A legfontosabb jelek, amiket predikcióhoz használ a következők: Információk a posztról: ez egyrészt azt jelenti, milyen népszerű a poszt, másrészt pedig az információt magáról a bejegyzésről. Pl. mikor publikálták, milyen hosszú a videó, hol készült, stb. Információk arról, aki közzétette a posztot: ez segít az Instagram algoritmusnak megérteni, mennyire érdekes a poszt írója az olvasó számára. Itt olyanokat vesz figyelembe az algoritmus például, hogy milyen gyakori volt az interakció a publikálóval az elmúlt hetekben. A Te aktivitásod: segít megérteni, mi érdekli az olvasót, például olyan jelek segítségével, hogy mennyi posztot lájkolt. Hogy működik az instagram youtube. A Te interakciós előzményed: ez segít megérteni az algoritmusnak, hogy az a profil, aki publikálta a posztot, mennyire érdekel Téged, mint olvasót általában. Például szoktatok-e hozzászólni egymás posztjaihoz. Ezeknek a fő jeleknek a segítségével tesz előrejelzéseket az algoritmus, amiben megpróbálja kitalálni, hogy a több tucat lehetséges interakció közül mit fog tenni az, aki megkapja a posztot.
Információk a posztról: nagyon sok szempontot figyelembe vesz az algoritmus a videó minőségétől, a hanganyagon át a népszerűségig. Információk arról, aki közzétette a posztot: a szerző népszerűséget vizsgálja az algoritmus annak érdekében, hogy a különböző tartalmak el tudjanak jutni egy széles közönségjez. Előfordul, hogy egyes Reels-eket hátrébb sorol az algoritmus. Például azért, mert rossz minőségűek, vízjelezve vannak (gondolom itt a TikTok vízjel az, ami legjobban bántja az Instagram algoritmus szemét). Hogy működik az instagram followers. De a politikai témákat is hátrébb sorolja a rendszer. Az a bizonyos "shadowbanning" Instagramon Az Instagram blogcikke foglalkozik a shadowbanning témájával is, hiszen ez is kapcsolódik az algoritmusokhoz. Mi az a shadowbanning? Egy olyan jelenség, amikor a profilodat nem tiltják le, de annyira lecsökkentik az eléréseket, hogy gyakorlatilag nem tudsz eljutni senkihez organikusan. Egyfajta elnémítás büntetésként. A Facebookot és az Instagramot gyakran megvádolják azzal, hogy ezt tudatosan alkalmazza.
A 40 MP működési elve Az Olympus E-M5 II talán legérdekesebb újítása a szenzor mozgatásán alapuló, 8 db különálló képből felépített nagyfelbontású mód. Ehhez hasonló technikát használ a 2014-ben bejelentett Hasselblad H5D-200c fényképezőgép. Ha érzékeltetni szeretnénk, milyen kategóriát képvisel az említett digitális középformátumú fényképezőgép, akkor elég annak csak már-már felfoghatatlan 45 000 dolláros árát megemlíteni. Ezért is volt mondhatni meglepő húzás az Olympus részéről, hogy egy ilyen unikális és eddig szinte megfizethetetlennek számító technikát lehozott a halandók által is elérhető kategóriába. Fényképezőgép működési elve osrs. A technika működéséről azt érdemes tudni, hogy ilyenkor a gép egymás után 8 db felvételt készít, úgy hogy a szenzort mindig egy picit más pozícióba helyezi. Működése az alábbi ábrán látható: A hagyományos bayer szenzorok egyik gyenge pontja, hogy minden pixel az RGB színszűrökből egyszerre csak egyet tud magáénak, a többit bonyolult interpolációs számítással adja meg. Ezt kiküszöbölendő első körben egy-egy pixelnyit mozgatva a szenzort úgy készít négy felvételt, hogy minden egyes képpont önmagában tartalmazza az RGB színinformációt.
Még egy kis csemege régebbről. Amikor még nem volt mindenki számára elérhetőek a tükörreflexes gépek, csak a kompakt és az úgy nevezett bridge kategória (átmenet a kompakt és a tükörreflexes gépek közt), akkor az optika hiányosságai, például a szűk látószöget előtét lencsével lehetett megoldani. Olcsó megoldás, bár sajnos sok a hátulütője. A fényerőt szépen visszaveszi, így hosszabban kell exponálni és esetekben rontja a képminőséget is (persze ha olcsót vásárolunk) és sokszor maga a lencse nehezebb mint az egész kameránk. A képen egy Soligor 0. 6-es szorzójú előtétlencse van. A 0. 6 azt jelenti, hogy az optika gyújtótávolságát mennyivel szorozza. Esetünkben 0. 6-el, ami annyit tesz, hogy a látószöget szélesíti. Egy példa: az optikánk 24mm-es legkisebb gyújtótávolsággal bír, erre rátéve a 0. 6-es lencsét, a gyújtótávot 14. 4-re csökkenti. IV.1.2. A fényképezés előzményei: camera obscura | Médiaelmélet. Ezek olyan 15-20°-os plusz látószöget adnak. Itt pedig a kedves tele. Ezeknek már értelem szerűen 1 felett van a szrzója, esetünkben kettó. Ahogy a nagylátónál leírtam, itt is ugyan az történik, csak csak itt a többszörösére nő a gyújtótávolság.