2017. május 19, 10:34 péntek / nyomtatás A Csuka (Csóri Csuka csárda) 1. A Csuka (Csóri Csuka csárda) Az egykori főút mellett, a falu központjában áll a régi uradalmi dézsmakocsma és vendégfogadó átépítésével mai képét az 1960-as években elnyerő Csóri Csuka csárda. Konyhája az átutazók körében népszerű volt az ezt követő évtizedekben. Jellegzetes étele volt a csóri betyártarisznya dinsztelt káposztával. Ez a falura is jellemző káposztát is tartalmazott. A vendéglő egyik elődje, a Csóri csárdaként ismert épület a falu határán kívül, Fehérvár és Csór között a főút mellett állt. A XX. század 1. Csóri csuka csárda. harmadában fejezte be működését. Mára már csak alapfalai maradtak meg. A mai Csuka név a Hunyadi Mátyáshoz kötődő népmondából merít. Mátyás király több ponton is kapcsolódik a jelentős országos út mellett fekvő faluhoz: a Fehérvárról idesiető uralkodó 1475. december 10-én a falu határában (a hagyomány szerint a Várpalotához tartozó Inota felé eső Sér-hegynél) találkozott az Itáliából érkező menyasszonyával, Beatrixszal, aki aztán 2. felesége lett.
helyi legenda 2017. 11. 21. 12:28 A község hírnevét öregbítő csárda az 1960-as években nyerte el mai képét. Ugyan már közel 9 éve nem üzemel, hírneve a mai napig meghatározó Csór életében. Közel 10 éve épült meg a Székesfehérvárt és Várpalotát összekötő, de Csórt elkerülő főút. Azelőtt a fehérvárra tartó utazóknak át kellett mennie a településen, és a község középpontjában álló Csuka Csárdánál ebédeltek és pihentek meg. Az elkerülő út megépülésével, és az egyre kevesebb szállóvendég miatt a csárda nem sokkal később csődbe ment, a mai napig lóg kerítésén az eladását hirdető tábla. A csárda egy régi uradalmi dézsmakocsma és vendégfogadó átépítésével érte el mostani külsejét és stílusát. A csárda egyre roskatagabb állapotban van, mióta nincs használatban. Fotó: wikipedia A község történetéhez két, Mátyás királyhoz kapcsolódó legenda kapcsolódik. Csóri Csuka Csárda vélemények és értékelések - Vásárlókönyv.hu. Az egyik monda szerint 1475-ben, a Fehérvárról Csórra siető uralkodó a közeli Sér-hegynél találkozott először menyasszonyával, az Itáliából érkező Aragóniai Beatrixszal, akit egy évvel később nőül vett.
Csór címerében a másik Mátyás királyhoz kötődő legenda elemei jelennek meg: maga a király, kezében pálcával, és a csukát felé nyújtó vendéglős alakja is feltűnik. A hagyomány szerint a csárda elődjében, a település határán álló vendégfogadóban szállt meg a király, természetesen álruhában. A fogadós a falu alatti Sárréten kifogott csukát annak értékes mája nélkül szolgálta fel a királynak. Mátyás haragosan kérdőre vonta a fogadóst, aki azt felelte, hogy a csóri csukáknak nincsen mája, az igazságáról híres király ezért a szomszédos Várpalotán deresre húzatta a férfit, és szolgáival megvesszőztette. A fennmaradt, Mátyás királynak tulajdonított szólás is ezt igazolja: "A csóri csukának nincsen mája — palotai pálca: nincsen száma". Csór címere a legenda elemeivel és egy szőlőindával. Csór-Várpalota | Mentett útvonalak,túraútvonalak,turistautak.. Forrás: wikipedia A híres csárdát sokáig Szabó-kocsmának hívták. 1942-ben építette fel akkori tulajdonosa, Szabó István, az ő, és az építést kivitelező mesterek nevét az épület oldalába falazott emléktábla őrzi.
Vélemény: Köszönjük. Gyorsan kaptunk időpontot, időben megérkezett a szerződéstervezetet emailben, a kért módosítások átvezetése azonnal megtörtént. A megbeszélt időpontban az élő találkozáskor is nagyon pozitív benyomásunk volt: nyugodt, felkészült, korrekt, gördülékeny szolgáltatást adott az ügyvéd úr, kellemes, jó stílusban zajlott a szerződéskötés. Minden kérdésünkre pontos tájékoztatást kaptunk. Gyorsan lezajlott és kölcsönös megelégedéssel zárult. Csiro csuka csarda total. Az utólagos tájékoztatás is időben, korrekt módon megtörtént. Tovább