56-kor – 4 perccel a rajt előtt – Phelps a rajtkő mögött állt. Amikor a bemondó bemondta a nevét, fellépett a rajtkőre, majd vissza, ahogy mindig is tette. Ezután három karkörzést végzett, mint tizenkét éves kora óta minden verseny előtt, majd felvette a startállást, és amikor a pisztoly eldördült, fejest ugrott a vízbe. "Vakon úszva" döntötte meg a világrekordot Phelps abban a pillanatban tudta, hogy valami nincs rendben, amint a vízbe ért. Az úszószemüvegén belül nedvességet érzett. Mire a második fordulóhoz ért, minden kezdett elmosódni. A harmadik forduló felé közeledve a szemüvege teljesen megtelt vízzel. Phelps nem látott semmit: sem a vonalat a medence alján, sem a fal közelségére figyelmeztető fekete T jelzést. Nem tudta megállapítani, hány karcsapásra lehet a faltól. A legtöbb olimpiai aranyérmet nyert sportoló különös története - Impress Magazin. A legtöbb úszó pánikba esne, ha egy olimpiai döntő kellős közepén egyszer csak nem látna semmit, Phelps azonban nyugodt maradt. Aznap minden más a terv szerint ment. A lyukas szemüveg csak apró kellemetlenséget jelentett, ami nem érte felkészületlenül.
A magyar sportolók 35 millió forintot kapnak aranyanként, illetve 35 éves koruk után olimpiai járadék jár nekik életük végéig. Ez az aranyérmesek esetében (2015-ben) egy aranyért bruttó 237 700 forint volt, minden további érem plusz húsz százalékot ad, kivéve, ha valaki öt, vagy annál több bajnoki címet szerez, akkor a kétszeres járadék a maximum. Ha az olimpiai bajnokban látnak fantáziát a nagy cégek, egy-egy reklámkampány arcának lenni sem rossz befektetés, de hogy ne csak a pénzhez kötődő dolgokat említsük: az sem lehet rossz érzés, ha valaki még életében legendává válik, és generációk nőnek fel azt emlegetve, mekkora öröm volt nézni, ahogy a bajnok megverte a világot. Hány évente van olimpia? « Muszaj.com. forrás: kép:
Az olimpiai aranyérem megszerzése elképesztően nagy teljesítmény, és óriási büszkeség. Michael Phelps mindenképp kiemelkedik a többiek közül, hiszen az utána következő aranyérmesek is "csak" 9 aranyig jutottak, ő viszont 23 aranyérem tulajdonosa. De van, amiben a mi csodálatos vívónk, Gerevich Aladár még őt is megelőzi. Mennyit ér egy olimpiai aranyérem? Magyarország igen bőkezű. Az olimpiákon szinte egymást érik az ember feletti teljesítmények, de vannak néhányan, akik még a legjobbak közül is képesek látványosan kiemelkedni. Ők azok, akik a legtöbb aranyérmet zsebelték be az olimpiákon: MICHAEL PHELPS – amerikai úszó Michael Phelps Fotó: AFP Az olimpiai érmei: 23 arany, 3 ezüst, 2 bronz Michael Phelpsé összesen (23) és egy olimpián (8, 2008-ban) is a legtöbb ötkarikás aranyérem, no meg természetesen az egyéni számokban (13) és váltóban (10) is felülmúlhatatlan. Az amerikai úszó 1985. június 30-án született. Phelps már 16 évesen Fukuokában világbajnok lett 200 pillangón, kedvenc számában, amelyben három olimpiát (2012-ben kikapott Chad le Clos-tól! )
10 ok, amiért jó szurkolni Változnak a diákmunka szabályai Az aranyérem: amiért a legtöbb sportoló nekivág egy tornának, ami a legfényesebben csillog, ami a legtöbb elismerést hozza. De az első és legfontosabb dolog, amit az olimpiákon átadott aranyérmekről tudni kell, hogy valójában csaj 6%-uk arany. De ettől még ugyanannyira fényesen csillognak. Az olimpián átadott aranyérmek nagy százaléka ezüst: a bevonatuk van csak 24 karátos aranyból, ez átlag hat százalékát teszi ki a teljes éremnek. A maradék 94 százalék 92, 5 százaléka ezüst, a többi pedig ötvözőanyagként használt réz. Legtöbb magyar olimpiai aranyérem. Ez természetesen azért van így, mert elég komoly költséget jelentene, ha a versenyszámok győzteseinek mind színaranyból készült érmeket kellene átadni. Ha valaki ugyanis 400 grammos aranyból akarná elkészíteni a nagyjából 400 darab aranyérmet amit kiosztanak, az fejenként ötmillió forintos költséget jelentene, míg ezüstből ennek a töredékéért kijön az egész. Utoljára az 1912-es stockholmi játékon osztottak színarany érmeket, azóta a szervezők picit takarékosabban bánnak az alapanyagokkal.
aug 16 • LifeStyle • Impress Magazin Michael Pelps amerikai úszó összesen 23 olimpiai aranyérmet nyert, pedig idegrendszeri betegség miatt még az sem volt valószínű, hogy átlagos életet élhet. Michael Phelps -t 10 éves korában ADHD-vel (figyelemhiányos hiperaktivitás) diagnosztizálták, és Ritalint írtak fel neki. Pelps azonban 13 évesen maga döntött úgy, hogy elhagyja a gyógyszert és önkontrollra tanítja magát. Úgy érezte, hogy az úszás segít neki abban, hogy kordában tudja tartani az energiáit, hogy kevésbé legyen izgága. Legtöbb olimpiai aranyérem. Edzője, Bob Bowman pedig megtanított neki egy pszichológiai módszert, amivel előnybe kerülhetett az ellenfelekkel szemben: rutinokat tanított neki, melyek segítettek felülkerekedni a betegsége tünetein, és lelkileg is olyannyira megerősítették, hogy a sorra nyerni kezdte az aranyakat. 23 aranyérem – Athén, Peking, London, Rió… Phelps 6 aranyérmet és 2 bronzérmet nyert a 2004-es nyári olimpián Athénban. Négy évvel később a Pekingi olimpián szintén 8 érmet nyert, mely mind aranyérem, majd a 2012-es londoni olimpián 4 aranyérmet és 2 ezüstérmet nyert.
A legtöbb érmet - hetet, ebből négy aranyat - az ausztrál úszó, Emma McKeon szerezte Tokióban. A legtöbb aranyérem - öt - az amerikai úszó, Caeleb Dressel nevéhez fűződik, aki 50 és 100 gyorson, 100 pillangón, valamint a 4x100-as gyors- és vegyesváltó tagjaként is győzött. Emma McKeon © MTI / AAP / Joe Giddens Dressel Milák Kristóffal © MTI / Kovács Tamás A legfiatalabb bajnok 13 éves és 330 napos korában japán Nisija Momidzsi, a gördeszkázás női utcai versenyszámának aranyérmese volt, de az amerikai műugró, Marjorie Gestring rekordját nem tudta megdönteni, aki 1936-ban 13 évesen és 267 naposan nyert. © MTI/AP/Ben Curtis A legifjabb tokiói érmes 12 éves és 343 napos korában a japán Hiraki Kokona volt, aki a gördeszkázás női park versenyszámában második lett. Hiraki Kokona és aranyérmes honfitársa, Joszozumi Szakura © MTI/EPA/Fazry Ismail A legidősebb olimpiai bajnok a japán fővárosban az 52 éves Dorothee Schneider lett, aki a díjlovaglás csapatversenyében tagja volt az első helyezett német válogatottnak.
Annak ellenére, hogy Condon stábja sok esetre azt írta, hogy "azonosíthatatlan", a jelentésben nem kérték a kormányt további vizsgálatok indítására az UFO-kérdésben. A Condon-jelentés hatására a Légierő lezárta a Kék Könyv aktáit. Sokan azonban úgy gondolják, hogy a kormány tovább folytatta az UFO-kutatást, sőt még ma is folyik, titokba, talán a CIA-n keresztül. Sok tudós hiányolta a Condon-vizsgálatból a tudományosságot, a tárgyilagos viselkedést, a bizonyítékok alaposabb vizsgálatát, és az általános alaposságot.
Az elismert alkotók által megfilmesített valós UFO-történeteket hazánkban az Epic Drama vetíti. Itthon 2019. szeptember 19-én debütál majd az az UFO-k titkos kutatásával kapcsolatos drámasorozat, amely az Oscar- és Golden Globe-díjas rendező, Robert Zemeckis (Forrest Gump, Vissza a jövőbe, Kapcsolat) producer, valamint öt kiváló rendező nevéhez fűződik. A kék könyv-projekt (Project Blue Book) a tudomány és a rejtély ötvözésével egyszerre törekszik a nézők kíváncsiságának felkeltésére, ugyanakkor tudásvágyának kielégítésére. HIRDETÉS Maga a Project Blue Book egy nagyrészben titkosított amerikai projekt volt, amely az '50-es, '60-as évek égi jelenségeinek, azonosítatlan repülő tárgyainak kivizsgálására szakosodott – azaz az amerikai légierő nyomozásai az UFO-kkal kapcsolatban a hidegháború és az alakuló atomkorszak idején. Az aktákat, amelyeket a sorozat feldolgoz, nemrégiben hozták nyilvánosságra, megannyi álhírt és konspirációt elindítva. A kék könyv-projekt dokumentált eseményekre épül, a kor szellemét jól elkapva, hiteles módon dolgozza fel a történteket, és ez hamar közkedvelt sorozattá tette Amerikában.
Nem rossz, de a filmben szereplő professzor maga sosem látott ufót, csak tanulmányozta az eseteket. Ez a sorozat nem csak az idegenekről szól, hanem azt is jól bemutatja, a kormányoknak miért is kell valójában eltusolni ezeket az ügyeket. Azonban a s... több»
Ezek mindegyike kisebb-nagyobb pánikhullámot indított el, vagyis a hatóságoknak lépniük kellett, míg még irányítani tudták a helyzetet. A helyzetet, ami tényleg mindent átszőtt és tényleg egyre kaotikusabbá vált egy olyan érában, ahol az oroszokkal folytatott kakaskodás abszolút fegyelmet követelt volna. A szórakoztatóipar minden ága, a képregények, a rádiók és a mozik is meglovagolták a "trendet" és elárasztották a piacot mindenféle inváziós sci-fikkel, miközben a valóságban egyre nőtt a pánik – mint ahogy azt a második epizódban láthatjuk –, néhány helyen még önkéntes, felfegyverzett csapatok is alakultak. A sorozat jól érzékelteti mindezt, szépen megmutatja, hogy veszik ki a bizalom. Hogy bárki lehet kém, hogy bármit el lehet tussolni, hogy a levegőben lóg egy esetleges atomháború, miközben még az ismeretlentől is félni kell. Egy ilyen miliőben csöppen az események közepébe Dr. Hynek (Aidan Gillen, akit a Trónok harca Kisujj aként és a Peaky Blinders Aberamájaként láthattunk legutóbb), akinek a feljegyzéseit használják a sorozat írói is.
Hynek asztrofizikát tanított és a világháború idején részt vett különböző katonai fejlesztésekben is. Valószínűleg az utóbbi miatt esett rá a választás, hogy egy katonatiszttel (Michael Malarkey a Vámpírnaplók ból) társaként nyomozzák ki az egyre sűrűsödő UFO-észleléseket. Az ő karaktere az, ami egy újabb réteggel gazdagítja a sorozatot, egy olyan réteggel, ami ugyanúgy szól a múltnak, mint a mának. Hynek a tudomány embere, amikor nyomoz, a tudomány segítségével nyomoz: mér, számol, kizár, bizonyít. Mikor elvállalja a hadsereg felkérését, egyik kitétele az elismerés. Az elismerés, amit még életében akar megkapni, nem úgy, mint sok múltbéli kollégája, például Kepler vagy Galileo Galilei. Mondhatni hiú ábránd, hisz a tudomány és az éppen regnáló hatalom harcából ritkán került ki győztesként a józan ész. És most nem kell visszamenni a több száz éve megégetett kutatókig, elég csak végignézni a XX. századon. Miután a tudomány azt mondta "állj! ", az ólmozott benzin még évekig károsította az emberek egészségét – és ma sincs ez másként, csak most már nem az ólom a veszélyforrás.