A mindennapi munkamegosztástól eltekintve a férfiak és a nők egyenrangúak voltak. Honvédő háborúban, a megsemmisülés elkerülése érdekében, a nők lóháton, a férfiak fegyvereivel harcoltak. Apajogú társadalomban éltek. Könnyen, jólétben éltek, nem volt harag köztük. Szerették a pompát, élénk lelki, szellemi és nemi életük volt. A kézre került bűnözőt megölték, vagyonát szétosztották, családját idegen országba, rabszolgának értékesítették. Ez a szokás, évezredek alatt, egyfajta génszelekcióként működött, ezáltal a lakosság becsületes maradt. Ez a becsületesség a nagy élettér és a saját munka árán szerzett könnyű élet miatt elvárható volt. Azoknál a népeknél, melyek a városi életformát választották, a városban való boldogulás feltétele lett az ügyeskedés, helyezkedés. Ezáltal a városokban lakó népeknél növekedett a civilizáció és sorvadt a kultúra. Kik a szittyák free. 5. Halott kultusz A vezetők, életük végén, halomsírokba (kurgán) temetkeztek. A kurgán régi neve: korhány. Jelentése: korhadásnak szánt fekvőhely.
watch 01:54 Obi-Wan Finale - The Loop m-AGYAR, MAG-yar, m-AGY-ar... Nevünkben vadak, termékenyek és okosak vagyunk. Szívünkben meg Hunok és Szittyák. Fuck Logic. A Hung-árja annyira ősi faj, hogy eredetéről legendák szólnak. Némelyik értelmes, a többi meg a Szíriuszr ól szól. Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.
E-könyv olvasása Szerezze meg a könyv nyomtatott változatát! Keresés könyvtárban Az összes értékesítő » 0 Ismertetők A Google nem hitelesíti a véleményeket, de nem valós információk észlelése esetén ellenőrzi és eltávolítja őket Ismertető írása szerző: Ferencz Ney Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek
A magyaroknak maradt a magyar anyanyelv. 3. A szkíták írása A török népek írása a türk rovás volt. A hunok a szaka rovást használták. A magyarok a székely-magyar rovásírást használták. 4. A szkíták társadalma Nagy állattartó és földművelő népek voltak. Letelepedett, helyhez kötött életmódot folytattak. Városokat nem építettek csak fővárost, mely, mint kisváros különült el falvaiktól. Falvaik szerkezete, törzseik és életmódjuk szerint változott, különbözött. Ezek közül néhány ismert: tanya, szórványos település, szer, halmaz település, védett (karám) település, sűrűn lakott, szűktelkű, oldalhatáros beépítésű lakóházakkal tömött falu. Népvándorláskor felkerekedtek, szekereiken és a kocsikon a legfontosabb értékeiket magukkal vittek. Vándorlásaik ideje alatt jurtokban laktak, mivel a sátornál kényelmesebb volt, és könnyen lehetett szállítani. Kik A Szittyák. Fő építőanyaguk volt a fa. Lakóházaikat díszítették, kapuikat faragták, palotáikat cifrázták. Egynejűségben éltek, csak a királyoknál volt többnejűség, ezt is hatalmi és dinasztikus érdekek miatt lépték meg.