Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye, hogy az érvénytelen jognyilatkozathoz nem fűződik a fél által elérni kívánt joghatás, vagyis az érvénytelen felmondás a bérleti szerződést nem szünteti meg. Amennyiben a bérlő az ingatlant arra hivatkozással nem szolgáltatja vissza, hogy a felmondás érvénytelen volt, a visszaadási kötelezettsége kizárólag bírósági úton, ingatlan-kiürítési perben kényszeríthető ki. Hivatkozhat-e a bérlő a bérbeadó jogellenes felmondására?. Egyértelmű a gyakorlat, hogy amennyiben az ingatlan tulajdonosa és egyben a bérbeadó az ingatlan kiürítése iránt pert indít, a bérlő ezen perben hozhatja fel a felmondás jogszerűtlenségét a bérbeadó keresetével szemben védekezésként. Ilyenkor a bíróságnak a felmondás jogszerűségét meg kell vizsgálnia. Forrás: MTI/Róka László A Kúria Jogegységi Tanácsa most azt deklarálta, hogy ha az önkormányzat a tulajdonában álló ingatlan kiürítése iránt a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint indít pert a vagyonkezelő által kötött bérleti szerződés felmondását követően, a bérlőnek azon hivatkozását, hogy az ingatlanra vele kötött bérleti szerződés felmondása érvénytelen vagy jogellenes, emiatt birtoklásra továbbra is jogcímmel rendelkezik, a bíróságnak érdemben kell elbírálnia.
A Kúria Polgári-Gazdasági-Munkaügyi Jogegységi Tanácsa nemrégiben megjelent polgári jogegységi döntésében pontot tett azon kérdés végére, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan kiürítése iránt a tulajdonos által indított perben figyelembe vehető-e a bérlő azon védekezése, hogy a perben nem álló, a lakást bérbeadó vagyonkezelőnek a bérleti szerződést felmondó nyilatkozata jogellenes, érvénytelen. Ezen kérdéskörben korábban két ellentétes álláspont alakult ki. A KRS Ügyvédi Iroda szakértőinek összefoglalója. Bérleti szerződés felmondása közös megegyezéssel. Az egyik – a Kúria egy 2012. évi döntése – szerint a bérlő külön pert kell, hogy indítson a felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt, amely megalapozottá teszi az ingatlan kiürítésére vele szemben előterjesztett keresetet. A másik vélekedés – a Kúria egy 2016-ban meghozott döntése – szerint amennyiben a bérbeadó vagyonkezelő felmondja a bérleti szerződést, viszont az ingatlan kiürítése iránti pert a tulajdonos önkormányzat indítja, úgy a bérlő nem hivatkozhat a bérbeadó jogellenes joggyakorlására, hiszen nem vele szemben áll perben, hiányzik a félazonosság.
2013. november 1. péntek - 13:56 November elsején bezárt a várgesztesi várban üzemelő turistaszálló és vendéglő, a vár bizonytalan ideig nem fogad vendégeket - tájékoztatta az MTI-t pénteken az üzemeltető, aki hozzátette: a közelmúltban több helyen leomlott a várfal, és saját erőből nem tudja megállítani az épület romlását. Bozzay Attila elmondta: 1990 óta családi vállalkozásban üzemeltette a várat. A bérleti díj fizetése mellett gondozta az épületet, amelyben az elmúlt 23 évben a megyei önkormányzat semmilyen értéknövelő beruházást nem végzett, annak ellenére, hogy évente átlagosan kétmillió forintot kapott a létesítmény használatért. Bérleti szerződés - Hírnavigátor. A megye még eladásra is meghirdette a gótikus műemléket, amely az utóbbi években olyan állapotba került, hogy kisebb javítgatásokkal már nem lehet fenntartani az állagát - tette hozzá. A vár 2012 januárjában állami tulajdonba került, a megyei Ingatlankezelő Központot jelölték ki vagyonkezelőnek. Bozzay Attila év elején felmondta a megyével kötött bérleti szerződést, és közölte az ingatlankezelővel, hogy ettől kezdve a hely felelős őrzőjeként tevékenykedik.
A Jogegységi Tanács álláspontja szerint az önkormányzat, mint tulajdonos, jogosult az ingatlan hasznosítására, az azzal való rendelkezésre, így – a közfeladatok hatékonyabb ellátása céljából – arra is, hogy a tulajdonosi részjogosítványokat egy általa alapított, 100%-os tulajdonában lévő vagyonkezelő részére átengedje. A vagyonkezelő – a bizományosi pozícióhoz hasonlóan – a részére átengedett tulajdonosi részjogosítványok alapján a bérlővel szemben az önkormányzat érdekében, de nem az önkormányzat képviseletében, hanem a saját nevében jár el. Ez azt jelenti, hogy a vagyonkezelési szerződés alapján önkormányzati ingatlanra kötött bérleti szerződés magát a vagyonkezelőt jogosítja és kötelezi bérbeadóként a vele szerződő bérlővel szemben. ORIGO CÍMKÉK - jogi tanács. A vagyonkezelővel kötött bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a bérbe vett önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan használatára és birtoklására, az ingatlant csak a bérleti szerződés megszűnése után köteles visszaszolgáltatni a bérbeadónak. A bérlőt a bérleti szerződés hatálya alatt, a szerződés alapján fennálló birtoka alapján nemcsak a vele szerződő bérbeadóval, de mindenki mással, így a tulajdonos önkormányzattal szemben is jogvédelem illeti meg.
Menoni Gabriella, Várgesztes polgármestere arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az MNV várhatóan november 15-én átveszi a vár kezelését, majd az önkormányzat tárgyalásokat kezd a szervezettel a vár üzemeltetésére. A megállapodáshoz azonban támogatásra is szükség van, mert a 600 tős település erejét meghaladja a műemlék helyreállítása. A Várgesztes községtől délre álló vár első épületeit 1342 körül építették, amikor Nagy Lajos király utasítására a Csák nemzetség vára helyén egy kényelmesebb vadászkastélyt alakítottak ki. Barleti szerződés felmondása . A később megerősített létesítmény a török háborúk alatt többször gazdát cserét, majd a lakosság a kövek egy részét a környékbeli építkezésekhez elhordta. 1877-ben műemléki felmérést végeztek a területen, 1932-ben a Munka Turista Egylet turistaházat épített a vár délnyugati részén. A létesítményben komolyabb állagmegóvás utoljára 1960-ban történt. (MTI)
-ben több mint 50%. Ha A) kft. eladja a részesedését az 5 magánszemélynek, akkor is csak akkor áll fenn a kapcsolt […]
Kérdés Adott két belföldi illetőségű kft. Az egyik (A) kft. tagja 5 magánszemély, az egyik tag egyben ügyvezető is. A másik kft. (B) tagjai egyrészt ugyanazon 5 magánszemély (50%-ban), 50%-ban pedig az A kft. A B kft. -nél is - hasonlóan az A-hoz - az egyik tagot választották meg ügyvezetőnek. Nem ugyanazon személyek az ügyvezetők a két kft. -ben. A kft. tagjai tehát jelenleg: 5×20%-ban 5 magánszemély, B kft. tagjai: 50%-ban A kft. Bérleti szerződés felmondása minta. és (5×10%-ban) ugyanazon 5 magánszemély. Ha a B kft. -ből az A kft. eladja a tulajdonrészét a magánszemélyeknek (és ezáltal a két kft. -nek ugyanazon 5 magánszemély lennének a tagjai, ugyanazon tulajdoni arányokkal), akkor kapcsolttá válnának? A két kft. üzleti kapcsolatban áll egymással, átszámlázások történnek. Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. június 16-án (467. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8902 […] jogok megegyeznek a részesedés mértékével, továbbá ha a magánszemélyek közeli hozzátartozók, vagy van közöttük legalább 4 olyan magánszemély, akik közeli hozzátartozók, és így a - közvetlen és közvetett - szavazati joguk együtt, mind a két kft.