Magyarországon IV. Béla uralkodása (1235-70) alatt telepedtek le. Kolostoraik a 16. sz. -ban megszűntek. Lásd még: Mit jelent Magyar király, Erdély, Esztergom, Pozsony, Kiváltság?
A Babenberg uralkodó tehát a következő években már hűbérura szövetségeseként próbálta megvalósítani nagyra törő álmait: miközben Krajnát és Aquileia városát is igyekezett uralma alá hajtani, a tatárok pusztítását kihasználva 1241-ben elfogta a Bécsbe menekülő IV. Béla magyar királyt, hogy hűbéri esküt és több vármegyét csikarjon ki tőle. A herceg ekkor állt hatalma csúcsán, ugyanis
1242. január 19. Szerző: Tarján M. Tamás "Aratás ideje volt, behordták a gabonát, a szénát és a szalmát, és berakták a csűrbe. Ott állott mellettünk a kun és a tatár, és mulatott azon, hogy az apa leánya, a férj neje, a testvér szép húga árán váltja meg életét. " (Részlet Rogerius mester Siralmas énekéből) 1242. január 19-én írta meg IV. Béla királyunk (ur. 1235-1270) IV. Celesztin pápának küldött híres levelét, melyben támogatást kért az országot 1241 tavaszán elözönlő mongolok ellen. Miután a levél keletkezésekor Celesztin már elhunyt, és a pápai trón üresen állt, a segélykérésnek semmilyen hatása nem volt, két hónappal ezután azonban – vélhetően Ögödej nagykán (ur. Iv béla magyar király act. 1229-1241) halála miatt – Batu kán seregei mégis kivonultak Magyarországról. Három évvel azután, hogy Julianus barát hazatért második keleti utazásáról, és ultimátumot hozott a mongol nagykántól, a levélben foglalt fenyegetések egyre reálisabbnak tűntek a magyar királyi udvar számára: 1240-ben ugyanis az addig ismeretlen "tatárok" elpusztították Kijev városát, a következő évben pedig hadjáratot indítottak Magyarország, Lengyelország és a Német-Római Birodalom felégetésére.
Frigyes császár (ur. 1212-1250) hűbéresének ajánlotta magát, visszatért a Dunántúlra, ez az országrész ugyanis – a Dunának hála – addig elkerülte a mongol hordák pusztítását. A magyarok balszerencséjére azonban 1241–42 tele a szokásosnál is hidegebb volt, ennek következtében pedig a folyóra
Két magyar is bekerült a Hertha álomcsapatába Dárdai Pál és Király Gábor is bekerült a Hertha BSC labdarúgóklub álomcsapatába, melyet a Bild című német napilap állított össze. Az ötven nevet tartalmazó listán Dárdai a negyedik helyezett. Az indoklásban szerepel, hogy a korábbi védekező középpályás 286 bajnoki mérkőzéssel a mai napig klubrekorder, edzőként pedig a Hertha megmentőjeként tekintenek rá a szurkolók. Dárdai 1997 és 2011 között összesen 372 meccsen játszott a fővárosiak színeiben, majd az utánpótlásban tevékenykedett edzőként. 1242. január 19. | IV. Béla a pápa segítségét kéri a mongolok ellen. A felnőtt csapatot 2015 és 2019, majd 2020 és 2021 között irányította. (MTI/EPA/Rainer Jensen) A rangsorban Király Gábor lett a hetedik. Mint írták, a kapus a szürke tréningnadrágjáról vált ismertté, később – negyvenéves és 74 napos korában – ő lett a legidősebb, aki Európa-bajnokságon pályára lépett. A magyar futballista 1997 és 2004 között összesen 252 mérkőzésen védte a berliniek kapuját. Fotó: herthabsc/twitter Az ötvenes rangsor első helyezettje a brazil Marcelinho Paraíba lett, aki 2001 és 2006 között 193 találkozón lépett pályára a csapatban.