Magyarország alig marad el ettől az átlagtól (31 százalék), az MTA kutatóhálózatában pedig tavaly már meghaladta a 36 százalékot. Az akadémikus a kedvező tendenciák folytatódására számít. Az EU aktuális kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramja, a Horizont 2020 szerint, a döntéshozói és a tudományos testületekben a nők arányának el kell érnie a 40 százalékot, 2020-ig. A pozitív tendencia folytatódását segíti, hogy a kutatók PhD-fokozatot szerző új generációjában várhatóan egyre jobban zárul a nők és a férfiak közötti "karrierolló". A magyar adatok szerint több területen, például a társadalom- és bölcsészettudományokban kiegyenlített a nemek aránya, a neveléstudományban a fokozatot szerző nők száma magasabb mint a férfiaké. A természet- és az agrártudományokat viszont még mindig többségében férfiak művelik, de a nők aránya e területeken is folyamatosan növekszik. A mérnöki tudományokban, a fizikában és a matematikában azonban változatlanul kevés a fokozatot szerző kutatónő. "A férfiak és nők arányának a közelítése nem egy elvont idea megvalósítása miatt fontos.
sexy200love barátnője a legjobb barátnők-ből. A gonosz Varázslo a legjobb barátnők-ből Sexy200love a legjobb barátnők A gonosz Varázslo a legjobb barátnők-ből
Az eredmény egy páratlan bepillantás sok nagyszerű pálya kulisszatitkaiba, tudományos jelentőségükbe és abba, hogy milyen sikeres vezetőnek lenni. " Brian Uzzi, a vezetéstudomány kiemelt Richard L. Thomas professzora, Northwestern Egyetem "Hargittai Magdolna egy kincsesládikát öntött elénk. A kincsek a természettudományokat művelő nők a világ négy kontinenséről, akik szakmájuk legmagasabb csúcsaira jutottak el. Nobel-díjas, akadémikus, professzor, egyetemi rektor, akik között sok más mellett van csillagász, entomológus, fizikus, kémikus, kutatóorvos és matematikus. Az általános tanulságok levonását a szerző szociológus lányára hagyja. Ő csak mesél. A neves amerikai egyetem nem bírja elviselni, hogy a kutató rendszeresen fél órát késik, mert másképp nem tudja reggelenként útnak indítani a négy gyerekét. A kaukázusi volt szovjet tagállamban a professzor asszony otthon csak főz és tálal, a tradíciók okán azonban az asztalhoz nem ül le meghívott vendégeivel. Eddig is tudtuk, hogy minden »dolgozó« nő a világ minden országában találkozik előítéletekkel, diszkriminációval, a nők lenézésével, háttérbe szorításával.
Igaz, van egyfajta tudományterületek közötti szegmentálódás és léteznek kimondottan olyan tudományterületek, ahol a nők szerepe jelentősebb. A felsőoktatásban az oktatás, az egészségügy, a bölcsészettudományok tipikus "női" területek, míg a műszaki tudományok, az infokommunikációs technológia abszolút férfidominált területeknek tekinthetők a világ minden országában. Kisebb-nagyobb elmozdulások tapasztalhatók az üzleti tudományokban, a jogban, a természettudományokban, sőt az is elmondható, hogy a közgazdaságtudomány, a matematika területén jelentősen erősödött a nők súlya a felsőoktatásban való részvétel során. Ez különösen az üzleti képzésekre, a matematika, statisztika területére vonatkozik. Tíz tudományos területen képzésben részt vevő nő közül világátlagban 3 fogja választani a STEM-területeket, a többiek humán képzési területekre és egyéb területekre fókuszálnak. A kamaszkorban válik el a fiúk és a lányok érdeklődése Az általános iskolában az érdeklődést tekintve nem látszik különösebb eltérés a fiúk és a lányok között, a tudományos pálya, a tudományos világ nagyjából ugyanolyan érdeklődést vált ki mindkét nem képviselőiből.
Külön rész foglalkozik azokkal a sikeres női tudósokkal, akik tudományos sikereik teljében magas vezetői beosztásba kerültek. Érdekessége a könyvnek, hogy Indiában, Japánban, Oroszországban és Törökországban dolgozó női tudósok is szerepelnek benne, akikről ritkán hallani. "Hargittai Magdolna inspiráló történeteket oszt meg velünk olyan nőkről, akik ügyüket sikerre vitték. Ez a különböző kultúrákon bátran átívelő könyv olyan női tudósokkal ismertet meg bennünket, akik képesek voltak életükben egyensúlyt teremteni, és akik rászolgáltak mélységes tiszteletünkre. " Roald Hoffman, kémiai Nobel-díjas, a Cornell Egyetem irodalmi tanulmányok professzor emeritusa "Ezt a könyvet mindenkinek kötelező elolvasni, aki érdeklődik a világszerte egyre több kiváló női tudós iránt. Hargittai Magdolna, aki maga is kiemelkedő kutató, az Egyesült Államokban, Európában, Oroszországban, Törökországban és Indiában interjúvolt meg több mint egy évtizeden keresztül sok, a legkülönbözőbb területeken dolgozó tudóst.
M a Magyarországon nem tiltja törvény, hogy gyerekeket lakoltassanak ki. Meg is történik, rendszeresen. Ilyenkor a családok sokszor szétszakadnak, és a gyerekek nevelőszülőnél, vagy gyerekotthonban kényszerülnek élni. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy ez előforduljon! A Város Mindenkié csoport törvénymódosítást kezdeményez azért, hogy a helyzet végre megváltozzon. Ezen a télen a szokásosnál hosszabb a kilakoltatási moratórium. 2017. november 15-én kezdődött, és a parlamenti választások után, április 30-ával ér csak véget. 9 Gyerekes Család Kilakoltatás – 9 Gyerek Család Kilakoltatás 17. Korábban írtunk róla, hogy miért álságos és elégtelen megoldás ez, főleg amikor a lakhatási válság olyan súlyos, hogy rendszeresen fordul elő, hogy gyerekek azért kerülnek ki a családjuktól, mert a szüleik lakhatása nem megfelelően megoldott. A kilakoltatási moratórium csak arra jó, hogy rövid időre ugyan, de fellélegezhessenek a veszélyeztetett családok - egész pontosan azok, akikre a moratórium vonatkozik. Még ez a kis haladék sem adatik meg sem a szerződés nélkül vagy szívességi lakhatásban élők számára, a kényszerűségből lakásfoglalóknak vagy a munkásszállókban vagy intézményekben élőknek – ők télen is elveszíthetik az otthonukat.
Kérdésünkre Csárdi Antal elmondta, hogy az eredeti kezdeményező a Város Mindenkié Csoport, amelynek felvetését az ülésnapot kérelmező országgyűlési képviselők készséggel támogattak. Csárdi szerint a legrosszabb forgatókönyv azonban legalább arra elég lehet, hogy ezzel az ülésnappal felhívják a figyelmet a lehető legrosszabb intézkedésekre, a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatására. Kertész Z István
Az ellenzék célja, hogy az állam azonnal segítsen a bajbajutottakon. Felhívják a figyelmet, hogy az Alaptörvény XXII. cikke kimondja: Magyarország törekszik arra, hogy mindenki számára biztosítsa "az emberhez méltó lakhatás feltételeit", a helyi önkormányzatokról szóló törvény pedig kötelező feladatként írja elő a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítását. A gyakorlatban azonban az állam nem tesz semmit, hogy érdemben javítson a helyzeten. Az ellenzéki és független képviselők abban reménykednek, hogy a kormánypártok konstruktívan részt vesznek ezen az ülésen, és elmondják, mit tesznek az Alkotmányban foglaltak biztosításáért. Megkérdezett szakértőnk szerint a jelenlegi kormánypártokat az égvilágon nem inspirálja semmi sem, hogy a jelenlegi gyakorlaton változtassanak. Mivel a lakhatási válság bár sokakat érint, nincs akkora tömeges akarat a magyar társadalomban, hogy ez konkrét, azonnali támogatottságvesztéssel járjon a kormánypártok részére. Ugyanakkor – szakértőnk szerint – a probléma súlyosabb, mint gondolná a hatalom, mert a közvetlenül érintetteken kívül azon százezrek feje efelett is lebeg, akik érzik, hogy akár rájuk is sor kerülhet a későbbiekben.