Húsvét egy mozgó dátumú ünnep, minden évben más napra esik. Mikor van húsvét 2023-ban? Most kiderül! Katolikus húsvét 2023 Mikorra esik a húsvét 2023-ban? Itt megtalálod 2023 húsvét időpontjait: Nagypéntek 2023. április 7. – munkaszüneti nap Nagyszombat 2023. április 8. Húsvétvasárnap 2023. április 9. – munkaszüneti nap Húsvéthétfő 2023. április 10. – munkaszüneti nap, locsolkodás napja Hány nap van húsvétig? Kattints a linkre és megtudod! Húsvétot azért is szeretjük, mert egy biztos hosszú hétvége minden évben. 2017 óta Nagypéntek is munkaszüneti nap, így négy napot pihenhetünk húsvétkor. Nagyszombat ugyan nem munkaszüneti nap, de a legtöbb ember nem dolgozik szombaton, viszont emiatt a boltok ezen a napon nyitva vannak. Szóval ha hiányzik még egy hozzávaló a húsvéti kalácshoz, azt szombaton még be lehet szerezni. Az ortodox egyházban más időpontokban ünneplik a húsvétot, mint a katolikusoknál. Ennek az az oka, hogy más naptárat használnak. Ortodox húsvét 2023 időpontját a linkre kattintva találod.
Mikor van húshagyókedd és hamvazószerda? Mikor nem szabad húst enni? Mikor lesz nagypéntek és húsvét 2021-ben? Részletes leírást adunk a közelgő ünnepekről, hogy Ön képben legyen. A farsangi időszak A farsang, vízkereszttől, (január 6-tól) hamvazószerdáig tart, ami idén február 17 -re esik. Az ősi tavaszváró ünnephez sok néphagyomány kapcsolódik. Főként a farsang utolsó három napja az, amit leginkább kihasználtak a szórakozásra. Ebben az időszakban a bálok mellett külön mulatságokat tartottak a gyerekeknek. A fiataloknál pedig az ismerkedés időszaka is volt. A lakodalmakat is főként ilyenkor tartották. Ahol pedig nem volt igazi esküvő, ott "állakodalmat" rendeztek, ami ma már inkább idegenforgalmi látványosság. A farsang minden évben mozgó dátum. A farsang, vízkereszttől hamvazószerdáig tart A farsang minden évben mozgó dátum, mely évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, a jelmezes felvonulások időszaka. A farsang vízkereszttől a - húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart, melynek legkésőbbi időpontja március 10. lehet.
Kedves tanítványaival töltött sok időt, elárulta nekik, mi fog történni. Nagycsütörtök estéjén velük együtt töltötte el vacsoráját, mely számára az utolsó volt földi léte alatt. Miután még reményt adott barátainak, együtt a Gecsemáné-kertbe mentek, ahol Jézust már várták, hogy elfogják. Júdás áruló csókjával megmutatta a katonáknak, kit vigyenek a főpap, Kalifás elé. Itt Jézus bátran kiállt messiási küldetése mellett, ezért istenkáromlással vádolták, és kereszthalálra ítélték. A halálba vezető út rengeteg szenvedéssel járt, majd a kereszten három órán át kellett várnia a megváltó halálra. Ezután egy József nevű ember kikérte a testét, hogy illően eltemethesse. Ez már másnap, szombaton történt, és míg Jézus alászállt a holtak országába, nyugalmát Mária és Mária Magdolna őrizte. Mikor a következő napon, húsvétvasárnap Mária Magdolna a sírhoz látogatott, meglepve tapasztalta, hogy a sír elé gördített követ elmozdították. Jézus teste pedig eltűnt a sírból. Este azonban a lelke megjelent aggódó tanítványai előtt, és megnyugtatta őket: nem haragszik, amiért nem küzdöttek érette.
Tavaszvárás A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep - pészah - az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás és az újjászületés. A húsvét szó eredete A magyar húsvét szó, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárását jelzi. Az angol Easter és a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v. ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt. Húsvéti szokások Húsvéti tojásfestés A tojás az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.