti bejelentést a székhelye szerint illetékes törvényszéknek (a továbbiakban: nyilvántartó bíróság) az 1. melléklet szerinti adattartalommal küldi meg. A nyilvántartó bíróság a bejelentést a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában (a továbbiakban: Nyilvántartás) az egyesület vagy alapítvány adataihoz csatolja, és az egyesületet vagy alapítványt külföldről támogatott szervezetként rögzíti.