Nevezetességei Szerkesztés 250 hektáros Kőris-erdő Boroszlókerti Holt-Tisza Gulácsy István alispán sírja Kalkuttai Szent Teréz templom Az ország harmadik legrégebbi harangja (1646) Jegyzetek Szerkesztés ↑ a b Gulács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2. ) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4. ) ↑ Gaba, Patak Gábor. " Tíz éve jelent meg Gulács története ", Három Határ Hírei (Hozzáférés ideje: 2018. június 4. ) (hu-HU nyelvű) ↑ Gulács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. Országos hírek. február 21. ) ↑ Gulács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. Országos Választási Iroda, 2002. október 20.
három határ hírei címkére 3 db találat A nyomott meleg után erős széllel és borsó nagyságú jéggel érkezett a vihar Fehérgyarmatra – írta a Egy 10-15 egyedből álló szarvasrudli futott át az Aranyosapáti és Újkenéz közötti úton, épp egy arra közlekedő Skoda előtt. A járvány miatti veszélyhelyzet alaposan átformálta Vásárosnamény, Fehérgyarmat, Mátészalka és Nyíregyháza életét. Három határ hirsi ali. Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
A gulácsi református templom Gulács község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban. Fekvése [ szerkesztés] A megye északkeleti széle közelében fekszik, a Tisza jobb partján, a beregi térségben. Területe 2330 hektár, ebből a belterület 148 hektár, a külterületen található szántók, rétek, legelők, erdők és gyümölcsösök együttes területe pedig összesen 1690 hektár; a fennmaradó részek művelésből kivett területek (például árkok, utak, vízállások, mocsarak). A település határában húzódik a Tiszának két holtága is. Három hair hirei . A közvetlen szomszédos települések: észak felől Hetefejércse, északkelet felől Tarpa, délkelet felől Tivadar, dél felől Kisar, délnyugat felől Panyola, északnyugat felől pedig Jánd. Nyugat felől a legközelebbi település Olcsvaapáti, ám közigazgatási területeik, kevés híján ugyan, de nem érintkeznek. A két legközelebbi, nagyobb város Vásárosnamény és Fehérgyarmat, mindkettőtől közel egyforma távolságra helyezkedik el. Megközelítése [ szerkesztés] Közúton három irányból közelíthető meg: Vásárosnamény ( Gergelyiugornya) és Tarpa felől a 4113-as, Tivadar felől pedig a 4126-os úton.
[13] A település népességének változása: 2001 -ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. [14] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88, 3%-a magyarnak, 13, 9% cigánynak, 0, 5% ukránnak mondta magát (11, 7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5, 9%, református 76, 1%, görögkatolikus 0, 9%, felekezeten kívüli 2, 8% (13, 7% nem válaszolt). [15] A község címere [ szerkesztés] A község címere 2002 tavaszán készült el, előkészületei néhány évvel korábban kezdődtek. A mai címer (levéltári adatok alapján) Gulács község 1790 -ből származó pecsétje volt. A címer végleges formáját egy komlói művész alakította ki, a községi képviselőtestület jóváhagyása mellett. Három határ hírek olvasása. A címeren ugyanazok a motívumok találhatók, melyek a korabeli pecséten is szerepeltek, így a vízben úszó hal, az aranyágat tartó gólya és a tölgyfa. Nevezetességei [ szerkesztés] 250 hektáros Kőris-erdő Boroszlókerti Holt-Tisza Gulácsy István alispán sírja Kalkuttai Szent Teréz templom Az ország harmadik legrégebbi harangja (1646) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Gulács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html).
magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Gulács község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban. A gulácsi református templom Fekvése Szerkesztés A megye északkeleti széle közelében fekszik, a Tisza jobb partján, a beregi térségben. Területe 2330 hektár, ebből a belterület 148 hektár, a külterületen található szántók, rétek, legelők, erdők és gyümölcsösök együttes területe pedig összesen 1690 hektár; a fennmaradó részek művelésből kivett területek (például árkok, utak, vízállások, mocsarak). A település határában húzódik a Tiszának két holtága is. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Hetefejércse, északkelet felől Tarpa, délkelet felől Tivadar, dél felől Kisar, délnyugat felől Panyola, északnyugat felől pedig Jánd. Három határ hírei - SZON. Nyugat felől a legközelebbi település Olcsvaapáti, ám közigazgatási területeik, kevés híján ugyan, de nem érintkeznek. A két legközelebbi, nagyobb város Vásárosnamény és Fehérgyarmat, mindkettőtől közel egyforma távolságra helyezkedik el.
Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség. [13] A település népességének változása: 2001 -ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. [14] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88, 3%-a magyarnak, 13, 9% cigánynak, 0, 5% ukránnak mondta magát (11, 7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5, 9%, református 76, 1%, görögkatolikus 0, 9%, felekezeten kívüli 2, 8% (13, 7% nem válaszolt). [15] A község címere Szerkesztés A község címere 2002 tavaszán készült el, előkészületei néhány évvel korábban kezdődtek. A mai címer (levéltári adatok alapján) Gulács község 1790 -ből származó pecsétje volt. Gulács (település) – Wikipédia. A címer végleges formáját egy komlói művész alakította ki, a községi képviselőtestület jóváhagyása mellett. A címeren ugyanazok a motívumok találhatók, melyek a korabeli pecséten is szerepeltek, így a vízben úszó hal, az aranyágat tartó gólya és a tölgyfa.