No de száz szónak is egy a vége: örülnék annak, ha maga Erdő (Grünwald) tiltakozna a közös kép s pláne az alatta lévő felirat ellen, s tenné ilyetén hiteltelenné a címbeli kérdést. Egy bíboroshoz méltóan. KÉPGALÉRIA – klikk a képre! Erdő Péter bíboros gyermekkora helyszínére, a Józsefvárosba tért vissza a karácsonyra hangoló beszélgetés alkalmával. A résztvevők betekinthettek Erdő Péter mindennapjaiba, amihez a kulisszát az ötvenes, hatvanas és hetvenes évek adták. Egy olyan ember beszélt pályájáról, aki egy nehéz korban örülni tudott az élet adta kis dolgoknak, aki felismerte a fejlődését segítő tanárokat, papokat, és eltökélten követte életpéldájukat. A család élete a nyolcadik kerületből, a József körútról indult, Erdő Péter és részben testvérei is itt születtek, ezen a környéken jártak általános iskolába és gimnáziumba is. Erdő Péter: Erdő Péter szentbeszéde a Kossuth téren. Erdő Péter később, már papként is szívesen járt vissza a Tömő utcába, Futó Károly atyához. Szülei "markáns vallásossága", a meggyőződésért hátrányokat is vállaló életpéldájuk határozta meg gyermekkorát.
11 20:59 Belföld Budapest - Első királyunk, Szent István halálakor, 1038-ban még egységben volt a keleti és a nyugati kereszténység. További cikkek
A tervek szerint április 6-án mutatja be a nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata a Tersánszky Józsi Jenő regénysorozatából készült előadást, a Kakuk Marcit. Erdő (Grünwald) Péter nem velünk, keresztényekkel ünnepli a karácsonyt? - Nemzeti.net. A nagyszabású produkciót Gothár Péter, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas rendező állítja színpadra, közölte a színház. "Az előadás a társadalom peremére irányítja a nézők figyelmét, Kakuk Marci kalandos és humoros fordulatokban bővelkedő útja az alkalmi munkáktól, de inkább a munkakerüléstől a bonyolult szerelmi ügyekig vezet; ahol, a századforduló merev erkölcsi rendje ellenére, e szeretetre méltó hős mindig és minden körülmények között feltalálja magát" – nyilatkozta korábban Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője. Hétfőn kezdődött a Szigligeti Társulat soron következő nagyszínpadi bemutatójának próbafolyamata: a nagyszabású produkcióban az együttes tizennyolc színművésze mellett, négy, a színház iskolaprogramjából ismert epizódszereplő lép színpadra. Az előadás alkotói csapatában a színházi élet olyan kiválóságai vesznek részt, mint Selmeczi György zeneszerző, Kárpáti Péter dramaturg, illetve olyan fiatal tehetségek, mint Tihanyi Ildikó jelmeztervező, illetve Szőke Zsuzsa látványtervező-asszisztens.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Deutsch Péter (rabbi). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Deutsch Péter rabbi Deutsch Péter rabbi az egyik legfiatalabb ortodox rabbi diplomával rendelkező vallási vezető Budapesten. Egy igazi rabbi dinasztiából származik. Nagyapja a debreceni ortodox zsidó hitközség sajcheta volt 1961-től (sajchet vagy sachter aki a kóser húst vágja), illetve később egészen haláláig (1984-ig) az ottani rabbi feladatokat is ellátta. Gothár Péter a nagyváradi színházban próbál. Édesapja Deutsch Róbert a Budapesti Zsidó Hitközség Bethlen téri status quo ante (modern orthodox) zsinagóga főrabbija, a budapesti rabbiság igazgatója, a rabbinikus bíróság (a Beth Din) vezetője volt. Tanulmányai Az Amerikai Alapítványi Iskolában (Reichmann School) tanult, később a Berlini Lauder Jesivában folytatta tanulmányait. Azon kevés magyarországi rabbik egyike, akik világi diplomával is rendelkeznek. Nemzetközi kapcsolatok szakon tanult és az izraeli-palesztin konfliktus kutatásából írta a szakdolgozati tanulmányát.
Berlin 1852. ) a zsidóveszedelem nagyságáról írt jellemző nyilatkozatát: »A keresztény Spanyolország létéről vagy nemlétéről volt szó. « De Maistre írja erre vonatkozólag: »A zsidóknak remegniük kellett, mert különben ők remegtették volna meg a keresztényeket. « Az 1812-iki cortes (országgyűlés), mely az inkvizíciót megszüntette, kijelentette, hogy a zsidóság a 15. században "nép volt a népben". – Borrow György, a londoni bibliatársaság kiküldöttje »The Bible in Spain« c. munkájában igen érdekes eseteket beszél el arra nézve, hogy még a 19. század elején is mennyi titkos zsidó élt Spanyolországban, s mily nagy volt azok befolyása. Talaverában 1838-ban találkozott egy titkos zsidóval, ki őt is izraelitának nézvén, elbeszélte neki, hogy ősei között sok püspök volt s hogy még akkor is (1836. ) évente eljárt hozzá bizonyos ünnepeken négy magas egyházi állásban levő ember, kik bizalmas körben átkozódtak a kereszténység és egyes szertartásai miatt. Ha a zsidóság szívósságát és faji összetartását figyelembe vesszük, nem fogjuk csodálni, hogy aránylag oly kevesen tértek át szívből a kereszténységre, s hogy oly sokan a félelemből történt megkereszteltetés után is gyűlölték, gyalázták a kereszténységet.