A híres-hírhedt botránykönyv csonkítatlan, teljes magyar kiadására 1983-ig kellett várni. Talán mondani sem kell, néhány óra alatt elkapkodták, a magyar olvasó is rácsodálkozott a regényre. A kelet-európai olvasó számára a tiltott gyümölcs izgalmát kínálta, hiszen a botrányról szinte mindenki hallott. Talán ezért is okozott meglepetést az érzelemgazdag könyv. A mai fiatal már nem nagyon érti, mi okozta a nagy fölháborodást egykor. Szilágyi G. Gábor Lady Chatterley szeretője D. Lawrence Marc Allegret Danielle Darrieux Leo Glenn Just Jaeckin Sylvia Kristel szexfilm Emmanuelle Shauna O'Brien Szerb Antal Joely Richardson Sean Bean tvr-hét Szilágyi G. Gábor
A Lady Chatterley's Lover című regényt D. H. Lawrence írta 1928 -ban, ugyanebben az évben egy firenzei magánnyomdában jelent meg. [1] Az Egyesült Királyságban 1960-ig nem jelent meg nyomtatásban, ekkor viszont a megjelenés napján elfogyott mind a 200 000 példány. [2] Lady Chatterley szeretője Szerző D. Lawrence Eredeti cím Lady Chatterley's Lover Ország Egyesült Királyság Nyelv angol Műfaj regény Előző John Thomas and Lady Jane Díjak A Le Monde listája az évszázad 100 legemlékezetesebb könyvéről Kiadás Kiadó Amereon Kiadás dátuma 1928 ISBN 2-07-023779-6, 978-2-07-023779-1 Magyarul először a Nova Irodalmi Intézetnél jelent meg a mű, Dr. Braun Soma fordításában, 1933 -ban, Lady Chatterley és a kedvese címmel, [3] majd a Magvető Könyvkiadónál, Falvay Mihály fordításában, 1983 -ban. [4] Harmadik fordítását Simonyi Ágnes végezte, 2008 -ban és az Ulpius-ház adta ki. [5] Lawrence először a Tenderness címet akarta adni a könyvnek, [6] és az eredeti kéziraton jelentős változtatásokat hajtott végre, hogy megfeleljen az olvasók igényeinek.
1960 -ban a Penguin Books újra megjelentette a teljes szöveget. A kiadót pornográfia terjesztésével fogták perbe. Az eljárás során olyan hírességek léptek a tanúk padjára, mint E. M. Forster író, Helen Gardner kritikus és akadémikus, Richard Hoggart akadémikus, Raymond Williams író, kritikus és akadémikus és Norman St. John-Stevas politikus. A bíróság végül 1960. november 2-án felmentő ítéletet hozott, és a Lady Chatterley szeretője immár teljes szöveggel, legálisan megjelenhetett. Magyarországon először 1933 -ban adták ki a regényt, erősen rövidített változatban. 50 év múlva jelent meg nálunk először a csonkítatlan szöveg. Egyéb filmváltozatok Szerkesztés Lawrence hírhedt regényét 1955 -ben filmesítették meg először Franciaországban. Marc Allégret rendező a női főszerepet Danielle Darrieux -re bízta. E változat magyar vonatkozású érdekessége, hogy zeneszerzője Kozma József (Joseph Kosma), díszlettervezője pedig Trauner Sándor (Alexandre Trauner) volt. 1993 -ban Ken Russell, a brit filmművészet fenegyereke négyrészes tévéfilmet forgatott a regényből Lady Chatterley címmel.
A főszerepeket Joely Richardson és Sean Bean játszották. A sorozatot számos országban – hazánkban is – két részben mutatták be, Japánban és az Egyesült Államokban viszont – mintegy felére rövidítve az anyagot – a mozik is műsorra tűzték. Russell valóságos Lawrence-specialistának számít a filmvilágban, hiszen az író két híres művéből is nagyra értékelt filmváltozatokat forgatott: Szerelmes asszonyok ( 1969), Szivárvány ( 1989). 2006 -ban Pascale Ferran angol–francia–belga koprodukcióban újabb, több mint két és félórás filmváltozatot készített a Lady Chatterley szeretőjé ből. (A tévéváltozat 220 perces! ) A Lady Chatterley -t 2007 -ben 9 kategóriában jelölték César-díjra, és ebből 5 kategóriában (legjobb film, legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb operatőr, legjobb jelmez, legjobb színésznő) győzedelmeskedett is. Ezzel Ferran alkotása Lawrence regényének szakmailag legelismertebb filmadaptációja lett. Érdekességek Szerkesztés A filmet a festői szépségű hertfordshire-i Wrotham Parkban forgatták, akárcsak az 1993-as verziót.
Oliver Mellors, a vadőr ugyancsak a múlt embere, de egy olyan múlté, amely organikus és nem mechanikus folyamatosságot keres a jelennel és jövővel. Ellentéte a gépi-acélos külhéjú, belül pépes-lágy lény Cliffordnak. Mindenekelőtt, mert érezni tud – találkozott az élettel, és bár menekül előle, mégis képtelen erre. Magányos ő is, de az ő magánya különbözik Chattereley szinte űrbeli hideg magányától. Mellors maga a tisztaság, a természet emberének tisztasága. Pán isten hódolója, aki néha nyers, néha meg végtelenül gyöngéd, néha könyörtelen, durva, máskor meg törékeny és esendő, de mindenképp emberi, Clifford & Co. géplényeivel szemben, akik az egyes emberen felülemelkedve, azt átlépve, gyakran inkább eltiporva hódolnak Mammonnak. Ebben a felállásban csak egy lehetséges út járható Connie számára, ha embereket is szeretnénk látni a jövőben, nem csak gépeket. A gép pedig, mint tudjuk, ha elromolhat, el is romlik. Bátor emberke volt Lawrence, hogy ezt akkor és így meg merte írni. Elképzelem, mekkorát szisszenhettek, és milyen fájdalmas grimaszokat vághattak a Clifford-félék, miközben lecsupaszította őket, és hiányzó, illetve gerinctelen testrészeikre irányította a reflektorokat, felfedve tök(él)etlenségüket.