Idősebb Andrássy Gyula mind megjelenésében, mind politikájában az eleganciát tükrözte. Küzdött a reformkor idején, küzdött a forradalom és a szabadságharc éveiben, hónapjaiban. Az önkényuralom idején emigrált, majd csendesen, de határozottan visszatért a magyar politikai életbe. A reális kompromisszumot választotta 1867-ben. Így lett a dualista rendszer alapjainak megszilárdítója, majd külpolitikai téren egy erős, magyar állam képviselője. Öröksége nem csak a politikában hagyott nyomott. Utódai a XX. század viszontagságai ellenére, még ha eltérő utakat is jártak be, őrizték XIX. Andrássy gyula gros bidon. századi, híres felmenőjük emlékét, igyekeztek hűek maradni az Andrássy névhez. A szerző történész
A dualista rendszer egyik élharcosává és védelmezőjévé vált, mind belpolitikai, mind külpolitikai téren. Nagy harcot folytatott a trialisták ellen. Belpolitikai téren a modern polgári Magyarország megszületéséről beszélhetünk miniszterelnöksége idején: Eötvös József megalkotta a nagyon modern nemzetiségi törvényt, megszületett a véderőtörvény, életre hívták a korlátozott önállóságú honvédséget, 1868-ban megtörtént a horvát–magyar kiegyezés, felállították az Állami Számvevőszéket a pénzügyek ellenőrzésére. Miniszterelnöksége idején alapozták meg a modern polgári államrendszert, polgári törvénykezési rendtartás született, és bevezették a kötelező elemi oktatást is, valamint kettéválasztották a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. 1871 novemberében már a Monarchia külügyminisztere lett. Gróf andrássy gyula. Külpolitikájában kiegyensúlyozott irányvonalat követett: mindvégig oroszellenes és németbarát politikát folytatott. 1878-ban, a berlini kongresszuson eldőlt: a Monarchia okkupálja Bosznia-Hercegovinát.
1871-re Andrássy belefáradt a miniszterelnökséggel járó adminisztratív teendőkbe. A Monarchia külügyminiszterévé történt kinevezése lehetőséget adott, hogy nagyobb színpadon kamatoztathassa kivételes tehetségét és Európával kapcsolatos alapos ismereteit. 1929. június 11. | Ifjabb Andrássy Gyula halála. Andrássy meggyőződése volt, hogy Magyarország csakis a kettős monarchia keretein belül képes életben maradni, és ezért a kettős monarchia biztonságának a garantálása nemcsak Magyarországnak, de a Monarchiának is elsődleges érdeke volt. E biztonságot leginkább két dolog fenyegette, az orosz terjeszkedés és a pánszlávizmus, amely a szláv népeket a Monarchia szétdarabolására ösztönözte. Úgy jellemezhetjük Andrássy nyolc éves külügyminiszteri működését, hogy mindvégig igyekezett féken tartani ezeket a fenyegetéseket. Nem sokkal a kinevezése után megalakult a Dreikaiserbund, a három császár szövetsége, miután a legyőzött Franciaországban kikiáltották a Német Birodalom megszületését. 1873-ban Andrássy tető alá hozott egy osztrák-orosz megállapodást a balkáni status quo-val kapcsolatban.
Andrássy 1871. november 14-én megvált a miniszterelnöki tisztségtől (utóda Lónyay Menyhért lett), s még aznap az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminiszterévé nevezték ki. Tisztségében az új európai nagyhatalom külpolitikájának súlypontját a közép-európai térségre helyezte, az ő javaslatára hívták össze a balkáni térség problémáinak megoldására az 1878-as berlini konferenciát. 1879-ben megkötötte Németországgal a kettős szövetséget, s másnap lemondott tisztségéről. Ezután társadalmi területeken tevékenykedett, az Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja lett, aranygyapjas vitéz, első osztályú spanyol grand és számos rendjel tulajdonosa. Utoljára 1889-ben, a véderő-törvény tárgyalásakor szólalt fel a parlamentben. Halálos betegsége miatt az Adriai-tenger partjára, voloscai kastélyába vonult vissza, ott hunyt el 1890. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Gróf Andrássy Gyula és a Kiegyezés. február 18-án. "Hatlovas hintó vitte a gyászkocsit, három kocsi a koszorúkat. Katona-kordon vette körül a menetet s együtt vonult vele két felől. Legelői gróf Pejacsevich Miklós lovassági tábornok, Magyarország főhadparancsnoka, haladt gyönyörű fekete lovon, utána egy század a 13 ik huszárezredből díszegyenruhában.
Művészetünk életerős és önálló fejlődése előmozdíthatná azt, hogy Európa helyes és alapos ismeretet szerezzen rólunk, érdeklődjék irántunk, hogy nemzeti önérzésünk erősödjék, hogy vonzó és hódító képességünk fokozódjék. Az igazi művészet azon tényezők egyike, amellyel belső értékünket növelni lehet. A művészet erősíti azt az »olvasztó felsőbbséget«, amely, mint Széchenyi mondja, »mindig győzött az erőszakon«, s amely nemzetünk létét jobban biztosítja minden más tulajdonságunknál. Andrássy gyula gros soucis. […] A magyar géniusz már nem egyszer szép eredményt ért el, nem egyszer dicsőséghez jutott. Valóban érdemes művészi hajlamaink fejlesztésére komoly áldozatokat is hozni. " A kultúra nemzetnevelő funkciójára, nemzetformáló és nemzetmegtartó erejére ifj. Andrássy a következőképp mutatott rá: "S a művészet nemcsak az egyes emberek életét teszi kellemesebbé, tartalmasabbá, nemesebbé, nemcsak az egyén nevelésének és lelke fejlődésének egyik legbecsesebb eszköze, hanem az a nemzeteknek is az erőforrása. Hódító hatalmat ad nekik és őket az emberiség jótevőivé és halhatatlanokká teszi. "
A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
Végül nagy fordulat állt be: a jó diplomáciai érzékkel megáldott, a külföld számára is elfogadható magyar arisztokratát 1849. május 19-én isztambuli diplomáciai megbízatásra terjesztették elő. A török fővárosban fő feladata a török kormány meggyőzése volt arról, hogy járjon közben a románoknál az osztrák császári csapatok lefegyverzése ügyében. A nagypolitikai egyensúly fenntartása azonban ekkor is fontosnak bizonyult. A törökök az angolok támogatása nélkül, félve az oroszoktól, nem mertek lépni. A szabadságharc hamarosan véget ért. Andrássy annyit tudott elérni a törököknél, hogy a magyar emigránsokat nem szolgáltatták ki az osztrákoknak. 1849 novemberében Párizsba távozott. Távollétében, 1851. Andrássy Gyula gróf – Lighthouse. szeptember 21-én, in effigie (képmásában) felakasztották. Tevékeny tagja lett a magyar emigrációnak, diplomáciai kapcsolatait tovább építette és katonai tanulmányokat folytatott. 1856-ban Párizsban elvette feleségül Kendeffy Katinkát (1830–1896). A remek retorikai érzékkel és csinos külsővel megáldott Andrássy és a szintén ünnepelt szépségnek számító Katinka szerelmi házasságot kötött.