Vágyol békességre s szeretetre? Egy oltalmazó gyermeki kézre? Ne félj, örökké vigyázok majd rád, Úgy, ahogy régen te tetted! … lánykád… Orosz Franciska: Édesanyámnak Édesanya! Ez a legszebb szó, Szívet melengető, és emberi jó. Mely minden nyelven ugyanazt jelenti: Melegséget, és törődést kíván tükrözni. Anyák napi versek felnőtteknek ⋆ KellemesÜnnepeket.hu. Ez a gyönyörű szó, melyet, ha kimondunk, Elmúlik tőle bánatunk és gondunk. Egyet jelent Ő a világmindenséggel, S ha kimondjuk, elbánunk minden ellenséggel. Fordulhatunk hozzá mindenféle gonddal, Ő gyógyírt és megoldást tud rá azonnal. Mert Édesanyánk a mi legfőbb támaszunk, Boldogok akkor lehetünk, ha néki örömet okozunk. Az anyai szív oly tágas és bőséges, Hogy benne minden gond elfér, és mégis hűséges. Mert eltévedt gyermekét mindig visszahúzza, Hogy okítgassa aztán a szépre és a jóra. Megváltó Jézusunk, köszönjük tenéked, Hogy gyermekei lehetünk jóságos szülőnknek! Kérünk téged szépen, add meg üdvösséged, Még sokáig szerethessük az anyai szívet. Édesanyám – ezt a szót kimondom, Szívemet betölti a hála, és véle a bizalom.
József Attila: Mama Már egy hete csak a mamára gondolok mindig, meg-megállva. Nyikorgó kosárral az ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, orditottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra, Engem vigyen föl a padlásra. Anyák napi felnőtt versek 5. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám, s a ruhák fényesen, suhovam, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő, – szürke haja lebben az égen, kékitőt old az ég vizében. Dsida Jenő: Édesanyám keze A legáldottabb kéz a földön, a te kezed jó Anyám Rettentő semmi mélyén álltam közelgő létem hajnalán; A te két kezed volt a mentőm s a fényes földre helyezett Add ide, – csak egy pillanatra Hadd csókolom meg kezedet! Ez a kéz áldja, szenteli meg a napnak étkét, italát. Ez a kéz vállalt életére Gyilkos robotban rabigát, Ez tette éltünk nappalokká A nyugodalmi perceket. Hányszor ügyelt rám ágyam mellett, Ha éjsötétbe dőlt a föld, Hányszor csordult a bánat könnye, Amit szememről letörölt, Hányszor ölelt a szent kebelre, Mely csupa, csupa szeretet!
Köszönöm, hogy gondot viseltél Éveimhez jót reméltél Szívembe ültettél rendet Örökzöld hömpölygő csendet. Köszönöm, hogy hozzám szóltál Igéden át rám találtál, Szememben tornyot emeltél Tűz-lángú ostorral szerettél. S köszönöm, hogy éjt is adtál Sebeimre felhőt raktál, S míg vánszorogtam kebleden át Rám lehelted a hold bánatát. Anyák napjára Bokrétát kötöttem Jó anyám napjára, Örül a bokrétám Minden egyes szála. S azt mondatja velem Illatos virágom: Legyen áldás az én Édes jó anyámon. Édesanyám Reggel óta tanakodtam, Mit mondhatnék tenéked, Olyan szépet gondoltam ki, Hogy elmondani nem lehet. Nem találtam rá szavakat, Még verset sem találtam, Minden, amit elmondhatnék Itt van egy szál virágban. Benedek Elek: Kisbaconi temetőben Kisbaconi temetőben Most van a nap lemenőben, Ráverődik a sugára Jó szüleim sírhalmára. Anyák napi felnőtt versek 2. Egykor, régen haj de féltem, Ha temetőbe léptem, Vége már a félelemnek, "Nagyapóék" ott pihennek. Testem, lelkem hogyha fáradt, Ide jönni érzek vágyat, Ide jövök este, reggel, S beszélek az öregekkel.