(Lucázás a vasi Perenye községben) 1 Luca-tök Magyarországon, főként a Dunántúlon volt szokás a világító Luca-tök készítése. Hagyományos volt sok egyéb Luca napi tréfálkozás. Luca napján szemeket, orrot és vigyorgó szájat faragtak a kivájt sütőtökökbe, majd a házak ablakai elé tették, és azzal ijesztgették egymást. Az ijesztő hatás kedvéért sötétedéskor égő gyertyát tettek a Luca-tök belsejébe. Luca-napi jóslás Luca napján készítették el a hajadon lányok azokat a jóslási cédulákat, melyeket 12 férfi nevével láttak el. Minden nap a tűzbe vetettek egyet, s akinek a neve az utolsó, megmaradt papírdarabon szerepelt, vőlegény lehetett. 2 Van ahol a lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük. További szokások A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Ez utóbbi terjedt el a néphagyományban. Kevés olyan jeles nap van tehát, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mind december 13-hoz, Luca napjához.
Belsejébe mécsest, gyertyát volt szokás helyezni. A búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte. Időjóslásra a Luca-kalendáriumot használták, melybe a Luca napját követő 12 nap időjárását lejegyezve, az eljövendő év 12 hónapjának időjárására következtettek. Luca-napi kotyolás A termékenység bebiztosításában szerencsésen besegítettek a Luca-napi alakoskodók/kotyolók - a néphagyomány szerint fiúk-, akik házról-házra járva mondták termékenységvarázsló rigmusaikat. A kotyolásnak nevezett szokás segítette az eljövendő bő termést és a jószágok megfelelő szaporulatát.
Luca-búza A következő év termését próbálták megjósolni a Luca-búza (vagy lucabúza) keltetéssel. Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Később a kikelt búzával az adventi oltárt díszítették. Lucázás A lucázás vagy kotyolás, a fiúgyermekek házról házra járó, termékenységvarázsló szokása Nyugat- és Dél-Dunántúlon. Többnyire hajnalban, kisebb csoportokban mentek. A házba betérve engedélyt kértek, s ha megengedték, akkor ráültek egy tuskóra vagy szalmára és elkezdték az éneküket: Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok! Tiktyok, luggyok ülőssek legyenek, Fejszéjek, furójok élessek legyenek! Ú' megállanak a helibe, mint a fűzfa a tövibe! Akkora disznójuk legyen, mint a hidas, Akkora szalonnájok legyen, mint a pajtakapu, Ollan hosszu kóbászuk legyen, mint a falu hossza, Annyi töpörtőjük legyen, mint a tengerben a föveny, Annyi pénzek legyen, mint az égen a csillag, Annyi csirkéjük legyen, mint a kertben a fűszál! Luca, Luca, kitty-kotty!
Luca-naptár A Luca-naptár a régi magyar Luca-hagyománykör egyik eleme, mely szerint a következő esztendő januárjában a megfigyelési helyen olyan idő lesz (átlagosan), mint Luca napján, februárban olyan, mint Luca másnapján és így tovább egészen karácsonyig, ami a következő decemberi időjárásra utal. Egy másik időjósló módszer, a hagymakalendárium szerint egy fej hagymát tizenkét szeletre vágtak és a szeleteket megsózták. A hiedelem szerint az a hónap lesz csapadékosabb a következő esztendőben, amelyiknek megfelelő szelet benedvesedik. Luca széke A lucaszék vagy Luca széke készítése a Luca-napi szokások egyike. A december 13-án tartott ünnepnap – Luca napja – a karácsonyi ünnepkör részének számító nap. Magyar nyelvterületen "gonoszjáró nap"-nak is tartják, ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni. Luca székét ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat.