"A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és annak Népzene Tanszéke búcsúztatja egyik első diákját, majd későbbi oktatóját, adjunktusát. Ökrös Csaba az országosan ismert és elismert népzenész, aki a táncházmozgalom első generációjához hasonlóan még erdélyi falusi zenészektől tanult, 2007-ben a Zeneakadémián új szakirányként indult népzenész képzésre 47 évesen jelentkezett. Pedig hangszeres tudása, a magyar népzenei hagyományról meglévő ismeretei alapján már akkor taníthatott volna óraadóként. "Egy nagy kottásfüzettel" – Ökrös Csaba népzenész | Magyar Narancs. De ő először inkább elvégezte az öt évet, mindenkor példát mutatva a nála 25 évvel fiatalabb diáktársainak a műfaj iránti odaadásból, tanulásból és szorgalomból. Vágyott a tanulmányok alatt elsajátítható, szélesebb körű, általános zenei ismeretek és tudás után. A tanszakon végzett tanulmányai vezették azután a zeneszerzés felé, amelyben hatalmas repertoárismerete, az immár vérévé vált magyar népzenei dallam- és motívumkincs szolgált számára biztos alapul. Az évek során számos színpadi mű kísérőzenéje fűződik nevéhez.
Közben Tímár Sándor, az Állami Népi Együttes akkori vezetője is felkérte, hogy vegyen részt az együttes munkájában és ezt örömmel elfogadta. Négy évet muzsikált az együttessel. A főiskolát nem fejezte be, viszont 1986-ban megalapította az Ökrös Együttest Molnár Miklós (hegedű) és Kelemen László (brácsa) zenésztársaival. 1990-ben csatlakozott hozzájuk Mester László (brácsa) és Doór Róbert (bőgő). Tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét, hat saját lemezük jelent meg, kettő közös lemez Kallós Zoltánnal, egy közös lemez Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímással, de sok más neves népzenésszel, énekessel muzsikáltak együtt (Sebestyén Márta, Berecz András, Szalóki Ági, Herczku Ágnes). Balogh Kálmán cimbalomművész 10 évig volt állandó vendégük, egyik lemezén és számos más népzenei lemezen is közreműködtek. Ökrös Csaba (Fotó/Forrás: Ökrös Csaba weboldala) A 80-as évek végén Migueu Montanaro révén került kapcsolatba a színházi szcénával. " Michel írta annak a darabnak a zenéjét, ami egy dél-franciaországi híres betyárról szólt, és a hegedűszólamokat én játszottam.
Emlékezetesek az utóbbi években született színházi munkái is: rendszeres alkotótársa volt Horváth Csabának és a Forténak, de ő szerezte a Bűn és bűnhődés, a Patkányok, valamint Az öngyilkos zenéjét is – valamennyi a Szkéné Színház előadása. Legutóbb Pintér Bélával dolgozott együtt: ő a zeneszerzője az Ascher Tamás Háromszéken című előadásának. forrás: