A legmeglepőbb Nobel-díjas Sir Winston Churchill brit kormányfő, akire általában Nobel-békedíjasként gondolnak, pedig 1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. 2016-ban mindenki meglepetésére Bob Dylan amerikai rockzenésznek ítélték az irodalmi Nobel-díjat. Tavaly példátlan módon egyidejűleg két irodalmi Nobel-díjat adtak át, mert a kitüntetést odaítélő testület körül kirobbant botrány miatt 2018-ban nem ítélték oda a kitüntetést.
Sienkiewicz a történeti források alapján alkotta meg ezt a művet, de gazdag cselekménye, pompás, hús-vér alakjainak sora mégis elsősorban az írói képzelet szülötte. Solohov, Mihail: Doni mesék (19. Irodalmi nobel dijasok. kötet) A válogatásban helyet kapott tizennégy írást a szerző szülőhazája, a doni kozák terület véres és tragikus epizódja ihlette: az elbeszélésekben a polgárháború sújtotta, kettészakadó, a Vörös Hadsereg és a Szovjetunió ellen fellázadt Don-vidék önpusztító harca, és az abból fakadó megrázó emberi sorsok bontakoznak ki. A kötetben egyebek mellett Solohov olyan rövidprózai írásai olvashatóak, mint Az anyajegy, A nagycsaládos ember, a Sibalok magzatja, a Görbe ösvény, az Idegen vér, a Féregrágás vagy az Azúrkék puszta. tovább>>
Húsz év elteltével azután hazalátogat, a vizit pedig a saját magával és a házasságával kapcsolatos szemléletére is nagyban kihat. Legutóbbi könyve, az Afterlives 2020-ban jelent meg. A történet több szereplő életén keresztül meséli el azt az időszakot, amikor Kelet-Afrika a németek gyarmata lett. Egyik főhőse a nyugtalan és ambiciózus Ilyas, akit a német gyamatosító csapatok ellopnak a szüleitől. Évekkel később visszatér a falujába, de már nem találja ott a családját. A másik szereplőt, Hamzát nem ellopják, hanem eladják. Ő háborús traumákkal tér haza szülővárosába, és csak arra vágyik, hogy végre munkát és biztonságot találjon. Az AFRASO oldalon megjelent interjújából kiderült, hogy Abdulrazak Gurnah magát nem nevezné posztkolonialista vagy világirodalmi írónak: "Nem hívnám magam valaminek az írójának. Irodalmi Nobel-díjasok – Hornos Dániel. Ami azt illeti, abban sem vagyok biztos, hogy bárhogy hívnám magam, a nevemet leszámítva. " Ugyanebben az interjúban elmondta, hogy Virginia Woolffal ellentétben, aki már tízévesen tudta, hogy író lesz belőle, ő egy nap egyszerűen csak azon kapta magát, hogy leír dolgokat, majd újabb oldalak jöttek, amelyek ezekre az elképzelésekre épültek, és végül eljött az a pont, amikor feltette magának a kérdést, hogy mi is ez valójában.
Kawabatához hasonlóan, tizennyolc éves korában ő is a Tokiói Egyetemre került, ahol francia irodalmat kezdett tanulni. Erősen hatott rá az egzisztencialista irányzat, szakdolgozatát Jean-Paul Sartre-ról készítette. Már ifjúkorában írni kezdett, 1958-ban pedig megkapta a fiatal japán szerzőknek odaítélhető Akutagawa-díjat. Érdekelte a közélet: kezdetben a baloldal szószólójaként politizált, majd a jobboldal felé húzott, de nem volt egyik pártnak sem a tagja. Az 1960-as években egy politikai gyilkosság inspirálta novellát jelentetett meg, mely miatt halálos fenyegetéseket kapott a japán szélsőjobboldaltól. 1963-ban született meg első gyermeke, Hikari, aki értelmi fogyatékosként jött a világra. Írói munkásságára ez nagy hatást gyakorolt: Személyes ügy című, egy fogyatékos gyermek apjáról szóló regénye tulajdonképpen félig bibliográf jellegű mű, és a szerző későbbi alkotásaiban is sokszor megjelenik a fogyatékosság motívuma. Magyarországon is megjelent regénye, a Futball-lázadás egy család történetét, és ezzel együtt a 19-20. századi japán társadalmat, történelmet mutatja be.