Arany János Én is éltem... vagy nem élet Születésen kezdeni, És egynehány tized évet Jól-rosszul leküzdeni? Én is éltem... az a sajka Engem is hányt, ringatott, Melyen kiteszi a dajka A csecsemő magzatot. Első nap is oly borultan Hajola reám az ég! S hogy nevetni megtanultam, Sírni immár jól tudék; Sohase birám teljébe' Örömeim poharát; Az ifjuság szép kertébe Vas korláton néztem át. Félve nyúltam egyszer-máskor Egy rózsát szakasztani: Késő volt - a rázkodáskor Mind lehulltak szirmai. Keresém a boldogságot, Egy nem ismert idegent: Jártam érte a világot - S kerülém ha megjelent. Vágytam a függetlenségre, Mégis hordám láncomat, Nehogy a küzdés elvégre Súlyosbitsa sorsomat: Mint a vadnak, mely hálóit El ugyan nem tépheti, De magát, míg hánykolódik, Jobban behömpölygeti. Álmaim is voltak, voltak... Óh, én ifju álmaim! Arany János Visszatekintés Vers | Arany János Archives &Ndash; Jegyzetek. Rég eltüntek, szétfoszoltak, Mint köd a szél szárnyain. Az az ábránd - elenyészett; Az a légvár - füstgomoly; Az a remény, az az érzet, Az a világ - nincs sehol! - Nem valék erős meghalni, Mikor halnom lehetett: Nem vagyok erős hurcolni E rámszakadt életet.
Avg Rating: 5 / 5 Ratings: 1 Master Release Beta Version You are viewing the new version of the master release page. Disable this option to revert to the old version. Vers a hétre – Arany János: Visszatekintés - Cultura.hu. A Vigasztaló Az Ó Torony Az Elhagyott Lak Emlények Keveháza – Részletek Mért Vijjog A Saskeselyű? (1-2. Versszak) Két Kézre Ví Jó Kadosa (19-21. Versszak) Rege A Csodaszarvasról (Buda Halála -Hatodik Ének) Népdal Híd-avatás (Arany János) Szondi Két Apródja A Walesi Bárdok Latinovits Zoltán Performer, Voice Actor Makki György Photography By
Okostankönyv
A világosi katasztrófa után az elhagyatottság riasztó érzése, a nemzet sorsa felett érzett aggodalom mély, néha reményvesztett hangulatba taszítja ( A lantos, Névnapi gondolatok). Lírai hajlama ebben az időben mutatkozott meg igazán: A fájdalmas érzések, a borús kedély, az életszemléletéből fakadó keserűség és a méla humor szebbnél szebb lírai költeményeket eredményeztek ( Évek, ti még jövendő évek; Fiamnak; Emléklapra; Letészem a lantot; Ősszel; A dalnok búja; Ráchel; Visszatekintés; Vágy; Dante; Gondolatok a békekongresszus felől; A költő hazája; Enyhülés; Irószobám; Érzékeny búcsu; A világ). Ugyanennek a kedélyállapotnak a talajából fakadtak remek életképei, leírásai is (pl. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. A szegény jobbágy, A rab gólya, A tudós macskája, Nyalka huszár, A lacikonyha, Az ó-torony, Kertben, Családi kör, Magyar Misi, Az elhagyott lak). Hangja néha szatirikus éllel csattan fel verseiben (pl. Eldorádó; Egynémely nagyocska emberre, Poétai recept, A sárkány). Időnként méla dalra fakad vagy éppen népdalra (pl.
Jaj, nem kisért az arany hangja, Se fényes cím nagy harangja. S ez a sorsunk – pici ember Nagyot merni soha nem mer, Csak törődik s nincs haragja. Szerettem én is a rózsákat, Még jobban a parti fákat. Lesz még virág, csókos rózsa, Sóhajt fa is le a tóra S nem szeretem már a fákat. Az én részem, a száz aranyom Nem az enyém, mind itt hagyom. – Élet, Élet, Terád hagyom! 1922. június Én is éltem… vagy nem élet Születésen kezdeni, És egynehány tized évet Jól-rosszul leküzdeni? Arany jános visszatekintés vers mp4. Én is éltem… az a sajka Engem is hányt, ringatott, Melyen kiteszi a dajka A csecsemő magzatot. Első nap is oly borultan Hajola reám az ég! S hogy nevetni megtanultam, Sírni immár jól tudék; Sohase birám teljébe' Örömeim poharát; Az ifjuság szép kertébe Vas korláton néztem át. Félve nyúltam egyszer-máskor Egy rózsát szakasztani: Késő volt – a rázkodáskor Mind lehulltak szirmai. Keresém a boldogságot, Egy nem ismert idegent: Jártam érte a világot – S kerülém ha megjelent. Vágytam a függetlenségre, Mégis hordám láncomat, Nehogy a küzdés elvégre Súlyosbitsa sorsomat: Mint a vadnak, mely hálóit El ugyan nem tépheti, De magát, míg hánykolódik, Jobban behömpölygeti.
A vers motívumai túl a életrajzi utalásokon egy magasabb szintű problémát formáznak, a kétféle lehetőség között őrlődő költői ént. Aranyra jellemző ez a fél utat bejáró költői meditáció. A végső pihenés, a halál vagy a további küzdés, a mandátum vállalása közti űrt hidalja át a költemény. Arany tematikusan végigtekint az életén, és az el nem ért boldogság lehetőségeit veszi számba. Fontos szerepet kap az élet leélésében és a mégis elmulasztott alkalmak felelevenítésében a fa-gyümölcs kép. " És midőn a kéjek zöld lugosba híttak, Ezt sugá valami: hosszu pálya vár még. Arany jános visszatekintés vers youtube. " Arany a záró sorokban foglalja össze dilemmáját a megpihenés és a továbbhaladás között. Szemléletmódja panteisztikus..