Darák Péter a legfőbb bírói fórum félévértékelő sajtótájékoztatóján elmondta: a 2012. január 1-je óta hozott kúriai döntésekkel szemben lehet benyújtani a panaszokat, amelyeket kilenctagú panasztanács bírál el. A testületben minden kollégium képviselteti magát. Hozzátette: jelenleg minden kérdésben a tanácsnak kell döntenie, ezért indokolt lehet a tanácselnöki jogkör megteremtése, hogy ő a testület összehívása nélkül hozhasson adminisztratív, eljárási döntéseket. A jogalkotónak rendeznie kell azt is, hogy miként kell megítélni a költségmentességet a panaszügyekben. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Darák Péter elmondta: a veszélyhelyzetben szerzett tapasztalatok alapján a Kúria kezdeményezi, hogy polgári és közigazgatási ügyekben csökkenjen a nyilvános tárgyalások száma, így csökkentve a fertőződés veszélyét. A fegyelmi eljárás megindítása ily módon elválik a panasz ügytől. Közjegyző Elleni Panasz. Mindezek alapján nem állapítható meg az, hogy a kérelmező jogát illetve jogos érdekét a panaszügyben hozott határozat érinti. "
[16] Az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés megállapította, hogy a végrehajtás elrendelésének kizárólag a végrehajtás alapjául szolgáló közokiratban feltüntetett adóssal vagy jogutódjával szemben van helye, de jelen ügyben az adós személyében nem történt a Vht. 39. §-a szerinti jogutódlás. A bíróság kimondta, hogy a zálogtárgy tulajdonátszállása nem sértheti a végrehajtást kérő jogát, és nem hiúsíthatja meg a végrehajtás célját, azonban mivel a zálogtárgy új tulajdonosa nem vált az alaphitel és a zálogszerződés alanyává, így vele szemben a zálogjog nem az alapszerződés végrehajtási záradékkal történő ellátása, hanem más módon, az ingatlanból történő kielégítés tűrése iránti peres eljárás útján érvényesíthető. [17] A fent kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróság döntésében elismerte a zálogjog fennállását, és nem tette lehetetlenné annak érvényesítését sem. Közjegyző Elleni Panasz – Parlamenti Panasz A Nádor Rt. Ügyében. [18] Mindezek alapján az indítványozó által az alkotmányjogi panaszban az Alaptörvény XIII.
[12] Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (Abtv. 27. §), a támadott bírói döntést (Győri Törvényszék számú végzése), az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [XIII. cikk (1) bekezdés], továbbá indokolta, hogy a bíróság döntését miért tekinti ellentétesnek az Alaptörvény felhívott rendelkezésével és határozott kérelmet terjesztett elő a támadott bírósági végzés megsemmisítésére. [Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdés a)–f) pontjai]. [13] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványt az Abtv. §-a szerint benyújtásra jogosult és érintett nyújtotta be jogorvoslati jogának kimerítését követően. [14] Az Abtv. 29. Közjegyző Elleni Panasz / Parlamenti Panasz A Nádor Rt. Ügyében. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. [15] Az indítványban és a támadott végzés indokolásában foglalt érvekre is figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügy kapcsán nem alkotmányossági, hanem törvényességi kérdésnek volt tekinthető annak eldöntése, hogy a konkrét esetben az adós személyében történt-e jogutódlás és a zálogjogosult zálogjogát milyen módon (közjegyzői okirat záradékolásával vagy külön, tűrésre kötelezés iránti per megindításával) érvényesítheti.
Majd értesítenek titeket a tárgyalás időpontjáról. 2014. aug. 13. 18:46 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 A kérdező kommentje: Köszönöm. Valaki más? 3/7 anonim válasza: A közjegyzőnek kötelessége titeket értesíteni. Mondjuk nálunk ez úgy volt hogy páromat keresték meg telefonon hogy mikor lesz a hagyatéki eljárás (azért telefonon mert a levél addig már nem ért volna ki) és megkérdezték szól-e az öccsének vagy ők tegyék. Párom mondta hogy szól, de a lelkére kötöttékhogy tegye meg mert ez nekik lenne a dolguk. Utána vissza kellett szólnia hogy szólt a tesójának és tudja (gondolhatod mi lett volna ha a párom egy köcsög és nem szól... ) Ez az egy év érdekes... elvileg a közjegyzők a halál után pár héttel megkapják az ügyet, amint megtörtént valamelyik örökös által a hagyaték számbavétele csak épp a közjegyzőnek egy hagyatéki tárgyalás nem sok pénz, ezért nem foglalkoznak vele pedig elvileg 2 hónap alatt lekellene rendeződnie az egésznek. Mi 3 hónap után rájuk telefonáltunk hogy miért nem történt még semmi, és rögtön rá egy hétre lett időpontunk:) 2014.
Mint az a fentiekből következik, az egyes közjegyzőkkel szembeni panaszokat az ügyfelek a közjegyző székhelye szerint illetékes területi kamaránál kezdeményezhetik. A területi kamarák illetékessége elsősorban a törvényszékek illetékességi területéhez (lényegében a megyehatárokhoz) igazodnak. A Budapesti Közjegyzői Kamara (BKK) (Kapcsolat > A területi Közjegyzői kamarák elérhetőségei > Budapesti Közjegyzői Kamara (BKK)) a Fővárosi, a Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék illetékességi területén működik. Cím: 1016 Budapest, Naphegy utca 33. II/5. Telefon: +36 1 312 1695, +36 1 269 1440 Fax: +36 1 353 2230 Honlap: E-mail: A Győri Közjegyzői Kamara (GYKK) (Kapcsolat > A területi Közjegyzői kamarák elérhetőségei > Győri Közjegyzői Kamara (GYKK)) a Győri, a Szombathelyi, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Törvényszék illetékességi területén működik. Cím: 9021 Győr, Árpád út 16. fsz. 5. Postacím: 9002 Győr, Postafiók 534. Telefon: +36 96 618 974 Fax: +36 96 618 975 Honlap: E-mail: A Miskolci Közjegyzői Kamara (MKK) (Kapcsolat > A területi Közjegyzői kamarák elérhetőségei > Miskolci Közjegyzői Kamara (MKK)) a Miskolci, a Debreceni, az Egri és a Nyíregyházi Törvényszék illetékességi területén működik.