Anne Frank House: Ki volt Anne Frank?, Móra Könyvkiadó, 2019 Anne Frank Anneliese Marie "Anne" Frank (Frankfurt, Németország, 1929. június 12. – Bergen-Belsen, 1945. március) zsidó származású német lány, akit "Anne Frank naplója" (Het achterhuis) címmel kiadott, a második világháború idején írt naplójegyzetei tettek világhírűvé, melyben az életéről írt holland nyelven. Anne 1942. június 12-én tizenharmadik születésnapjára kapta a naplót ajándékba. Az elején lévő emblémát néhány nappal később kicserélte apja képére. Bejegyzéseit egy kitalált barátnőjének írta, akit Kittynek nevezett el. Írásai "Drága Kitty", "Legdrágább Kitty", "Kedves Kitty" és hasonló megszólításokkal kezdődnek. 1942. júliusban Anne nővére, Margot behívót kapott a munkatáborba, így a család a bujkálás mellett döntött, hogy megmeneküljenek. Az Opekta épületébe, az édesapa, Otto Frank üzletébe, az amszterdami csatorna mellé "költöztek". Otto úgy tervezte, hogy innen Svájcba fognak menni a németek elől. A lakás az épület hátsó frontján volt, amit Anne a naplójában "Hátsó traktus"-ként emlegetett.
Összefoglaló 2019-ben töltené be 90. életévét Anne Frank, akinek naplóját mindannyian jól ismerjük. A Ki volt Anne Frank? számos új információval gazdagítja a kamasz lány bujkálásának történetét, a személyes hangvételű visszaemlékezéseknek köszönhetően pedig a holokauszt és második világháború eseményei még inkább átérezhetővé válnak. A szerzőpáros az Anne Frank-múzeum látogatói által leggyakrabban feltett kérdésekre is válaszol e könyvben, amelyet a rengeteg fotó és Huck Scarry illusztrációi igazán szemléletessé tesznek.
Ez egyébként nem újkeletű. Már a középkorban is alkalmazták, például amikor a zsidókat Jézus meggyilkolásával vádolták. A kettős mérce nagyon gyakori. Ekkor Izraelt olyan dolgok miatt ítélik el, amiért más államokat hasonló helyzetben nem, vagy alig. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Izraelt rendszeresen megbélyegzi, miközben más témában, mint például a szíriai háború kapcsán csak a legritkább esetben szólal fel. A harmadik "D" a delegitimizácó, amikor Izrael állam létezésének a jogát utasítják el, vagy valamilyen gyarmati projekttel hasonlítják össze. Mit tegyen a politika a muszlim antiszemitizmus megfékezésére? Valóban megoldás a szigorúbb büntetés vagy a gyorsított eljárásban történő kitoloncolás, illetve az állampolgársági kérelem elutasítása, ahogyan ezt mostanában néhány politikus is felvetette? Büntetőjogi eljárásnak egy jogállamban mindenképpen van helye. Jóllehet, sokkal transzparensebbé kellene tenni. Régen, ha valahova felmázoltak egy horogkeresztet, automatikusan jobboldali elemek cselekedetének tekintették, holott sokszor mások voltak a tettesek.
Miközben én azon tűnődöm, vajon tényleg volt-e hozzáférése a zsidók rejtekhelyeinek listájához. A Zsidó Tanács szerintem túlságosan törvénytisztelő volt ahhoz, hogy ilyen listát készítsen " – fejtette ki a holland kutató. A hat éven át tartó nyomozás eredményeit bemutató könyv szerint a férfi azért adta át a rejtőzködő zsidó családok címét a németeknek, hogy megvédje saját családját a deportálástól. Van den Berghet és a családját végül nem deportálták. A nyomozók találtak arra való utalásokat, hogy a Zsidó Tanács őrzött ilyen címlistát. Egy másik kulcsfontosságú bizonyíték egy névtelen feljegyzés, melyet Anne apja, a család egyetlen túlélő tagja, Otto Frank kapott. A feljegyzés szerint van Bergh címeket adott át a náciknak, köztük annak a helynek a címét is, ahol Otto, Anne, édesanyja, Edith, testvére, Margot, valamint Hermann, Auguste és Peter van Pels és Fritz Pfeffer rejtőzött. A Frank család két éven át bújt meg Amszterdam Jordaan negyedében egy rejtett melléképületben, mielőtt letartóztatták őket.