Ez még az oxigénben szegényebb körülmények között is elősegíti az egészség megóvását. Természetesen az eredmények megbízható statisztikai analíziséhez nagyobb létszámú csoportokra támaszkodó vizsgálatokra is szükség lenne.
A környezetünkben a kultúrnövények betakarításának következtében a termőtalaj főleg nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a talajban pótolni kell, különben a talaj kimerül és nem ad elégséges termést. Ezeknek az elemeknek egy részét természetes trágyával lehet pótolni, de szükség van olyan mesterséges adalékanyagokra is, amelyek segítségével a hiányzó elemeket a megfelelő időben pótolni tudják. Ezt a folyamatot nevezzük műtrágyázásnak. Vicon Rotaflow műtrágyaszóró A műtrágyák a talajban keletkezett hiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. A műtrágyázás hatásai Szerkesztés A köznyelvben gyakran keverik a műtrágyákat a növényvédő szerekkel. Azonban a műtrágya nem természetidegen anyag. A műtrágyázással olyan vegyi anyagok nem kerülnek a talajba, amik már eleve nem lennének jelen. Kisebb környezeti lábnyom, azonos hatékonyság - Mezőhír. Ugyanazon fontos tápionokat tartalmazza, melyeket a talaj- és a szerves trágyák is szolgáltatnak. Tehát megfelelően alkalmazva a műtrágyák csak minimális káros hatással vannak a környezetre nézve.
Homoktalajokon célszerűbb tavasszal kijuttatni, figyelembe véve a fiatal növények kloridérzékenységét. A legfontosabb műtrágyák [ szerkesztés] nitrogén-műtrágyák: chilei salétrom, mészsalétrom, pétisó, ammónium-szulfát, karbamid foszfor -műtrágyák: szuperfoszfát, kalcium-foszfát kálium -műtrágyák: kálium-klorid, kálium-szulfát Leggyakoribb műtrágyák [ szerkesztés] Az egyik leggyakoribb műtrágya a kálium-nitrát. A műtrágyák savanyító hatása elsősorban kolloidokban szegény, kis pufferkapacitású talajokon érvényesül. A talajok pufferolóképességén a talajok kémhatás-kiegyenlítő tulajdonságát értjük. A kémhatás-kiegyenlítõ képességet a szerves és szervetlen kolloidok, a szénsav és sói adják. A humuszanyagok közül a humuszsavak és azok sói képeznek pufferrendszert. Műtrágyázás Káros Hatásai A Környezetre — A Műtrágyázás Környezeti Hatásai - Agro Napló - A Mezőgazdasági Hírportál. A gyengén humuszos homoktalajok pufferkapacitása a legkisebb, mivel ezek mind szerves, mind szervetlen kolloidokban szegények. A N-műtrágyák közül az ammóniumsók és a karbamid savanyítják a talajt, mivel az ammóniumionok nitrifikációja során H+-ionok keletkeznek (átalakulási savasság).
Közülük sokan szenvednek (5 és 10 százalék között) krónikus hegyi betegségben, azaz CMS-ben. Ennek fő kiváltó oka a csontvelő túlzott mértékű vörösvérsejt termelése, ami együtt járhat pulmonális hipertenzióval (olyan állapot, amelyben a magas vérnyomás deformálja a tüdő, és a jobb oldalon a szív artériákat) Előzetes vizsgálatok arra utalnak, hogy a kóros folyamatokban kulcsszerepe lehet a szabad gyökök nitrogénoxidokkal (NO) történő reakcióinak, az úgynevezett OXNOS mechanizmusnak, amely ezáltal gátolja az NO molekulák biológiai szabályozó szerepét. A folyamat részletei nem ismertek, de nagy valószínűséggel a mitokondriális szuperoxid (O 2-) gyököknek lehet domináns szerepük. Emellett kiemelt szerepe lehet a gyökképződésben a fémek által katalizált folyamatoknak is. A Bailey által szervezett kutatócsoport feladatának tekintette, hogy összehasonlító vizsgálatokkal közvetlen bizonyítékokat szerezzen a szuperoxid gyökök szerepéről a krónikus magaslati betegség kialakulásában. A vizsgálatok legfontosabb eszköze egy mágneses spektroszkópiai eljárás (EPR) volt, amelyben a szabad gyökök elektronjainak rezonanciáját lehet megfigyelni és meghatározni a szabad gyökök szerkezetét és koncentrációját.