Annak a gondolata, hogy kilátószobrot építsenek a Gordon-hegy tetejére, 2003-ban, a bogárfalvi templom felavatásakor született meg Magyari Árpád, a Protemp Alapítvány volt elnökének és Hajdó István akkori gyergyószentmiklósi főesperes-plébánosnak a kezdeményezésére. A tervek elkészítésére a Nagyváradi Egyetem Művészeti Karán 2002-ben diplomázott erdélyi magyar szobrászt, Zavaczki Walter Leventét kérték fel, aki korábbi munkáival (Szent István, József Attila, stb. ) már bizonyította tehetségét. Hatalmas Jézus-szobor épül Székelyföldön - 2011. július 30., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. A szobor koncepciójáról ezt nyilatkozta: "Gondoltam, hogy a régit meg az új, tehát a klasszikust a modernnel keverjem, legyen minél nagyobb a kontraszt köztük. " A "keverés" olyan jól sikerült, hogy rögtön a tervek elkészültekor megosztotta a közvéleményt. Jézus ábrázolásának ilyen formáját sokan esztétikai szempontból elfogadhatatlannak és hivalkodónak, vagy egyszerűen giccsnek tartották. Mások szerint a szobor anyaga és rendeltetése sem volt elfogadható, mert a fém teljesen idegen a székely hagyományoktól és a tájtól.
"Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk, s a föld, amelyen élünk és meghalunk. " Fából faragott Mária szobor a Gordon-hegy oldalában A fából készült Szűz Mária-szobrot egy évvel a 2005-ös árvíz után állították. Jakab Antal mester alkotása. Jézus Szíve kilátószobor – Köztérkép. Szénégetés a Kalonda-tetőn Kalonda a Görgényi-havasok vulkáni platóján, egy viszonylag nagy kiterjedésű területen, 825-835 m magasságban fekvő kis település. A szénkitermelés mestersége egyes erdővidékeken a XIX. Században, az ipari fejlődéssel egyidőben terjedt el. A szénégetők tavasz kezdetétől ősz végéig dolgoznak. A szénkitermelés hosszas folyamat, a fa beszerzésével és szállításával kezdődik, ezt követi a boksa égetése, a tulajdonképpeni égetés, majd a szenes zsákok megtöltése és elraktározása.
A Jézus Szíve kilátó megálmodói: Magyari Árpád és Péter János, főtámogatója: Gordon Prod KFT. A mű számos kritikában részesült elsősorban óriási méreteinek, valamint megjelenésének következtében. A szobor már a tervek elkészülte után megosztotta a közvéleményt, nagy port kavart a helyiek és a sajtó körében is. A Jézus-ábrázolás megépítése ellenzőinek egy része esztétikai szempontból elfogadhatatlannak és hivalkodónak, vagy egyszerűen giccsnek tartja az építményt. Jézus kilátó, Gordon tetõ, Farkaslaka. Mások szerint már a szobor anyaga és rendeltetése sem elfogadható; szerintük a fémből készült szobor teljesen idegen a székely hagyományoktól és a táj összképétől, úgy vélik, hogy inkább a kő vagy a fa lett volna a megfelelő alapanyag. Ugyanakkor tiszteletlenségnek találják, hogy a vallási témájú szobor feje kilátóként is működik. A megépítést ellenzők legtöbbször a pléh-Krisztus gúnynévvel illetik a szobrot. Számos ember véleménye részben vagy teljesen eltér a negatív értékeléstől, számos ember számára igazi vallási élményt jelent az alkotás.
Bemutatkozik: - Farkaslaka "Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén, szomorú mókás mese után fogant engem" Tamási Áron Elhagyva Korondot, Székelyudvarhely irányába, átlibbenve a Kalonda-tetőn, érünk a Felső-Nyikó mentén végighúzódó Farkaslakára. A falu első írásos említése 1566-ból való és hírneve ma már összefonódik a legnagyobb székely író – Tamási Áron – nevével. Az író bölcsője és nyughelye is egyben Farkaslaka. Napsütéses, dombos határát bükkösök szegélyzik, gyümölcsösök borítják, a szénégetés pedig ősi mesterségnek számít itt. A községéhez nyolc település tartozik: Nyikómalomfalva, Székelyszentlélek, Bogárfalva, Kecset, Kisfalud, Székelypálfalva, Firtosváralja, Szencsed. Farkaslaka Tamási Áron, az ismert novellista, regény- és drámaíró szülőhelyeként vált híressé. Művei hűen tükrözik azt a székely észjárást és beszédmodort, amely már gyerekként körülvette családja körében.
Az alkotás terveinek elkészítésére Zavaczky Walter Levente szobrászművészt kérték fel. A szobor alapját a nyikómalomfalvi Laszlo Constr. Kft. készítette, a fémvázon a székelyudvarhelyi NYKO Kft. munkásai dolgoztak. A tervezési munkálatokat a székelyudvarhelyi Severimpex Kft. végezte el. A szobor maga 2011 nyarán készült el, felavatásának idejét augusztus 21-ére tűzték ki. Ennek ellenére még mielőtt a hivatalos átadás megtörténhetett volna, a Hargita Megyei Főépítészi Hivatal keretei között működő konzultatív testület augusztus elején tiltakozását fejezte ki egy általa kibocsátott közleményben, miszerint az építés alatt álló Krisztus-kilátó "tájidegen, és már-már kimeríti a giccs fogalmát". A tiltakozásra és az engedélyek megvonására hivatkozva az átadás idejét elhalasztották. Az urbanisztikai tervet a projekt kezdeményezői 2011 novemberében nyújtották be. A szobor elhelyezési munkálatai hivatalosan november 28-án kezdődtek el újra. A szoborra vonatkozó építési engedélyeket jogi kiskapu segítségével oldották meg úgy, hogy a kilátó területét belterületté nyilvánították, így csak a farkaslaki polgármesteri hivatalnak kellett kiadnia építési engedélyt, mivel a megrendelő a székelyszentléleki közbirtokosság volt.