Néhány tő erdélyi hérics is meghúzódik a védett sáncoldalban. Különleges értéket képvisel a kónya zsálya, más néven bókoló zsálya (Salvia nutans), állománya, mely hazánkban csak a Dél-Tiszántúlon fordul elő. Körös-Maros Nemzeti Park | Magyar Nemzeti Parkok. Maros-ártér A Magyarországot is gyakran elérő árvizek nyomán gyakran telepednek meg itt ideiglenesen, vagy véglegesen állat- és növényfajok. Több helyen megtalálható a védett nyári tőzike. Kiemelkedő érték a bánáti csiga előfordulása. A törzsterülethez tartozik a 421 hektáros makói Landori erdő, amely szaporodó-, táplálkozó-, vonuló- és pihenőhelyet biztosít a puszták, az ártéri erdők és a köztük lévő gyepek állatvilágának, ökológiai folyosó a Kopáncsi-puszta és a Maros-völgy között; számos madárfaj vonulásában tölt be jelentős szerepet, ilyen a gatyás ölyv vagy az őrgébics.
Képgalériába lépés Alapítás éve: 1997 Központja: 5540 Szarvas, Anna liget 1. Címere: Túzok Jellegzetes növényei, állatai: búzavirág, vízitök, tündérfátyol, gímpáfrány, vetővirág, macskahere, holló, bakcsó, vidra, gyepi béka, szürke gém. Címerkép: Tájegységek Dévaványai-Ecsegi puszták A kiterjedt, változatos adottságú terület a két meghatározó részre oszlik: az egyik a Hortobágy-Berettyó ártere, a másik az Ecsegfalva-Dévaványa térségének szikes legelői. A Berettyó áradásai hozták létre az Alföld legnagyobb kiterjedésű mocsárvidékét, a Nagy-Sárrétet. A lecsapolások után nagy kiterjedésű puszták jöttek létre. A védett terület legfőbb célja a túzok védelme, amely érdekében Réhely-Atyaszegen Túzokrezervátumot hoztak létre. Szálláshely AJÁNLÓ - szálláskereső, szálláshelyek, szállások, szálláskeresésé, utazás, látnivalók. A Berettyó szabályozásával a dús füvű ártéri gyepek kiszáradtak, hatalmas kiterjedésű szikes puszták alakultak ki. A terület számtalan állattani értéket őrzött meg. A Magyarországon kimutatott madárfajok majd kétharmad része előfordul itt. Közülük legjelentősebb a túzok, amely védelmében a mezőgazdasági tevékenységeket a természetvédelmi céloknak alárendelték.
05. 03. Három ritka, fokozottan védett madárfaj, a fekete gólya (Ciconia nigra), a rétisas (Haliaeetus albicilla) és a barna kánya (Milvus migrans) is fészkel a Hármas-Körös menti erdőkben. A Nemzeti Park e részterületéhez kötődik Európa jelenleg ismert legnagyobb tavi denevér (Myotis dasycneme) kolóniája és jelentős értéket képvisel a hullámtérben biztos életfeltételeket találó vidra (Lutra lutra) is. A Hármas-Körös hullámterének kultúrtörténeti értékei közé elsősorban a folyószabályozáshoz kötődő vízügyi emlékek tartoznak. Számos régi gátőrház, gőzszivattyútelep található a védtöltések mentén. Körös maros nemzeti park védett növényei. A Körös-ártér teljes területe szabadon látogatható. Növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét mutatja be az itt található Halásztelki tanösvény. A közel 3, 5 km hosszú, változatos útvonalú tanösvény indító táblája a Szarvas-Mezőtúr vasúti híd szarvasi hídfőjénél található. EZÉRT ÉRDEMES SZAPPANT KÉSZÍTENI HÁZILAG A házi szappan készítés ókori hagyományokra épít, gazdag kultúrtörténeti háttérrel rendelkezik, de nem ezek miatt egyre népszerűbb manapság, hanem mert minél tovább tovább szeretnénk családunk, szeretteink körében maradni a Földön.
Itt található Magyarország legéletképesebb túzokállománya, melynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben a túzokrezervátumot. A populáció megtartása érdekében főként a szabadtéri állományvédelemre (a nyugalmas, tágas pusztai dürgő- és fészkelőhelyek, a téli takarmánybázis biztosítására, konkrét fészekmegóvásra) irányul a nemzeti park túzokvédelmi munkája. A térség hasonlóan ritka, fokozottan védett madárfajai közül az előzőekben említett székicsér mellett az ugartyúk szintén említést érdemel. Az emlősök csoportjából az ürgetelepeket kell megemlíteni, amelyek mind Kígyós, mind Dévaványa térségében élnek. Körös-Maros Nemzeti Park | Gyomaendrod.com. A Kis-Sárrét az ország vérkeringésétől távol eső terület a román országhatár mentén. Egykori arculatát és a folyószabályozások után kialakult jellegzetes tájképet, természeti értékeit ma is hűen őrzi. Ritka növénye a kis holdruta. Védett halai pl. a réti csík és a lápi póc. A Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű vízi madár élőhely. Az eddig megfigyelt madárfajok száma 232, ezek közül 110 faj fészkel is a területen - 27 fokozottan védett faj, mint például a réti fülesbagoly, a hamvas rétihéja és a rétisas.
Több helyen megtalálható a védett nyári tőzike. Kiemelkedő érték a bánáti csiga előfordulása. Természetvédelmi területek Dénesmajori Csigás-Erdő Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület HONLAP >>> Települések a Körös-Maros Nemzeti Park közelében: Kiszombor, Makó, Apátfalva, Magyarcsanád, Nagylak, Királyhegyes, Pitvaros, Csanádalberti, Nagykopács, Békéssámson, Székkutas, Orosháza, Kardoskút, Békéscsaba, Szabadkígyós, Kétegyháza, Újkígyós, Gyula, Bélmegyer, Nagygyanté, Mezőgyán, Geszt, Zsadány, Biharugra, Bucsa, Ecsegfalva, Dévaványa, Túrkeve, Nagytőke, Eperjes, Fábiánsebestyén, Gyomaendrőd, Szarvas, Békésszentandrás, Klárafalva
A Kiskunsági Nemzeti Park egyik fő jellemzője a mozaikosság, emiatt nagy különbségek vannak az egyes területek látogathatósága között. Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet néven 1977 nyarán 3800 hektár szántókkal, erdőfoltokkal tarkított ősgyepet és az egykori Ókígyós központjában elhelyezkedő Wenckheim-kastélyt jelölték ki védelemre. Ez az egykori folyóvölgyekkel, időszakos vízállásokkal szabdalt táj, Békés megye mindenkor egyik legjelentősebb pusztája a területbővítések eredményeként ma a Nemzeti Park részterületeként, Szabadkígyós, Újkígyós, Kétegyháza és Gyula határában 4779 hektáron szolgálja az itt élő növény- és állatvilág fennmaradását. A fokozottan védett részek kiterjedése 735 hektár. A Kígyósi-puszta geomorfológiáját, domborzati viszonyait tekintve a Nemzeti Park egyik legváltozatosabb részterülete. Délnyugati része még a Békési-hát peremterületéhez tartozik és alföldi viszonylatban jelentősen, 6-7 méterrel magasabban fekszik, mint a vízjárta északi és keleti területek. A Kígyósi-puszta képének meghatározó elemei a pusztát átszelő valamikori Maros medrek és az ezeket kísérő folyóhátak.