A Magyar Tájak című tárlaton a Kárpát-medence legszebb vidékeit, városait, várait láthatjuk a legnagyobb magyar mesterek szemével, Fiumétől Vaskapuig, Dévény várától Munkácsig, Selmecbányától Vajdahunyadig, Balatontól Budapestig. A Régi Magyar Gyűjtemény egyelőre nem teljes barokk állandó kiállítása a 16. század végétől 1800-ig követi végig a történelmi Magyarország művészetének és közép-európai kapcsolatainak alakulását. Szepmuveszeti múzeum kiállítás. A Szépművészeti Múzeum megújult egyiptomi állandó kiállítása a korábbinál nagyobb területen, számos új tárggyal és témával kiegészülve várja a látogatókat. Az új koncepció három nagy tematikus egységre bontva mutatja be az ókori Egyiptom világát: Templom – Istenek; Nílus-völgy – Emberek; Sírkamra – Halottak. virtuális kiállítás A magyarországi művészetben az ellenreformáció, vagy más kifejezéssel katolikus megújulás művészeteként is ismert barokk stílus az 1620-as években jelent meg és a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá vált. A legfontosabb megrendelő a katolikus egyház volt, amely újonnan épülő templomait és egyházi épületeit díszítette a hazánkba érkező mesterek alkotásaival.
A szekció másik két Bosch-festményén, a Kőoperáció n és a Szemfényvesztő n az ostobaság és a hazugság tematizálódik. A németalföldi festőt (saját korához hasonlóan) legintenzívebben a túlvilág és a lélek halál utáni sorsa foglalkoztatta. Hátborzongató látomások formájában vizionálta a pokolbeli életet, pesszimista világszemlélete miatt pedig csak szűk kivágatot hagyott a mennybeli élet idilli szépségének megjelenítéséhez. Szépművészeti múzeum kiállítások. A túlvilági látomások négytáblás sorozatból A pokolba vezető folyó és Az üdvözültek mennybemenetele jeleníti meg a két különböző világszférát. Érdekes összevetni ezt a két festményt a szemben levő két Marmion-táblaképpel, amelyeken szintén az őrangyalok által a fény felé emelt lelkek, valamint a pokolbéli folyóban sodrozódó kárhozottak tűnnek fel. Azonban míg az a két festmény az ikonfestészet síkszerűségéből táplálkozik, addig Bosch már térben komponálja a jelenetet. Egyértelműen az Utolsó ítélet az egység főműve. Az oltár bal oldali szárnyán jelenik meg a menny, míg a középső tábla és a jobb oldali szárny a pokolbeli életet vizionálja.