A légiók katonai táborait katonavárosoknak képzeljétek el, melyet sánc, árok és őrtorony erősített. A tábor központjában főhadiszállás állt, de hivatali helyiség, raktár, zászlószentély, gyakorlótér, kórház és pénztár is működött. A tisztek házakban, a katonák közös hálótermekben voltak elszállásolva. Hazánkban a Római Birodalom határa a Duna mentén 500 km hosszan húzódott, amelynek egy része természetesen a Dunakanyaron át vezetett. Napjainkban kirándulók százait vonzzák ezek a történelmi emlékek, melyeknek megóvására nem lehet elégszer felhívni a figyelmet. A római limes maradványai Esztergom területén a Solva nevű római település feküdt. Dunai Szigetek: Danuvius - Istros - Histria. A Várhegyen castrumot építettek, mely nagyon erős centruma volt a limesnek. A főszékesegyház építésekor, 1820-ban találták meg az itt épült négytornyos erőd maradványait, de azt is tudni lehet, hogy Géza fejedelem itt kezdett bele egykor a vár építésébe. A mai Víziváros területén egy Salvio Mansio néven ismert település feküdt, a Duna túloldalán pedig egy Anavum nevű katonai tábor volt.
Gyógyfüveink teakészítéshez igénye szerint a rendelkezésére állnak Ingyenes parkolás szállodánk előtti nyitott parkolóban Ingyenes WIFI ÁFA Ár Relax kétágyas szobában hétvégén: 104. 700 Ft-TÓL/ 2 fő / 3 éj Az árak a foglaltság és az elérhető szobatípus függvényében változnak. A pontos árakért a tervezett tartózkodás dátumának megadásával kérje ajánlatunkat! IFA külön fizetendő.
Kedves Látogatóink! Minden táj, város mesél, ha nyitott rá szemünk, fülünk és szívünk. Engedjék meg nekem, hogy a szívemre és eszemre küldött üzeneteinek birtokában ajánljam hegyeinket, patakjainkat, városunkat, Visegrádot mindannyiuknak! Érzéseimben tudok azonosulni azokkal, akik szerint itt, a Pilisben dobog a Föld szíve. Érdekes, hogy ez a szív forma – a Duna különös kanyarulata révén – a tájban is visszaköszön. Visegrádot vendégeink főleg természeti szépségei és történelmi emlékei miatt látogatják meg. A Duna mentén húzódott a római birodalom határvédelmi rendszere, a limes, városunk területén 5 antik erődöt, őrtornyot láthatunk. Visegrád neve a történelmi forrásokban először Szent István király korában, 1009-ben kiadott oklevélben szerepel, mint vármegye székhely és ispáni vár. Duna római neve png. Városunk az elkövetkező évszázadokban kiemelkedő szerepet töltött be hazánk történelmében. Olvashatjuk történetét írott forrásokban a tatárjárás utáni újrakezdésben, a Fellegvár megépítésében, az I. (Anjou) Károly által kezdett palotaépítésben, valamint az 1323-ban királyi székhellyé (mai értelemben: fővárossá) való emelkedésben.
Verőce a Duna bal partján lévő erődök rendszerének a része volt. A késő római időkben a hadsereg megerősítette és praktikusabbá tette a Dunán történő átkelést, ehhez pedig kiserődökre volt szükség. Az ilyen erődöknek négyszögletes központi épülete volt, toronyban végződő oldalfalakkal, amelyek gyakran egészen a Dunába nyúltak. A folyó két partján egymással szemben építették fel ezeket a kiserődöket, így akár kikötőként is használhatták őket. Húsvét Ráckevén a Duna Relax Hotelben. Verőcének az ellen erődje a településsel szemben található Castrum Cirpi volt. Ilyen hídfőállások Szobon, Verőcén, Kisoroszi-Pásztorkertben, Tahitótfalu-Balhaváron, Szentendre-Dera-pataknál, Horányban, és Dunakeszin is volt. Sőt, Dunakeszin nemcsak kikötő, de kiválóan használható átkelőhely is épült 371-372-ben. Római őrtorony Verőce A szobi erődből az Ipoly torkolatánál elhaladó útvonalakat lehetett ellenőrizni, melyeken a Dunakanyarhoz lehetett jutni a Börzsöny megkerülésével. A verőcei kiserődből pedig azt az útvonalat ellenőrizték, amin a Börzsöny és a Cserhát között lehetett a folyóhoz jutni.
Végül a VII. században az akkor már kelet-római várost kifosztották és lerombolták az avarok és szlávok. Feltehetően ez után is újjáépült volna, de a lakók többé már nem tértek vissza. Az 1300 éve folytonos település végleg megszűnt létezni. A város már jóval az avar pusztulás előtt hanyatlásnak indult, ennek azonban nem harcászati, gazdasági vagy népesedési oka volt, sokkal inkább természetföldrajzi. Histria városának pusztulásáért a névadó folyó a felelős. Duna római neve cosmetics. Nem véletlen tehát, hogy az ókori népek istenként tisztelték a folyót, hiszen hatalmában állt virágzó településeket eltüntetni a föld színéről. Mégis hogyan okozhatta a város vesztét a Duna, amikor az Strabón leírása szerint 500 stadion (1 sztadion = 164-192 méter, attól függően melyik városállam mértékegységéről van szó) távolságra esett a torkolattól? A Duna-delta fejlődése () A Duna a szabályozás előtt évente átlagosan 67 millió tonna hordalékot szállított a fekete-tengerbe. Unatkozó matematikusok kiszámíthatják mennyi időre lett volna szüksége a Dunának a Fekete-tenger 537-555000 köbkilométer térfogatú medencéjének feltöltéséhez.