Habár a regény címadója a leghíresebb magyar versenyló, valójában egy rendkívül széles területet ölel fel. Van benne romatika, korabeli viszonyok és politika, mellette pedig természetesen lóversenyzés, így garantáltan izgalmas történetnek nézel elébe, ha adsz neki egy esélyt. 9. Vavyan Fable: A Halkirálynő és a kommandó A Vavyan Fable álnevet használó Molnár Éva regényei évtizedek óta rendkívüli népszerűségnek örvendenek nem csak nagyszerű humoruk, de izgalmas történeteik miatt is. Az eddig megjelent negyvennégy kötet közül a Halkirálynő sorozat részei számítanak a legkedveltebbnek, de bármelyiket válaszd is, Fable könyveiben nem fogsz csalódni. 10. Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember De ide kerülhetne akár az Egri csillagok is. A nagyszerű magyar író, akinek a sírját is az Egri várban találhatjuk rendkívüli regényeket írt a magyar nép történelmének inspirálásával. Sorstalanság (könyv) - Kertész Imre | Rukkola.hu. A Nobel-díjas írót, Kertész Imrét hosszú betegség után, 2016. március 31-én, hajnali négy órakor budapesti otthonában érte a halál - tájékoztatta csütörtökön a Magvető Könyvkiadó az MTI-t. Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten.
Sorstalanság leírása "Fokozatosan egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Sorstalanság - Kertész Imre - könyváruház. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan. " (Spiró György)
Köves az "ismerős idegenség" tapasztalatán keresztül érzékeli környezetét, amelynek abszurd, kiismerhetetlen rendjében passzív, az eseményeket alakítani képtelen, kiszolgáltatott szereplőként hányódik. Kertész számára a parabolikus szövegalakítás ilyen formájához elsősorban Kafka regényei, különösen A per és A kastély jelentették a legfontosabb irodalmi mintát; a magyar epikai hagyományban pedig Déry Tibor G. A. úr X. -ben című műve tekinthető előképének. A kudarc két, egymást tükröző szövegegysége a regényíró és műve közti viszonyt nem lezárt aktusként, hanem az írás folyamatában viszi színre. A körkörös regénykompozícióban a legfontosabb referenciát a kő jelenti, amely a sorszerű determináció és a készülő mű anyagának metaforájaként egyaránt értelmezhető. Kertész Camus Sziszüphosz mítosza című szövegét használja fel annak bemutatására, hogy az író miként formálja művé saját élményvilágát. Az önéletrajzi jellegű, egzisztenciális munka az élmények "következetes elsorvasztásával" dolgozza fel saját múltját; ami egyet jelent a Sziszüphosz által görgetett szikla felmorzsolásával, amíg nem marad belőle több, mint egy apró kavicsdarab.
Ehhez el kellett tudni távolodni minden ideológiától, és a pszichológián keresztül eljutni a filozófiai felismerésig: a nevelődés, a civilizálódás részben vagy egészben azonosulás az agresszióval. A folyamat a társadalom rendszerének részévé egyszersmind kiszolgáltatottá tesz. Ahhoz, hogy ezt megértse, ki kellett rángatnia magát minden emberi közösségből és eljutni az individuumig, aki önvédelemből áll szemben minden tömeggel, minden konform válasszal, minden ideológiával, mely helyzetét sematikusan értelmezné, sőt, időről időre újra és újra értelmezi önnön létét is, mint például a 2013-as Kertész a Nobel-díj utáni helyzetét. A zsidó is így lehet olyan civilizációs kategória, melyet, mint tette ezt oly sokszor, ezúttal a Die Zeit-nak adott interjúban, kész öntőformaként elutasít, miközben máskor másutt annyiszor fejezte már ki e szóval kívülállói egzisztenciáját. Évtizeddel a díj elnyerése után, Budapestre visszatelepedve rálát elmúlt évtizedére is, melyre tán közben is rálátott, csak most, e tíz évéről szóló könyve kapcsán időszerű a promóciós interjúkban értelmeznie utóbbi évtizedét.