Szintén az elmúlt 20 év során épült meg 32 olyan ökoturisztikai létesítmény, amellyel az aktív, természetjáró szabadidő töltést kereső vendégek igényeit igyekeznek kiszolgálni - írták. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Őrségi Nemzeti Park mellett 2 tájvédelmi körzetet, 8 természetvédelmi területet gondoz az őrségi igazgatóság, melyre a mai napon büszkék lehetünk. Ha nem csupán az elmúlt 20 évre tekintünk vissza ezen alkalomból, beszélnünk kell Rakonczay Zoltánról, aki az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetőjeként már 50 évvel ezelőtt gondolkodott az Őrség területén nemzeti park létrehozásában, majd később sokat tett ennek megvalósításáért - áll a közleményben. Rácz András kiemelte, itt az Őrségben felépült két látogatóközpont, egy erdei iskola, 5 egyéb bemutatóhely, létrejött egy arborétum, 21 tanösvény és 50 fő befogadására alkalmas szálláshely. A helyi partnerség jegyében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével jött létre hazánk első és legutóbbi natúrparkja az Írottkő Natúrpark és Vasi-Hegyhát Natúrpark, mely szintén az elmúlt 20 év eredményei közé sorolandó.
A természetvédelemmel foglalkozó emberek munkájáról sem szabad megfeledkezni, hiszen világunkban egyre inkább oda kell figyelni a környezet, a természet megóvására - emelte ki. Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója visszaemlékezett az elmúlt időszak eseményeire. Fontos feladatuk a térség természeti jellegének megóvása, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát. A fejlesztési programok között a Pityerszer múzeumfalu is szerepel, melynek folyamatos gondozása, felújítása is az Igazgatóság feladata - emelte ki.
Az elmúlt 12 évben az Agrárminisztérium a tíz magyar nemzeti park igazgatósággal együttműködésben soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat, mintegy 78 milliárd forint felhasználásával, mellyel 320 ezer hektáron javítottuk a természeti környezetünk állapotát - fogalmazott az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Szalafőn az agrártárca közleménye szerint. Rácz András az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 20 éves fennállásának évfordulós ünnepségén elmondta, 1978-ban az Őrségben létrejött Magyarország legnagyobb kiterjedésű tájvédelmi körzete mintegy 38 ezer hektárnyi területen, mely a 25 évvel később megalakuló nemzeti park alapját képezte. Az élővilág megismerésére, természetvédelmi bemutatására az igazgatóság számos létesítményt üzemeltet az évek során négyszeresére nőtt költségvetéssel, mely mostanra meghaladja az évi 800 millió forintot. Az induló látogatószám megháromszorozódott, évi 70 ezer látogató keresi a nemzeti park által nyújtott kikapcsolódási lehetőségeket.
Bár sokáig tűri az árnyalást, a teljesen zárt faállomány alatt nem virágzik, és lassan eltűnik. Velemér és Szalafő községek határában ezért a sárga sásliliom érdekében cserjeirtást végzünk, majd a faj élőhelyét annak magérlelése után, késő nyári kaszálással kezeljük. Sárga sásliliom. Fotó: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Körtike és korpafű fajok Az őrségi erdők több, korábban gyakori hasznosítási módjának (almozási céllal végzett avargyűjtés, erdei legeltetés) eltűnése, az erdőgazdálkodás gyakorlatában bekövetkezett változások, és a szántókból alakult sekély talajú erdőkben a lombos fafajok előretörése a Hazánkban ritka körtike és korpafű fajok életterének jelentős mértékű beszűküléséhez vezetett. Bár a táji szintű átalakulási folyamatok iránya nem megfordítható (és ez nem is lehet célja a természetvédelemnek), a legértékesebb állományok megfelelő kezeléssel fenntarthatóak. Egy Szalafő község határában található erdőrészletben négy körtike és két korpafű faj él együtt mindössze néhány száz négyzetméteres területen.
A terület 2020 augusztusában kapott kiemelt természetvédelmi oltalmat. A természeteshez közeli állapotban fennmaradt tájrészlet védett fajok, többek között a réti kardvirág és a fokozottan védett sápadt szemeslepke országos léptékben is jelentős állományainak élőhelye. A túra során a virágzó réti kardvirág állományt csodálhatják meg. A nemzeti parkban töltött időben érdemes megfigyelni a terület gazdag lepkevilágát, bejárni a szőcei tőzegmohás láprét tanösvényét, vagy Szalafőn ismerkedni a vadlovak, bölények világával. Az Őrségi Vadonban például júniusban három bölényborjú született egy éjszaka alatt, így már négytagú a borjúóvoda. A többi nemzeti park igazgatósághoz hasonlóan egész évben összetett programkínálattal készülnek vendégeik számára. A térség felfedezésére érdemes több napot is rászánni, ehhez biztosítanak lehetőséget kiváló feltételekkel a Keserűszeri vendégház és a Harmatfű Természetiskola szállásai. A Vízi Vándor Természetvédelmi Látogatóközpontban egész nyáron át tartó vízitúra programok kezdődnek.
A túrák a Rába egy csendes, nyugodt, de mégis kalandos és változatos szakaszát érintik, melyek akár kezdők számára is könnyedén teljesíthetők. Felfújható vízicsónakjaik biztonságosak, a túrát pedig tapasztalt túravezetők kísérik, akik a folyó élővilágáról is mesélnek a túra során. Aki pedig hűvösebb körülmények között szerezne élményeket, az újonnan átadott központban megtekintheti "A Rába csodálatos világa" interaktív kiállítást is
A változatos, mozaikos táj gyepterületeinek megőrzését az Igazgatóság a tájfajta magyar tarka gulya és a muraközi ménes fenntartásával biztosítja. A színpompás kaszálórétek kíváló élőhelyet biztosítanak számos védett fajnak, így a fokozottan védett ragadozó életmódot folytató keleti rablópillének is. A láp- és mocsárréteket tavasszal sokhelyütt a kígyógyökerű keserűfű és a sárga sásliliom virágpompája díszíti, majd a nyár végétől a kenyérbél cickafark fátyla borul az aranyló kékperjésekre. Az állatvilág rendkívül változatos. Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él a területen. Nemzetközileg védett ritka szitakötőfajok is megtalálhatók itt. A halak közül kuriózum a dunai ingola előfordulása. Hasonlóan ritka a kétéltűek között a Vendvidéken élő alpesi gőte. A terület értékes madarai a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő és a tüzesfejű királyka. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. Az őrségi és Rába-menti réteken, nyári éjszakákon hallatja hangját ritka fészkelő madarunk a haris.