Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2015. nov 18. 6:49 Tóásó Előd áprilisban tért haza Magyarországra / Fotó: Grnák László Tatabánya - Visszament informatikát tanítani a régi iskolájába Tatabányára Tóásó Előd. A terrorizmussal és Evo Morales bolíviai elnök elleni merénylettel vádolt tanár nem beszél diákjainak a börtönben töltött hat esztendőről. Testvérét, Editet máig megállítják az utcán a volt tanítványok és érdeklődnek egykori tanáruk felől. Ők úgy emlékeznek rá, hogy zárkózott embernek tűnt, de ha felengedett, jó fej volt, sokat viccelődött és emberségesen tanított - írta a Bors. Tóásó egyébként idén áprilisban tért haza különös körülmények között, akciófilmbe illő módon Bolíviából, a Baptista Szeretetszolgálat és a Külügyminisztérium segítségével. Úgy volt, hogy a börtönévek alatt megismert felesége is vele tart Magyarországra, ám még mielőtt elindulhatott volna, titokzatos módon meghalt egy fertőzésben. Blikk-információ Tóásó Előd Bolívia
Ez mára bebizonyosodott, s ezért lehet ma már határozottan kijelenteni, hogy hazahozatala életmentő humanitárius akció volt. A Las Americas Szálloda, ahol a gyilkosságok történtek. Berendezték a helyszínt Fotó: Wikipédia Ideiglenes elnök vezeti az országot Bár már akkor voltak olyanok, akik ezt nem így látták, az azóta Bolíviában történtek megerősítik a koncepciós eljárás tényét, azt, hogy magát a rajtaütést is megrendezték. Tavaly Bolívia akkori vezetője, Evo Morales egy újabb elcsalt választás után megbukott, és elmenekült az országból. Azóta ideiglenes elnök vezeti az országot, aki korábban a felsőház ellenzéki elnökeként tevékenykedett. Májusra írták ki az új elnökválasztást, amelyen az indián származású Morales nem is indulhat – miután Mexikóban is tüntetni kezdtek ellene, onnan is továbbállt, jelenleg a baloldali argentin kormány biztosít számára védelmet. Tóásó Elődöt és a horvát-bolíviai Mario Tadicot hosszú és bonyolult eljárás során vádolták meg hamisan szeparatizmus és az elnök elleni merényletkísérlet vádjával.
Tóásó Előd neve Rózsa-Flores Eduardo 2009-es bolíviai likvidálásakor került be a köztudatba: ő is ahhoz a feltételezett terroristasejthez tartozott, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült. A kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában ütöttek rajtuk, az akcióban életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. Tóásót és a bolíviai-horvát kettős állampolgár Mario Tadicot fegyveres felkelésben való bűnrészességért 5 év 10 hónapra ítélte a bolíviai bíróság. Tóásó 2009 és 2015 között börtönben ült, 2015 tavaszán őt és Tadicot is kimenekítette Bolíviából a Baptista Szeretetszolgálat és a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Tóásó életéről 2017-ben dokumentumfilm készült A Tóásó dosszié - Túlélve Bolíviát címmel, de ugyanebben az évben a Hír TV-n is kapott egy külföldre kivándorolt magyarokról szóló, 15 részes saját műsort, Magyar exodus címmel.
Article. dolibarr LELKIZŐ A férfi igyekszik feldolgozni felesége halálát, közben egy apró albérletben él, és a színészetbe menekült a gyász elől. 2016-07-08 11:41:00 Szerző: E. J. A terrorizmus előkészítésével vádolt Tóásó Előd majdnem hat évet töltött a rácsok mögött Bolíviában. A férfi, szabadulása után, nem kapta vissza az útlevelét, ezért a Baptista Szeretetszolgálat segítségével, igazi kalandfilmbe illő módon menekítették haza Magyarországra. Előd akkor azt hihette, rendbe jön az élete: a börtönben megismert zárkatársának lányát még a fogság alatt vette feleségül, az asszony viszont, nem sokkal a szabadulása után egy fertőzés következtében meghalt. "Sokan feltételezték, hogy a bolíviai államnak köze volt a feleségem halálához, hisz Maria apja ellenzéki politikus volt, akit az elnök félreállított, és koholt vádak alapján bebörtönzött. Szabadulása után először ő halt meg, infarktus vitte el. Aztán az anyósom követte őt, végül a feleségem. " Maria fertőzést kapott, egy magánkórházban kezelték, de sajnos nem tartotta be az utasításokat.
28. 17:30 MTI Megszólalt a bolíviai kormány Tóásóék kimenekítéséről Hugo Moldiz bolíviai belügyminiszter tagadta a sajtó előtt, hogy titkos akcióval menekítették volna ki a múlt héten az országból Tóásó Elődöt és Mario Tadicot, az úgynevezett terrorista ügy vádlottjait. 2015. 13:38 Nyilvánosságra hozta a Tóásót kimenekítő baptisták nevét Bolívia Mivel nem követtek el törvénytelenséget, semmi sem indokolja, hogy a Tóásó Elődöt kimenekítő baptisták adatait megismerje a nyilvánosság, a gesztus inkább félelemkeltésre, fenyegetésre alkalmas – kommentálta a hírt Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat igazgatója, aki szintén részt vett Tóásó kiszabadításában. 2015. 27. 18:35 Videó: Könnyeit nyeldesi Tóásó Előd Hétfőn háromnegyed kettő körül szállt le Tóásó Előd gépe Ferihegyen. Tóásót a a Baptista Szeretetszolgálat hozta haza hat év bolíviai fogság után. Tóásó szeme többször is könnybe lábadt a sajtótájékoztató alatt. Összefoglaló. 2015. 14:11 Tóásó: Egy naptári év a bolív börtönben kettőnek számít Hétfőn háromnegyed kettő körül szállt le Tóásó Előd gépe Ferihegyen, akit a Baptista Szeretszolgálat hozott haza hat év bolíviai fogság után.
Mindez arra volt jó, hogy gyakorlatilag megsemmisítették a bolíviai ellenzéket. Sokan elmenekültek az országból, mások velük együtt börtönbe kerültek. Tóásó Előd közel hat évet töltött börtönben, mindennap életveszélyben, az itthoni börtönviszonyokhoz képest elképesztő körülmények között, miközben Száron élő nővére minden követ megmozgatott ártatlanságának bizonyításáért. Végül vádalku keretében szabadult ki. Minap újabb fordulat következett be az ügyben: a bolíviai belügyminisztérium visszavonta az eredeti feljelentést, és az állam hivatalból elismerte, hogy a tizenegy éve tartó eljárás politikai ügy volt, amelynek során ártatlan embereket hurcoltak meg. A vád összeomlása már hetekkel ezelőtt megkezdődött: az ügy két bírója is távozott, beismerve, hogy addig mindent kormányzati nyomásra tettek, és mivel megfenyegették őket, nem maradt más választásuk. Utolsó szakaszába érkezett a nemzetközi per Néhány nappal ezelőtt pedig egy katonai tábornok beszélt arról, hogy a rajtaütés során a külföldiek szállodai szobájában "megtalált" fegyvereket a titkosszolgálat tőle, vagyis a 8-as számú katonai alakulattól kérte kölcsön a gyilkosságok előtt, magyarán a helyszínt berendezték a hamis bizonyítékokkal.
A bolíviai főügyész emigrált biztonsági főnöke szerint a bolíviai kormány bérelte fel Rózsa Flores Eduardót, hogy "lefejezzék" a Santa Cruz-i - a terület függetlenedéséért küzdő – ellenzéket. A rendőr állítása homlokegyenest különbözik a bolíviai hivatalos állásponttól. Juan José Laguna, egykori rendőrhadnagy szerint Jorge Santiesteban, a bolíviai rendőrség akkori parancsnoka volt az, aki személy szerint intézte, hogy Rózsa Flores Spanyolországból Bolíviába utazhasson. A magyar származású férfit azért bérelték fel, hogy segítségével "lefejezzék" a santa cruz-i ellenzéket, és így biztosítsák Rubén Costas, a helyi kormányzó pozícióját – mondta a bolíviai rendőr, aki Brazíliában azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy ideiglenes menedékjogot kapott. Laguna azért menekült el Bolíviából, mert félt, hogy a kormány megöleti. Morales személyesen követte az ügyet Laguna azt mondta, hogy a rendőrparancsnok találkozott Marcelo Soza egykori bolíviai főügyésszel is, akitől pénzt kért Rózsa Flores utazására, de azt a választ kapta, hogy erre nincs keret.