A dadogóknál észrevettek különböző agyi, strukturális és funkcionális eltéréseket, viszont arra nincs bizonyíték, hogy ezek valójában okai vagy következményei-e a beszédhibának. Egy speciális képalkotó eljárás, az fMRI - funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat - mutatta ki, hogy az agy egyik régiója eltérő aktivitást mutat dadogó és nem dadogó egyéneknél. A férfi-női különbségre van egy élettani magyarázat: a férfiak agyában hosszabb a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, ami miatt azonos ingerlésre a szervezetük több kortizolt termel, ezáltal pedig fokozottabb és kifejezettebb náluk a szorongás, mint a nőknél. A dadogás kezelése szakemberrel A dadogás, bár nem betegség, nem okoz fizikai fájdalmat, lelkileg azonban elképesztően megterhelő. Az életminőséget mélységesen rombolja, ugyanis a nyilvános beszéd miatti szorongás egy idővel nemcsak a szereplések során, de a társas kapcsolatokban is megjelenik. Miért dadog a gyerek? Hogy kezelhető?. Az egyének ezért egyre kevesebbszer szólalnak meg, és szép lassan inkább elmaradoznak a társasági életből is, mert kínosnak és feszélyezőnek érzik a szavak képzésének hibáját.
Ha nem élettani, hanem valódi dadogásról van szó, akkor is hét-nyolc éves kor előtt már van előzmény: például zavarja a gyereket a saját beszédminősége, többször megakad a beszéde vagy testi tüneteket is mutat. Ha bizonytalan a szülő, érdemes megnézetni a gyereket logopédussal, pszichológussal vagy mindkettővel, hiszen a szülő frusztráltsága a gyerekben is frusztráltságot kelt, ez pedig még inkább fokozhatja a tüneteket. Elméletileg minden óvodában dolgozik logopédus, bármelyik szülő felkeresheti őket. Ha viszont a gyereket nem zavarja a beszéde, csak óvatosan érdemes foglalkozni a kérdéssel. Három- és ötéves korban az ország minden óvodájában végeznek kötelező logopédiai szűréseket. Ha megakadásokat tapasztalunk, és ez a gyermek ötéves korában derül ki, még nem vagyunk elkésve. Ha zavarja a gyereket a saját beszédminősége, többször megakad a beszéde, akkor érdemes megnézetni a gyereket logopédussal, pszichológussal Forrás: Shutterstock A pedagógiai szakszolgálatok milyen módszerekkel tudják segíteni a dadogó gyerekeket?
Mindez olyan beszédfélelemhez vezet, ami ördögi kört alakíthat ki. A dadogás tünetei A legjellemzőbb tünet a beszédben való megakadás, amelynek többféle típusát is megkülönböztetjük. Az úgynevezett tónusos dadogásnál a beteg szinte nem is tud elkezdeni beszélni, beszéde görcsösen megakad. Az első hangot mindig elnyújtja vagy alig tud hangot kiadni. Klónusos dadogás esetén az érintett ismételgeti a szótagokat. Ritmikus egységeket ismétel a szó elején vagy hosszabb szavak kiejtésekor. Az ilyen beszédet a szótagok, szavak gyakori és gyors ismétlése jellemzi. A leggyakoribb ugyanakkor a kevert forma, a tonoklónusos dadogás, amelynél a tónusos és klónusos dadogás felváltva jelentkezik. A dadogáshoz súlyosabb esetekben gyakran társulnak együttmozgások, úgynevezett tikkek. Ezek a görcsös beszédmegszakításokkor a test bizonyos részein jelentkező látható izomrángások, izomelmozdulások. A tikkek leggyakrabban az arcon, a nyakon, a szájnál, súlyosabb esetben a vállnál és a karoknál, sőt akár a lábaknál is jelentkeznek.