Edvárdnak az édesanyja volt, s aki a fia születése után nem sokkal el is hunyt. Jane anyai nagyanyja pedig az egykori francia királyné, Tudor Mária volt, VIII. Henrik húga, aki az első férje halála után megszökött Charles Brandonnal, aki egyébként VII. Henrik egyik legjobb barátja volt. Az ő lányuk lett Frances, Jane Gray édesanyja. Persze ennek révén Janey Gray, az első Tudor-uralkodó, VII. Henrik egyenesági leszármazottja is volt. Jane jellemzése Jane, mint az uralkodó család tagja, a legkiválóbb oktatásban részesült, amelyet egy korabeli hölgy elérhetett. Folyékonyan beszélt franciául, olaszul, de latinul és görögül is, ahogyan ez akkortájt a művelt hölgyeknél szokásban volt. Ugyanakkor Jane héberül is beszélt, amely korántsem volt annyira elterjedt. Jane nagyon szeretett olvasni és tanulni, de nem szerette a vadászatot és általában a sportokat sem, hogyan egy ízben egy tudósnak megfogalmazta a családi vadászat idején: "a parkban való sportolásuk csak árnyéka annak az örömnek, amit Platónban találok".
Persze lehetséges, hogy tudomást szereztek Seymour zaklatásáról Erzsébet felé, s nem akarták Jane-t is kitenni ennek vagy attól féltek, hogy maga Thomas Seymour veszi feleségül Jane-t. Mindezeket talán az is erősíti, hogy két hónappal Jane hazatérése után Thomas Seymourt letartóztatták, majd hamarosan kivégezték hazaárulás miatt. Mivel Jane apja jóban volt a kivégzett Seymourral, ő is gyanúba keveredett, s négyszer is kihallgatták. Közben felmerült az is, hogy Jane menjen feleségül egy másik Seymourhoz, Somerset hercegének a legidősebb fiához, Edvárdhoz. 1553-ban végül Lord Guilford Dudley jegyese lett, akinek a testvére volt a későbbi I. Erzsébet kedvenc barátja, Robert Dudley. A jegyességet hamarosan házasság is követte, amely azonban hármas esküvő volt, hiszen egyszerre ment férjhez 1553. május 25-én (más források szerint 21-én) Jane Gray, a húga, Catherine Gray és leendő sógornője, Katherine Dudley. Az első angol királynő Ekkortájt a fiatal király, VI. Edvárd egészségi állapota már rossz volt, sőt egyre rosszabb, s jól látszott, hogy nem éri, nem érheti meg egy örökös születését.
A király minden alattvalótól megkövetelte a részvételt, a szembeszegülőket kivégzéssel fenyegették, így egy viszonylag nagy sereget sikerült összegyűjtenie. A magyarok létszáma 5-7 ezer fő lehetett, s nem tudni pontosan mekkora volt a frank sereg, de feltehetően a magyarok létszámának a többszöröse, bár a teljes sereg egyesülni nem tudott. A csata során a magyarok feltehetően a nagy létszám miatt nem engedték egyesülni a frank seregeket, hiszen a gyermekkirály és Gozbert gróf vezette sereg ellen már felsorakoztak, mikor egy kisebb hadtest Gebhard herceg seregeit tartotta fel, hogy a két sereggel egyenként tudjanak leszámolni. Elsőként Gozbert gróf ellen vonultak fel, s az ellenfél nagyon meglepődött, amikor már Augsburgnál szembe találkoztak a magyarokkal. A király csapatai ekkor megerősítették táborukat, sáncokat emeltek és készültek a csatára. A magyarok eközben folyamatosan zavarták a felkészülést a tábort nyilazva. Az első augsburgi csata 910. június 12-én hajnalban a magyar lovasok meglepetésszerű támadást indítottak a tábor ellen, s a rengeteg nyílvessző sok frankot, németet megölt vagy megsebesített, akik éppen felébredtek a támadásra.
Ez is indokolhatta a gyors esküvőt, amelyen Jane a sietség miatt kölcsönruhában volt kénytelen részt venni. A haldokló király nem akarta, hogy koronája ne protestánsra kerüljön, pedig utána a katolikus Mária következett volna. Edvárd így egy kiegészítést tett apja végrendeletéhez, amelyet kizárta Máriát, de protestáns nővérét, Erzsébetet is. Először Jane férfiörököseire akarta hagyni a koronát, majd amikor kiderült a számára, hogy nincs ideje a férfi örökös megszületésére várni, átfogalmazta a szöveget: "Lady Jane és férfi örökösei". Miután ezzel elkészült, megnyugodhatott, s 1553. július 6-án elhunyt. A halálát négy napig nem jelentették be hivatalosan, de Jane, mint az unokatestvére és örököse az elsők között kapta meg a hírt, amely teljesen megdöbbentette. Nem a király halála, hiszen arra számított az állapota alapján, hanem az, hogy ő követi a trónon, Máriát és Erzsébetet megelőzve – az első angol királynőként. Négyszáz évvel korábban Matilda már birtokolta a hatalmat, de őt hivatalosan nem nevezték királynőnek.
A KARD című második rész egyidejűleg szintén megjelenik. Értékelések 5. 0/5 - 1 értékelés alapján Kapcsolódó könyvek