2014. július 3. 17:00 "A szépségért meg kell szenvedni! " - tartja a mondás, amely azonban nem teszi hozzá, hogy az embernek, aki ősidők óta próbál lépést tartani az éppen aktuális trendekkel, nem egyszer az életébe került a divatos öltözködés. Fullasztó fűző A fűző évszázadokon át népszerű volt a nők, sőt a férfiak körében is. A szebbik nem tagjainál az alak kiemelésére, a férfiaknál pedig a tartás tökéletesítésére, és nem utolsó sorban a pocak elrejtésére szolgált. Minden korban más-más volt a fűződivat, de különféle alkalmakkor vagy időszakokban, például terhesség idején, lovagláskor, utazáshoz vagy bálokon eltérő fűzőt viseltek. A kortársak által hasznosnak tartott ruhadarab népszerűsége a 19. században érte el a tetőpontját, habár nem kevés, kellemetlen mellékhatása volt: korlátozta a szabad mozgást, emésztési zavart, légzési nehézségekből fakadó ájulásokat, sőt még belső vérzést is előidézhetett. Egyesek szerint gerincferdülést is okozhatott, ráadásul az első időkben halcsontokkal, később acéllal merevített fűző annyira felhorzsolta a nők bőrét, hogy a mély sebek gyakran végzetesen elfertőződtek.
2017-07-06 Divat-szépség Napjaink fűzőjének eredeti változata, az a keményített vászonból készült fűző volt, mely még az 1300-as években jelent meg Európában. Ennek a ruhadarabnak az eredeti neve "cotte" volt, és eredeti jelentése alapján szűk ruhadarabot jelentett. Az eredeti változat úgy készült, hogy az elülső, és a hátsó rész közé egy keményítő pépet kentek, majd ez a pép száradás után keménnyé tette a fűző alakját. A cotte elnevezést a század végére lecserélték az újabb, "basque" névre, de ekkorra már maga a fűző is megváltozott. Az idők során, és a gyakori fejlődés miatt gyakran megváltoztatták e ruhadarab nevét. A leggyakoribb nevek között szerepel a "body", a "pair of stays", és a "stays" kifejezés is. Az első szövéssel készült fűzőt 1832-ben készíttette egy francia, Jean Werly. Később, a hetvenes években megjelent a csípőpárna, más néven "turnűr", melynek segítségével a figyelmet a derék, és a csípő formájára terelte, melynek célja a telt hatás elérése volt. Azonban ez a típusú fűző negatívan befolyásolta a nők légzését, valamint jelentősen csökkentette az esetleges gyermekvállalás esélyét is.
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
A 15. században a fűzőszerű ruhadarab, az úgynevezett "cotte " először Franciaországban vált népszerűvé. Miért hagytuk abba a fűző viselését? A francia forradalom után a fűző kiment a divatból a Directory és az Empire divatok uralma miatt, amelyek magas derekúak voltak; a fűző 1815 körül nyerte vissza divatját. A későbbi 19. századi fűzők homokóra alakúak voltak, és bálnacsonttal és fémmel erősítették meg őket. 33 kapcsolódó kérdés található Kisebbé teheti a fűző a derekát? A deréktréner átmenetileg csökkentheti a derékméretet vagy a kerületet, és az ember általában azonnali eredményt lát. Azonban amint leveszik a deréktrénert, a derekuk már nem tűnik kisebbnek. Ezenkívül a deréktrénerek nem csökkentik az ember testzsírját. A fűző rossz neked? A fűző évek óta tabutéma volt, sokan azt kérdezik: "rossz-e a fűző viselése? '. Bár a fűzőkhöz és a deréktrénerekhez kapcsolódnak bizonyos veszélyek, összességében a fűzők nem okoznak kárt, ha megfelelően viselik. Hová megy a zsír fűző edzés közben?
Alulról felnyomták és megtámasztották a melleket, miközben a derekat egyértelműen karcsúsították. A következő évszázadokban egész Európát meghódította ez a ruhadarab és nők milliói fűzték el a derekukat. Egészen gyermekkortól trenírozták a lányokat a míder viselésére és mind szorosabbra húzták rajtuk a merevített alsóneműt, míg végül nemhogy játszani, de már enni is alig tudtak. Egyes nők olyannyira rabjaivá váltak a tökéletes alak illúziójának, hogy még éjszakára sem voltak hajlandóak megválni a karcsú derekat biztosító fűzőtől. Ruha divat az 1700-as évekből Forrás: AFP A francia forradalom szabadította meg a nőket a míder egyre erősödő szorításától és hozott némi fellélegzést, ám az empire szabású ruhák divatja nem tartott sokáig. A XIX. század elejétől kezdve ismét a homokóra alkatért kezdett rajongani a világ, így a fűzők újra bevették a női budoárokat és sosem látott úralomra tettek szert. A fűző a nők öltözékének elengedhetetlen részévé vált. Az alakformáláson túl A míder ebben a korban nem csupán egy alakformáló eszköz szerepét töltötte be, de a társadalmi hovatartozást is jelképezte.
Ők azonban mindezt autentikusnak és érdekesnek találták. Az ottani kiadó lakás a csillárokat körülvevő rozettákkal, és főleg a nyüzsgő pesti életre teret nyitó kis kovácsoltvas erkéllyel lenyűgözte őket. Az azonban csak az epizódból derül ki, hogy végül ezt választották-e lakhelyüknek. Adria palota A Szabadság téren álló Adria palota impozáns épület. Tíz év a tengeren - Interjú Gál Józseffel, a Szent Jupát hajósával. 1900-ban épült, neobarokk stílusban. Tervezője, Meinig Artúr munkáját dicséri többek közt a Stefánia Palota, a Szabó Ervin Könyvtárnak otthont adó Wenckheim palota és a Csekonics-palota a pesti Palotanegyedben. 3 éve 275 éve született A magyar történelem egyik legkalandosabb életű egyénisége, az egyik leghíresebb magyar világutazó, a hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója 1741. szeptember 20-án született. Az elmúlt évszázadokban a születési éve és tevékenységei vonatkozásában is adódtak bizonytalanságok, azonban a tudományos kutatások számos, legendák szülte pontatlanságokat igyekeznek helyre igazítani. 3 éve 56-ról hitelesen "A Blinken OSA Archívum és a Történelemtanárok Egylete pályázatot hirdet történelemtanárok számára.
A forró égövben például a 180-200 km/órás sebességű hurrikánok sokkal veszélyesebb meteorológiai képződmények, amelyek délen viszonylag ritkán fordulnak elő. Kevesen követték a példátokat Magyarországról. Igen, pedig az az életforma, amit mi éltünk az öt év alatt, az egyáltalán nem ismeretlen a világban. Magyarországról nézve ez ritkaság, de a világban nagy sokan élnek hajón. Őket nevezik cruisereknek, akik az egyik helyről a másikra vándorolnak. Van köztük olyan, aki a hajóján dolgozik, hiszen például a számítástechnikával foglalkozó emberek megtehetik, hogy végzik a munkájukat, miközben a világot járják. Goldolkoztam, hogy miért van az, hogy nagyon kevesen hajózzák körbe a földet, még ilyen családi felállásban is, ami látszólag egy kellemes időtöltés. Világutazó hajós józsef általános iskola. Pénz még lenne hozzá, Magyaroroszágon is sok embernek lenne anyagi ereje megfinanszírozni egy ilyen utat. Ez azonban egy életforma váltást jelent, mert évekre fell kell adni mindazt, ami itthon van. Felesége és gyászoló családja Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Süveg László 70 éves korában elhunyt.
"Négy uralkodó, Mária Terézia és II. József magyar, XV. és XVI. Lajos francia király alattvalója volt, katonaként a lengyel hadseregben is szolgált". G. Németh György, a Benyovszky Nemzeti Bizottság elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki a Benyovszky-emlékév sikere érdekében közreműködött. Megemlítette, hogy a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét, a Magyar Posta emlékbélyeget bocsátott ki tiszteletére. Benyovszky Móric gróf támogatásokból és polgári adakozásból felállított bronz portrészobrát Kocsis András Sándor készítette, a gránit emlékmű talapzata Holczer Antal műköves mester munkája. A szoboravatáson jelen volt Shih-chung Liu, Tajvan budapesti irodájának vezetője, valamint Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója is. Az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója 1741. szeptember 20-án született. Világutazó hajós józsef színház. Élt Madagaszkáron, Lengyelországban, Franciaországban, Amerikában is, és járt többek között Formosán (a mai Tajvanon).