Majd 1946. február 1-jén, a törvény kihirdetése után Tildy Zoltán addigi miniszterelnököt, a Független Kisgazdapárt elnökét választották a második köztársaság elnökévé. Tildy utóda a kormányfői székben Nagy Ferenc lett. Magyarország államformája 1949. augusztus 18-tól népköztársaság volt. A harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök kiáltotta ki Budapesten. 2005 júliusában a kormány úgy döntött, hogy 2006-tól február elseje a köztársaság napja, emlékezve arra, hogy 1946-ban a Nemzetgyűlés ezen a napon hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. törvénycikket: "1. § Az állam hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép. Január 1 ünnep nap. A magyar nép a törvényhozó hatalmat az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés útján gyakorolja. 2. § (1) Magyarország köztársaság. " A köztársaság címere Csaba Nagy képe a Pixabay -en. Alaptörvény: 2011. április 18-án az Országgyűlés elfogadta Magyarország új Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.
Nevét Janus, a kétarcú isten után kapta, aki a mitológia szerint a szerencsés kezdet, valamint a kapuk és átjárók istene volt. Az év első hava jósló és tiltó is egyben, csakúgy, mint az év első napja. * Január 1. – Újév napja: Újév napján ha köszönteni megy a család a rokonokhoz, a férfinak kell elsőként belépnie a házba, mert a hiedelem szerint január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent. Régen szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Ünnepek és emléknapok - Magyar Ünnepek. Úgy tartják, meg kell gondolnunk, mit cselekszünk az újév napján, mert ugyanez vár ránk egész évben. A népi hagyomány szerint január első napján tilos a mosás, a teregetés, a varrás, és nem szabad kivinni a szemetet sem, mert azzal együtt a szerencsét is kiönthetjük a házból. Tilos pénzt kölcsönöznünk, de orvoshoz mennünk sem ajánlatos, mert akkor egész évben betegeskedhetünk. Úgy tartották, nem jó baromfit enni, mert az kikaparja a szerencsét, ahogy halat sem, mert akkor elúszik a szerencsénk.
Utána a pogány ünnepek integrálása lassanként valóban határozott törekvéssé vált, de a IV. század első feléig épp az ellenkezőjét látjuk. Innentől kezdve adja magát a kérdés, hogy mikortól tekinthetjük december 25-ét Jézus születési dátumának – főleg úgy, hogy a biblikus adatok inkább tavaszi születésre utalnak. Alexandriai Szent Kelemen 200 körül még áprilist említ, majd a IV. századra a nyugati birodalomfélben már a december 25-ei, keleten január 6-ai dátummal találkozunk. Hogyan alakult ez ki? A II. és a III. század fordulójáról származnak az első adatok arról, hogy Jézus kereszthalála és fogantatása ugyanazon a napon történt: a fogantatás ünnepe március 25., innen kilenc hónap december 25. Január 1 unep.ch. Ami tehát biztos, hogy Jézus születése legkésőbb a IV. századtól létező ünnep december 25-én, és valószínűleg nem pogány ünnep integrálása céljából, hanem egyháztudósok számításai, érvelése alapján került erre a napra. A közjegyzők egyszerűségre törekedtek A középkorban Európa nagy részén, a Német-római Birodalom területén és többek között Magyarországon is Krisztus születése jelentette az évkezdetet, de például francia földön ez a húsvét volt, ami mozgó ünnep.