Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is! Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam. Mitől függ a nyugdíj összege? A nők kedvezményes nyugdíja és a korbetöltött öregségi nyugdíj összege idén és jövőre is változatlanul két tényezőtől függ: az elismert szolgálati időtől és a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegétől. Azért célszerű életpálya-átlagkeresetnek hívni ezt a számított keresetet, nehogy összekeverjük az aktív dolgozó korunkban megszokott havi átlagkereset fogalmával. A nyugdíj induló összegének számítási képlete megtévesztően egyszerű: az életünk során megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári naponként) mért tartamától függő nyugdíjszorzóval meg kell szorozni a havi nettó életpálya-átlagkeresetünk összegét.
Az így már tényleg megkapott nettó átlagkeresetet ezután meg kell szorozni a törvény által előírt nyugdíjszorzóval. (Ez pl. 30 év után 68%, 40 év után 80%, 45 év után 90%, 50 év után 100%. ) A számított nettó átlagkereset összegének e százalékos mértéke lesz az öregségi nyugdíjunk induló összege. A nők kedvezményes nyugdíját is így számítják, vagyis a nyugdíjszorzót nem a 40 évi jogosultsági idő, hanem a megszerzett összes szolgálati teljes hossza alapján kell megállapítani.
Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani. A nyugdíj mértékét a ledolgozott évek, gyermekneveléssel eltöltött idő, a nyugdíjtörvény szerint beszámítható időszakok alapján határozzák meg. Az öregségi nyugdíj összegét elsődlegesen az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell megállapítani. Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az egyes naptári években elért bruttó kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a járulékokkal, továbbá a személyi jövedelemadó képzett összegével. A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. Az így meghatározott kereset, jövedelem összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával, amelyre a biztosítottnak keresete volt.
A havi nettó átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (ez a "valorizálás" folyamata). Így a 2020-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2018-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2019. évi nettó átlagkereseti szinthez igazítanak. 2021-ben történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2019-ben és előtte elért keresetekre vonatkozi, amelyeket a 2020.
A 2007. december 31-ét követő, de 2020. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint. Ez főleg azokat érinti, akik minimálbéren vannak bejelentve, vagy katás vállalkozók, hiszen az ő esetükben a nyugdíj számítás alapja is a minimálbér/kata lesz, így nagyon alacsony nyugdíjat fognak számukra megállapítani - derül ki a Profitline cikkéből. Ugyanis a jogszabály szerint a nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. Lényegében így az állami nyugdíj nagysága attól függ, hogy mekkora volt az életpálya alatt elért kereset, valamint hány év szolgálati időt lehet igazolni az érintett esetében. A kevés kereset, vagy a munkaerőpiacról való kiesés miatt könnyen előfordulhat, hogy a legkisebbnél alig valamivel magasabb ellátás járhat az érintetteknek. Márciusban a Magyar Közlönyben jelent meg a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1970-ben szerzett fizetésekre 107, 199-es szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 58, 339 a szorzó.
Munkaerőpiacra lépők kedvezménye: Teljesen új kedvezmény, igénybe vehető az után a munkavállaló után, akinek a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 9 hónapban (275 napban) legalább 6 hónapig (92 napig) nem volt munkája – ide értve az anyasági ellátásban (csed, gyed, gyes, gyet) részesült ismételt munkába állását is. Szochot a foglalkoztatás kezdetétől számított 2 évig, a minimálbér erejéig egyáltalán nem kell fizetni, a 3. évben pedig 9, 75%-al csökkenthető. Szocho mértéke 2019-ben. A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállásáról kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. Az igazolást a NAV a biztosítotti bejelentést követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig elektronikusan megküldi a munkáltató részére, ezzel lényegesen lecsökkentve a munkáltató adminisztrációs terheit. Másrészt viszont az igazolás megküldésének határideje megegyezik a bérfizetés időpontjával, ezért az érintettek esetén újabb bérszámfejtést vonhat maga után (feltételezve, hogy a bérkifizetés tizedike előtt megtörténik), ezáltal az utalások listáját is módosíthatja.
60 év feletti közszolgálati munkavállalók foglalkoztatása: Szintén a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényhez kapcsolódó, de helyileg a 2018. évi LXXXII. salátatörvényben található módosítás, hogy azon közszolgálati dolgozók, akik felmondásukkor/felmentésükkor betöltötték 60. életévüket és erről igazolással rendelkeznek mindaddig szociális hozzájárulási adó kedvezmény mellett foglalkoztathatóak, amíg saját jogon nyugdíjasokká nem válnak. Csökken a szocho július 1-jétől! Itt a törvényjavaslat - Adózóna.hu. A kedvezmény mértéke a minimálbér négyszereséig terjed és a szociális hozzájárulási adó mellett a 1, 5%-os szakképzési hozzájárulásra is vonatkozik. Ez a kedvezmény a közszolgálati munkaviszonyból távozott munkavállalóhoz "tapad", azaz a jogosultság nem vész el abban az esetben sem, ha az őt foglalkoztató vállalkozás nem az elbocsátását követő első munkaadó. A 2019. évi adóváltozásokkal foglalkozó cikkeink további részeiben sok minden más mellett szó lesz az adminisztráció csökkentésről, a társasági adóról, a kisvállalati adóról és a személyi jövedelemadóról.
Ennek okán 10-én még feltétlen nézzünk rá a NAV általi küldeményekre. Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény A bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 19, 5%-val csökkenthető a szocho a foglalkoztatás első 3 évében, majd 9, 75% -al csökkenthető a foglalkoztatás 4. évében. Szocho-kedvezmények 2019-ben – CONTO-PLUS Kft.. A kedvezmény a NAV által hivatalból kiállított, munkaerőpiacra lépők kedvezményéről szóló, és a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás birtokában érvényesíthető. Az igazolás iránti kérelmet a munkáltatónak a bejelentéssel egyidejűleg kell benyújtani a NAV felé, ők ezt továbbítják a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság felé, akik a kiállítást követően elektronikus kapcsolattartás útján megküldik a munkáltató részére. A kérelem a 19T1041 változásbejelentő nyomtatvány 13. pótlapjának 1. rovatában található kódkockában történő jelöléssel adható be. A 3 vagy több gyermek létéről feltétlen nyilatkoztatni kell még belépés előtt a munkavállalót, hisz a NAV ennek az információnak nincs birtokában, jelezni kell feléjük.
A kedvezmény mértéke a munkavállaló bruttó munkabére, maximum a minimálbér négyszerese (2019-ben 596 000 Ft) után 19, 5%. Érvényesítésének határideje a munkavállaló Tbj. szerint saját jogú nyugdíjassá minősülése. Szocho mértéke 2013 relatif. Megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény Megilleti: a foglalkoztatót megváltozott munkaképességű munkavállaló után, egyéni vállalkozót, Kkt, Bt, Kft, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői iroda, -társaság, ügyvédi-, közjegyzői-, végrehajtói irodát és az egyéni cég tagját. Feltétele, hogy a munkavállaló, a vállalkozó vagy a tag: rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesüljön, vagy egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60% vagy kisebb mértékű legyen. A kedvezmény mértéke megegyezik az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese (2019-ben 298 000 Ft) után számított 19, 5% szocho mértékével, tehát eddig az összegig egyáltalán nem kell szochot, sem szakképzési hozzájárulást fizetni.