Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője írása a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel. A tanulmány egy 16 éven át tartó kutatás összegzése. A munkacsoportot Páldy Anna vezette. Klímaváltozás hatása hazánkra - Ezermester 2019/10. A tanulmány szerint hazánkban 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek. A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte, Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan fennálló magas hőmérséklet - olvasható a cikkben, amelyből kiderül az is, hogy a hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg.
A klímaváltozás humán egészségügyi hatásainak bemutatásával a felkészülés, az ellenálló képesség növelése és az alkalmazkodás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet a szerzők, akik megjegyzik, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos célt fogalmaz meg az emberi egészséggel kapcsolatban is. Rövid távon a hőhullámok elleni védekezés a legfontosabb, de nagy figyelmet kell fordítani a fertőző betegségeket közvetítő élőlények ellenőrzésére. Középtávon ki kell terjeszteni az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket a klímaváltozás közvetett hatásainak kivédésére. Meg kell erősíteni az egészségügyi ellátó rendszereket; nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre - olvasható a cikkben. Figyelem! Ijesztően gyors lehet Magyarországon a klímaváltozás: 20-30 év múlva kritikus szintre emelkedhet a hőmérséklet - Portfolio.hu. A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Az extrém hideg periódusok száma, hossza erősen csökken, míg a hőhullámok gyakoribb előfordulása várható. A télen jellemző gyakoribb ciklonokhoz köthető viharok száma várhatóan csökken, de azok viszont intenzívebbek lehetnek. A cikk az ajánló után folytatódik Nyáron a forróság erősen megterheli az emberi szervezetet, különösen, amikor a nyáron felépülő magas nyomású anticiklonban jellemző kis szélsebességgel, esetleg magas páratartalommal párosul. Ezen túlmenően valószínű, hogy kedvezőek lesznek a feltételek nyáron a spontán kipattanó zivatarok kialakulására, melyben viharos, akár orkánerejű széllökések is előfordulhatnak - tette hozzá. Tanulmány a klímaváltozás egészségügyi hatásairól Magyarországon – Budaörsi Infó. Péliné Németh Csilla cikke végén úgy értékelt: a klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárási jelenségek által okozott károk mérsékléséhez elengedhetetlen a tudásszempontú fejlesztés és az alkalmazkodás is. Ehhez viszont szükséges a veszélyfigyelmeztető és időjárásmegfigyelő- és mérőrendszerek fejlesztése, a veszélyes jelenségek megfigyelésével, elemzésével, előrejelzésével foglalkozó szakemberek, szolgálatok együttműködése - írta az MH GEOSZ meteorológus főtisztje.
A tanulmány azonban próbál optimista maradni, a szakemberek szerint ugyanis ha az elkerülhetetlen plusz 1, 5 Celsius fokos limitet nem lépjük át, akkor elkerülhetjük az igazán jelentős klímaváltozást és annak beláthatatlan hatásait. A klímatudósok szerint a limitátlépést csak akkor tudjuk megakadályozni, ha gyorsan (még ebben az évtizedben) és drasztikusan csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Eddigi legsürgetőbb jelentését adta ki az ENSZ a klímaváltozásról A kiemelt képen a kiszáradó Velencei-tó // fotó: RTL Hírek
"A felmelegedés mellett a másik legaggasztóbb változás az éves csapadékmennyiség jelentős csökkenése. Egyre gyakoribb és súlyosan aszályos időszakok ra számíthatunk, enyhébb telek re és egyre kiszámíthatatlanabb időjárásra. Az általános szárazodás mellett, r endszeresen kialakuló viharok ra, és időnként lezúduló, özönvízszerű esőzések re is számíthatunk. Ha nem történik gyors és hatékony változtatás a hazai víz-, mező- és erdőgazdálkodásban, akkor 2050-re az ország közel kétharmada száraz sztyeppévé válhat, olyanná, mint például Törökország száraz területei...... Nemhogy kukoricát és egyéb táplálékainkat jelentő növényeket nem fogunk tudni termelni, de még a legeltetés is kétségessé válik a nyári aszályos időszakokban, amennyiben az előrejelzések szerint alakul a helyzet a Kárpát-medencében. " [4] Összefoglalás "Ha össze akarjuk foglalni, hogy mi fog történni, ha nem lépünk fel határozottan a klímaváltozás megfékezése ellen, akkor a következő kép rajzolódik ki a jövőnkről: egy kiszáradó, helyenként már elsivatagosodó ország, amely nem fogja tudni táplálékkal ellátni lakosságát.
A gyepek, szántók és a komplex mezőgazdasági területek (pl. a tanyás területek vagy az alföldi mezővárosok kertségei) vissza fognak szorulni. Ezek a megállapítások segíthetik a települési önkormányzatok, az agrárgazdaság szereplőinek döntéseit, az országos agrár- és vidékpolitikák tervezését. A 2030-ig előre jelzett földhasználat-változás a vizsgált kategóriákban (km2) Forrás: Klímaváltozás – társadalom – gazdaság: Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon A hosszú távú gazdasági trendek és a klímaváltozás kapcsolata A gazdaság hosszú távú irányait csak nagy bizonytalansággal lehet megbecsülni. A legfontosabb gazdasági mutatók előreszámításával (például GDP, fogyasztás, foglalkoztatás) és megyei szintre való lebontásával segíteni lehet a gazdaságpolitika hosszú időtávú, a területi különbségeket is figyelembe vevő formálását. Ugyanakkor a klímaváltozással való összefüggések számszerűsítése a nemzetközi szakirodalomban is csak most formálódó terület. Ma még meglehetősen kérdéses, hogy a hőmérséklet emelkedése hogyan fog hatni a mezőgazdasági és ipari termelésre vagy a turizmusra Magyarországon és egyes térségeiben – a témában tehát további kutatások lehetnek szükségesek.