Ha a munkavégzés során balesetet szenvedünk, a munkáltatót kártérítési kötelezettség terheli, emellett pedig igénybe vehetjük a társadalombiztosítás baleseti ellátásait is. Cikkemből kiderül, hogy mi minősül munkahelyi balesetnek, mikor mentesül a munkáltató a felelősség alól és milyen baleseti ellátásokra lehet jogosult a munkavállaló. Mi számít munkahelyi balesetnek? A munkahelyi balesetre vonatkozó szabályokat a munkavédelemről szóló törvényben találjuk. Munkahelyi balesetek - Mi minősül annak és milyen ellátás jár?. Eszerint munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.
Előadóink a téma kiemelt szakértői, akik az alábbi tematika mentén tekintik át a munkavállaló egészségkárosodásával kapcsolatos felelősségi kérdéseket a kártérítési és a megtérítési kötelezettségek, valamint az ellátás szempontjából: A munkavállaló munkabalesetből származó egészségkárosodásáért fennálló munkáltatói kártérítési felelősség a gyakorlatban (előadó: dr. Máriás Attila LL.
A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenöt százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől a baleseti járadékot megállapították.
Megállapítja, hogy mekkora összegű maximális kártérítésre számíthat. 3. lépés Jogászunk innentől kézbe veszi a dolgokat. Ő tárgyal a biztosítóval, a hatóságokkal és az összes érintett féllel. Önnek innentől semmi dolga nincs. Ügyvédünk közben rendszeresen beszámol Önnek a fejleményekről. 4. lépés Amint lezajlott az ügy, Önnek nincs más dolga, mint a kártérítés maximális összegét a kezébe venni. Ne feledje, Önnek ez teljesen ingyenes. Ügyvédeink sikerdíjas rendszerben dolgoznak, tehát ők is csak akkor kapnak pénzt, ha sikeres volt az eljárás. Ezért partnereink legfőbb érdeke, hogy a lehető legmagasabb összeget a lehető leggyorsabban harcolják ki Önnek! HA EGYEDÜL CSINÁLOM, NEM KAPOK KÁRTÉRÍTÉST? De igen, kaphat. Munkahelyi balesetből eredő igények. Valamennyit és valamikor. Viszont BIZTOSAN kevesebb pénzhez jut és jóval később, mintha mi segítettünk volna. Miért is ajánlana a biztosító magas összeget? A munkáltató és biztosító érdeke, hogy elhúzza az ügyet, hogy minél később, és minél kevesebb pénzt fizessen. Ne hagyja magát átverni és kihasználni!
Az otthoni munkavégzés során történt baleset jogi megítéléséről bővebben olvashat a következő linkre kattintva: Home office vagy távmunka? Munkahelyi és üzemi balesetek képzés | Novahr.hu. A súlyos munkabaleset fogalma Súlyos az a munkabaleset például, amely a sérült vagy magzata halálát, valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését okozott, illetve a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. A munkáltató mentesülése a felelősség alól A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül azonban a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult (munkavállaló) elháríthatatlan magatartása okozta.