Az emberek csöndben lemondtak a társadalmi haladás lehetőségéről - talán a gazdag országok lakói egy ideje már nem is hajszolták ezt igazán -, a civilizáció új küldetése társadalmi és személyes szinten is az, hogy elkerüljük a katasztrófát - foglalja össze cikke témáját a brit üzleti lap sajtómunkása. Valójában lehet, hogy a gazdasági fejlődés bizonyos értelemben csak egy történelmi illúzió, amit a gazdasági teljesítmény minőségének javulása kelt. Oded Galor idén megjelent The Journey of Humanity című könyvében arra a következtetésre jut, hogy a társadalmak nem váltak gazdagabbá az emberiség 300 ezer éves fejlődése során, ami az 1800-as esztendőt megelőzte. Az emberek rendszeresen feltalálnak új eszközöket, amelyekkel növelik gazdasági teljesítményüket, ám aztán több gyereket vállalnak, így felemésztik a többletet. Egy átlagos munkás napi bére hét kilogramm búzára volt elég a babiloni társadalomban több mint 3000 évvel ezelőtt, négy kilogrammra Egyiptomban, amikor az a Római birodalom része volt 2000 éve és öt kilogrammra Párizsban az ipari forradalom előtt azaz, nagyjából 200 éve.
Ha az emberiség egészséges környezetben szeretne élni, amely a maga változatosságában ellenálló és fenntartható, akkor alapjaiban kell megváltoztatni jelenlegi életmódunkat. Tudatosítani kell, hogy a technológiai fejlődés nem tudja pótolni az olyan javakat, amelyeket kizárólag egy egészséges természeti környezet képes nyújtani – mint az egészséges ivóvíz, a tiszta levegő, avagy a tápanyagdús élelmiszer, a gyógyszerek alapanyagai, nem utolsósorban pedig a mentális állapotunkat is alapvetően befolyásoló természeti környezet. Az alapvető jogok biztosa és helyettese feladatkörébe tartozik az egészséges környezethez, valamint testi és lelki egészséghez való Alaptörvény szerinti jog védelme, amelynek szerves része a biológiai sokféleség és az általa alkotott ökoszisztémák megóvása. Emellett nem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy az Alaptörvény P) cikkének értelmében a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok a nemzet közös örökségét képezik, ezek védelme, fenntartása és megőrzése az állam és rajta kívül mindenki kötelessége.
Mivel az emberiség különféle kihívásokkal és globális problémákkal néz szembe, ezekre a hatékony válasz csak a befogadóbb globális kormányzásban, a hatékonyabb többoldalú mechanizmusban és az aktívabb regionális együttműködésben adható meg. A multilateralizmus gyakorlatának jobb teljesítménye mindig jobb válaszokhoz vezethet az emberiség előtt álló közös problémákra. VII. Az a nézetünk, hogy a közös jövővel rendelkező emberi közösség felépítésére tett erőfeszítések helyes irányt mutatnak a civilizáció fejlődése és előrehaladása felé. A béke, a fejlődés, a méltányosság, az igazságosság, a demokrácia és a szabadság közös emberi értékei iránymutatásul kell, hogy szolgáljanak az emberiség jövőjéért erős felelősségtudattal rendelkező közösség felépítésére irányuló törekvésben, és a különböző társadalmi rendszerekkel, ideológiákkal, eltérő történelemmel, kultúrával és a fejlettségi szinttel rendelkező országok megoszthatják érdekeiket, jogaikat és felelősségeiket a nemzetközi ügyekben, és együtt dolgozhatnak egy jobb világ felépítésén.
Indexkép: