Gyakran felmerül a kérdés, miért nem gyengül a forint sokkal jobban az euróhoz képest, mikor a magyar infláció sokkal nagyobb, mint az eurózóna inflációja. Józan paraszt ész szerint amennyivel nagyobb az infláció az egyik országban, annyival jobban kellene leértékelődnie a devizájának a másik ország devizájához képest, hogy az egymáshoz viszonyított értékük megmaradjon. 1999 augusztusában egy euró 254, 4 Ft volt. Ma 296 forint egy euró. Ez idő alatt az eurózóna inflációja miatt euróban az árak az 1, 33-szorosára nőttek, a forintárak Magyarországon pedig a 2, 09-szeresére. Vagyis az inflációt figyelembe véve ma egy eurónak 399 Ft-nak kellene lennie. Azonban ez messze nincs így, de vajon mi lehet az oka? Ennek magyarázata az úgynevezett Balassa-Samuelson hatás, aminek lényege, hogy a felzárkózó országokban a piaci kölcsönhatások miatt magasabb infláció alakul ki, azonban a devizájuk folyamatosan felértékelődik reálértelemben a fejlett piacok devizáihoz képest. Ennek oka, hogy a külkereskedelmi forgalomban részt vevő termékek termelékenysége elmarad a fejlett piacoktól (ezért hívják az országot felzárkózó piacnak és nem fejlettnek), de elkezd folyamatosan felzárkózni a termelékenység.
2018. 05. 24 06:29 Zsiday Viktor alapkezelő legújabb írásában összeszedte, milyen okok állhatnak a forint árfolyamának mostani mozgása mögött. A rövidtávú helyzet elég egyértelmű: az amerikai (és máshol is elkezdődő) kamatemelési ciklus miatt minden alacsonyabb kamatú ország kevésbé vonzó, és mint oly sokszor a tőkepiacok történetében az amerikai kamatemelés a gyengébb feltörekvőknek eléggé betehet, pl. a minden eszközzel az összeomlás felé rohanó törököknek. Magyarország helyzete sokkal jobb ennél, így közvetlen veszély nem fenyegeti, de a deviza nyilván gyengül a külső hatásokra. A nagy kérdés azonban nem ez, hanem a közép-hosszútáv. Ha választani lehet a gazdasági növekedés és az infláció között, akkor 100-ból 99 politikus a növekedést választja. A jegybankoknál más a helyzet, vannak olyan jegybankok akik szemellenzős módon csak a fogyasztói inflációval foglalkoznak (egyébként szerintem ez helytelen), és vannak olyan jegybankok, amelyek (különböző súlyokkal) más célokat is figyelembe vesznek, illetve végül vannak olyan jegybankok is, amelyeket politikusok irányítanak.
A kérdés az, hogy ez a folyamat meddig maradhat fenn ilyen mértékben. Ha a pozíciók nyitásának logikáját követjük, akkor addig, amíg ennyire alacsony a forint piaci kamata. Ha az MNB mérsékli monetáris politikájának extrém laza jellegét (amelyet az úgynevezett devizaswap eszközzel ér el, hatalmas pótlólagos forintlikviditást teremtve), akkor az eddig nyitott forint-shortpozíciók lezárulása is megindulhat, és miután a kilencmilliárd euró igen nagy mennyiség, a pozíciók jelentős részének zárása jelentős forinterősödést okozhat. A monetáris politikában akkor jöhet ilyen változás, ha a kelleténél erősebbnek ítélik a felfelé ható inflációs nyomást, amit önmagában a túl gyenge forint is kiválthat. Az MNB mindenesetre az elmúlt két hétben csökkentette a többletlikviditást, ami a folyamat első lépése is lehet. Forrás: Tovább a cikkre »
#21 gambadoro A MNB-nek érdeke a gyenge forint. A forint árfolyama 2010 óta folyamatosan gyengül. Minél gyengébb a forint, az MNB adott euróért annál több forintot tud váltani. Ezt nevezik ők nyereségnek. Miért ne gyengülne tovább? #26 Mecsek #28 Jó hasonlat, habár ez látszólag se erős. goldi 2019. 08:55 #27 2019. 08:32 törölt hozzászólás Nem kell ide elleni támadása megindul ez magától/MGY-től/is mint a mondta egy ismerősöm, hogy a gazdaságunk erőssége olyan, akár tavasszal a tó jege. Látszólag erős, de nem tudod hol kerülsz olyan részre ahol a meleg forrás papírvékonyra olvasztotta az alsó réteget és a gyanútlan rálépő alatt jelzés nélkül tartunk. #25 A cikkben azért nagyon visszafogottan vélekednek, elemzők szerint nem kizárt, hogy jövőre 340 is legyen az euró. Hát az a helyzet, hogy az 3 százalékra van, a forint seperc alatt tud annyit gyengülni, nem kell annak a jövő év. Sajnos. 2019. 06:45 #24 2019. 06:42 #23 Bő egy éve milyen elképzelhetetlennek tartotta mindenki azt, ami lassan valóság lesz.
A világ toppénzei 2019 Magyarországon könnyen úgy érezhetjük, hogy a forint folyamatos gyengülése vészjósló. A tavalyi évben bejárt árfolyamgörbe (az euró az év elején 321, 5, az év végén pedig 330, 5 forintot ért) 3 százalékos gyengülésnek felel meg. Ez azért nem annyira vészes, a forint ezzel nincs 2019 tíz legrosszabb devizája között. Az argentin peso 35 százalékot, az angolai kwanza 34 százalékot, míg a Haitiban használt gourde 18 százalékot gyengült. A rosszul teljesítő pénznemek között volt még a török, a pakisztáni és az uruguayi is. A legjobban erősödő egyébként az ukrán hrivnya, az orosz rubel és az egyiptomi font volt. A két számjegyű drágulás sikerét mindegyik ország esetében árnyalja, hogy "volt honnan" erősödni. A carry trade üzletek lényege, hogy egy alacsony kamatozású devizában (ez lehet a forint) érdemes hitelt felvenni, majd a pénzt egy magas kamatozású devizában kell kihelyezni. A megvásárolt devizából vett (cseh, norvég, mexikói) államkötvény kamatából ki lehet fizetni a forinthitel kamatát, a többi pedig nyereség.
A forint ma reggel a tegnapi zárószintél közel 2 forinttal gyengébb árfolyamszinten nyitott az euróval szemben, és jelenleg a 254 Ft/euró környékén ingadozik a kurzus. A kamatcsökkentési várakozások erősödésével, illetve különösebb magyar makrogazdasági hír megjelenésének hiányában első ránézésre ellentmondásos a folyamat. Mi állhat a dolgok hátterében, erről kérdeztük Puskás Tamást, a budapesti Commerzbank Treasury vezetőjét. eurhufcomp Puskás véleménye szerint a jelenlegi események nem egy, hanem több összetett folyamatnak az eredménye. A hetek óta tartó forint-, kötvénypiaci és BUX-rally elfáradt, nincs már meg az a lendület a piacban, mint ami az elmúlt hetekben megfigyelhető volt. A részvénypiaci optimizmus és forgalom az elmúlt napokban csökkenni látszik, a befektetők a papírokat a szakember szerint túlárazták. Bár az elmúlt néhány napban nem jelent meg nagyobb jelentőségű makrogazdasági hír, a befektetők mégis elbizonytalanodni látszanak a magyar piacot illetően. A baj azonban feltehetően nem elsősorban "velünk" van.
(Mert sok frankot váltottak a bankok forintra és egyéb devizákra a kihelyezendő hitelek miatt. ) Azonban most megfordult a trend, már nincs kereslet új svájci frankos hitelre, ezzel szemben a mostani adósok hónapról hónapra törlesztik a hiteleiket, vagyis minden hónapban forintért (is) vesznek svájci frankot. Tehát nő a frank kereslete, ez is magasan tartja az árát, nem csak az, hogy sokan menekülődevizaként tekintenek a frankra. Na, remélem most már tudjátok, miért nem gyengül úgy a forint, ahogy arra sokan számítanának. Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? Gyere el az Akadémiára, még van hely a júniusi turnusra. Részletek itt. Valódi pénzügyi tanácsadás ra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért. Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a oldalon. Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon: vagy RSS -en