Tájékoztatás az Önkormányzati temetőkben tevékenységet folytató –temetőüzemeltetés által– regisztrált műkőkészítőkről valamint kőfaragókról illetve kegyeleti szolgáltatást végzőkről. A Béla úti köztemető halott hűtőjébe kiszállított elhunytak hűtéséről, átvételétéről, átadásáról történő gondoskodás. Hatósági boncolások előkészítése. Ravatalozók és kiszolgáló helyiségek karbantartása, javíttatása, fertőtlenítése. Önkormányzati tulajdonú temetőkben infrastruktúra üzemeltetése és folyamatos karbantartása. Béla király utcai Temető Kunszentmárton - Temetkezés szolgáltatás. a Béla úti temető területén, a temetőlátogatókat szállító elektromos busz működtetése - LETÖLTHETŐ menetrend () A teher bejáratnál a ki és belépő forgalom ellenőrzését a szolgálatot teljesítő biztonsági őr végzi. Lakossági és temető látogatói kéréseknek is eleget téve a teherportai szolgálat köteles a gépjárművek temetőbe történő beengedése előtt és kihajtáskor is ellenőrizni a csomagteret, ill. a tehergépjárművek rakterét, amelyet a fokozódó temetői lopások, illegális lakossági hulladék elhelyezések indokoltak.
Aki teheti, kerülje a Béla utat, legfőképpen a temető környékét. Béla Úti Temető. Olvasónk jelezte, hogy nagy baleset történt szombat délelőtt a Béla úti temetőnél, teljesen lezárták az érintett útszakaszt. A székesfehérvári rendőrség sajtószóvivője megkeresésünkre megerősítette a hírt, annyit hozzátett, hogy gázolás történt, további információkkal később tudnak szolgálni. Ennek fényében a helyszínelés hosszasan elhúzódhat, így aki teheti, kerülje a Béla utat, legfőképpen a temető környékét.
Ügyfélszolgálati irodán keresztül ügyfélszolgálatot működtet, melynek helye: SZÉKESFEHÉRVÁRI KEGYELETI KÖZPONT 8000 Székesfehérvár Béla u. ᐅ Nyitva tartások Béla úti köztemető,Székesfehérvár | Béla út 1/b., 8000 Székesfehérvár. 1/b. Köztemető irodaépület Ügyfélfogadás rendje: HÉTFŐ szünnap KEDD-CSÜT 8-12; 12. 30-15 PÉNTEK 8-12 TEMETŐELLENŐRZÉS: 06-22-301-339 Vadász-Király Edit kegyeleti központ vezető 06-22-301-675 Nagyné Tóth Zsanett asszisztens 06-22-301-449 Szabó-Nyári Edina Vörösné Kovács Petra Temetőellenőrzés 06-22-301-339 Feladatai közé tartozik a temetőlátogatók tájékoztatása a temetői hirdetőtáblákon, valamint médián keresztül. Kegyeleti szolgáltatási részfeladatok elvégzése.
Érdekesség, hogy Aczél György, Grósz Károly és Apró Antal is itt nyugszik. Ha belépünk a Németvölgyi útról nyíló főbejáraton, rögtön Veres Kálmán Griffmadár című alkotását pillantjuk meg, amely a távol nyugvók emlékhelye. A jobbra található ravatalozót Makovecz Imre tervei alapján építették újra a 80-as években, aki egyébként maga is itt nyugszik. Ha híres sírok vadászatára indulnánk, jobb, ha kényelmes cipőt húzunk, és nagy távokra készülünk, mert a temető óriási, Buda legnagyobbja: régi feljegyzések szerint 72 hold kiterjedésű. A bejárattól jobbra 2-3 percnyi sétára egy robusztus fekete síremlék alatt nyugszik Bartók Béla (1988-ban hozták haza hamvait), a bejárattól balra található ravatalozó oldalában pedig Bajor Gizi. Farkasréten talált végső nyugalmat Illyés Gyula, Weöres Sándor, Kaffka Margit, Jávor Pál, Pilinszky, Gobbi Hilda, Déry Tibor, Örkény István, Ruttkai Éva, Karády Katalin, Domján Edit, Fedák Sári, Nádasdy Kálmán, Tolnay Klári, Kabos Gyula, Jászi Oszkár társadalomtudós, Széchenyi Zsigmond afrikakutató, Bánki Donát, Semsey Andor, Molnár C. Pál, Zelk Zoltán, Árkay Aladár építész, Knézy Jenő és még sokan mások.
Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest A Farkasréti temető 1894. április 1-jén nyílt meg, hogy tehermentesítse a már létező és túlzsúfolt budai temetőket, és számos sírt, maradványt áttelepítettek ide a vízivárosi, tabáni, Németvölgyi úti temetőkből, de még a Kerepesiből is. A 2. világháborúban harctérré változott, a régi sírboltokba húzódtak be a német katonák. Népszerűsége az 50-es években ugrott meg, erre a magyarázat a Fiumei úti sírkert kommunizmusban bekövetkezett sanyarú sorsa. A Nemzeti Sírkertet 1952 és 1956 között teljesen lezárták, utána pedig csak a Fővárosi Tanács engedélyével lehetett temetkezni, kizárólag ateista módon. A Párt "kiválóságait" változatlanul ide temették, ez volt az első számú munkásmozgalmi temető, viszont a többség a passzív ellenállás jegyében inkább Farkasrétet választotta, mivel egyrészt nem akart közösséget vállalni a hatalmi elittel, másrészt nem is nagyon volt más lehetősége. Ide temetkezett a háttérbe szorult régi elit, és beszédes az is, hogy a pártemberek közül kik kerültek Farkasrétre: míg a vezető politikusok a Fiumei útra, a levitézlett, kegyvesztett közül sokan Budára.
A legszembetűnőbb azonban a történelmi, politikai sokszínűség és eklekticizmus: az 1952 után elhunyt és itt eltemetett politikusok között megtaláljuk például a dualizmus egyes veteránjait, a Horthy -korszak politikai elitjének nagy részét, továbbá a kisgazdákat vagy a polgári és a szociáldemokratákat. A sort hosszasan lehetne folytatni, egészen a szélsőségekig, a nyilas kormány termelési miniszteréig vagy Rákosi Mátyásig. Mindemellett a Kádár -korszakban állami-munkásmozgalmi temetkezőhelyek is létesültek Farkasréten, amelyek a hierarchiában elfoglalt pozíciójukat leszámítva nem sokban különböznek a Kerepesi temető hasonló részeitől. Az ötvenes évektől nagymértékben megnőtt az ide temetett kiválóságok száma: tudósok, egyházi személyek, sportolók, művészek. A 20. században mind a Kerepesi úti, mind a Farkasréti temetőben kialakították a "Művészparcellát", de az utóbbi jóval ismertebb. Farkasrét népszerűségét és presztízsét elsődlegesen e művészsírok növelték meg. Síremlékei [ szerkesztés] Bartók Béla és családjának síremléke Budapesten.
Napra pontosan 125 évvel ezelőtt, 1896. április 6-án vette kezdetét az első modern olimpia Athénban. Az olümpiai játékokat az ókori Görögországban hívták életre Zeusz tiszteletére időszámításunk előtt 776-ban, és egészen Krisztus után 394-ig állt fenn, amikor I. Theodosius római császár rendelete alapján betiltották. 1500 évet kellett várni az olimpiai eszme visszatérésére, amikor is a Pierre de Coubertin báró által szervezett párizsi közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, majd kitűzték az első modern játékok időpontját és helyszínét: 1896, Athén. Az újkori olimpia. Az első újkori olimpián csupán 14 nemzet vett részt 241 férfi versenyzővel, kilenc sportágban 43 versenyszámot rendeztek meg 1896. április 6. és 15. között. Viszonyításképpen a koronavírus-járvány miatt idén nyárra halasztott tokiói játékokon várhatóan 206 ország indul több mint 11 ezer sportolóval, 33 sportágban 339 versenyszámot rendeznek. Az első "aranyérmet" (valójában a győztes ekkor még ezüstöt kapott) 1896. április 6-án az amerikai James Connolly szerezte hármasugrásban – ő később távolugrásban (3. )
2021. ápr 6. 9:53 125 éve ezen a napon nyitották meg az első újkori olimpiát / Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon Pontosan 125 évvel ezelőtt, 1896. április 6-án, a görög nemzeti ünnepen, I. György király megnyitotta az első újkori olimpiát Athénban. Ezzel valóra vált Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai játékok megalapítójának álma. Az elso ujkori olimpia. A csodálatos Márvány Stadionban 13 ország 285 sportolója gyűlt össze, hogy 43 számban eldöntse, kik lesznek a történelmi első olimpiai érmesei. Érdekesség, hogy az idő tájt még az első helyezett is ezüst érmet kapott, amelyet Konsztantin trónörököstől vehetett át, míg a győztesnek járó olajágat maga a király adta át. ( A legfrissebb hírek itt) Az olimpiai eszme azóta számos változáson ment keresztül, noha már 125 évvel ezelőtt is szentül hirdette az amatőr státuszú elméletét. Athénban többnyire fehér, európai, európai gyökérrel rendelkező amerikai, többnyire keresztény sportoló vehetett részt. A nők még egyáltalán nem indulhattak, de a munkásosztályból származók közül is csak kevesen.
Az 1880-as években az ókori görög olimpiákkal kapcsolatos régészeti feltárások hatására elhatározta, hogy újjáéleszti az olimpiai játékokat, a kezdeményezéssel hazájának is dicsőséget akart szerezni. 1892. november 25-én felhívást adott közre Párizsban az ókori olimpiai játékok feltámasztása érdekében: "Hadd küldjünk evezősöket, futókat, vívókat külföldre! Ez a jövő szabad kereskedelme! S amely napon ez a vén Európa hagyományává lesz, a béke ügye új, hatalmas támogatóra lel!... Németország kiásta azt, ami még maradt a régi Olümpiából. A régi dicsőséget vajon miért ne állíthatná vissza Franciaország? Első újkori olimpia sportágai. " A mozgalom szempontjából sorsdöntőnek bizonyuló tanácskozásra 1894. június 23-án került sor a párizsi Sorbonne-on: a világ minden tájáról érkező küldöttek Coubertin és a görög Demetriosz Vikelasz meggyőző érvelése nyomán megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek Vikelasz lett az elnöke, Coubertin pedig a főtitkára. (A tanácskozáson Magyarországot Kemény Ferenc - oktatásüggyel, testneveléssel és tankönyvírással foglalkozó szakember, később a magyar olimpiai mozgalom vezetője - képviselte. )
Bár az olimpia alapítói kezdettől fogva a béke ünnepeként és a világban dúló háborúskodás lezárásaként tekintettek a játékokra, versenyszámai pl. Franciaországban mégis a katonai kiképzés kapcsán jöttek igazán divatba. Az újkori olimpiákat megelőző legfontosabb esemény az 1894-es párizsi konferencia volt, ahol Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére létrejött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mely a hagyományokhoz híven Görögországban, Athénban kívánta megrendezni az olimpiát. Első újkori olimpiada. A görögök két évet kaptak a megfelelő létesítmények felépítésére, de mivel lassan haladtak a munkálatok, felmerült annak a lehetősége is, hogy végszükség esetén a millenniumot ünneplő Budapest veheti át a rendezést. Magyarország nagy bánatára végül a rendezők maradhattak az eredeti tervnél, és 1896. április 6-án I. György görög király megnyitotta az athéni olimpiai játékokat. A tíznapos sportrendezvényen 14 ország képviseltette magát (Ausztria és Magyarország külön indult), zömmel Európából, az őket képviselő játékosok 43 számban mérhették össze erejüket és tudásukat.
Magyarország itt a harmadik helyen végzett az éremtáblázaton. A sikerek a XXI. században sem maradtak el, hiszen Sydneyben (2000), Athénban (2004) és Londonban (2012) is nyolc aranyérmet nyert a magyar küldöttség. Pekingben (2008) "csak" hármat, melyet sokan hatalmas csalódásként éltek meg, pedig jó pár Magyarországhoz hasonló méretű nemzet előre aláírta volna ezt az eredményt.
Ausztria és Magyarország 14 nemzet 241 sportolója vett részt a rendezvényen. Ausztria és Magyarország, bár monarchiát alkottak, külön-külön indultak. 4. Az érmek Csak az első két helyezettet díjazták, ekkor még nem volt aranyérem, így a bajnokok ezüstérmet, a másodikként célba érők bronzérmet kaptak. A képen egy Zeuszt ábrázoló ezüstérem, melyet az 1896-os olimpia első helyezettjeinek adtak ( Kép innen) A képen egy bronzérem látható, mely az Akropoliszt ábrázolja, az 1896-os olimpia második helyezettjeinek járt (Kép innen) 5. Az első győztes Az 1896-os olimpia legelső számának, a hármasugrásnak a győztese, az amerikai James B. Connolly volt, aki később Puliczer – díjas író lett. James B. Conolly (1868-1957), az 1896-os olimpia bajnoka, a hármasugrás győztese (Kép innen) 6. Az újkori olimpiai falvak története - HG.HU. A legsikeresebb versenyző Az 1896-os olimpia legsikeresebb versenyzőjét Carl Schumannak hívták, tornában és birkózásban első, súlyemelésben pedig harmadik lett. A képen Carl Schumann (1869-1946), az 1896-os olimpia legsikeresebb versenyzője (Kép innen) 7.