Ezek után azért óhatatlanul is eszembe jutott Shakespeare drámája, ahol Hamlet – mivel érzi, "valami bűzlik Dániában" – döntés előtt áll: vagy továbbra is kívülállóként szemléli az eseményeket vagy pedig saját kezébe veszi az irányítást és beteljesíti végzetét: "Lenni vagy nem lenni, ez hát a kérdés Nemesebb-e, ha eltűri elménk A vaksors nyilát, parittyakövét. " Tudom, a fenti idézet nem teljes, az utolsó két mondatot szándékosan kihagytam. Valami buzlik daniaban. Bár az idézet William Shakespeare-től származik és a világirodalom egyik legtöbbet idézet öt mondata, de azt végképp nem szeretném, hogy ebből azok, akik szándékosan félre akarják érteni, olyan következtetéseket vonnának le, ami tényleg nagyon messze áll az oldal szellemiségétől. Ettől függetlenül, 2009. -én valami nagyon nem működött jól Dániában (c'e qualcosa di marcio in Danimarca), egyetlen egy dolgot kivéve, hogy végül is nyert a válogatott. – lalolib –
Mielőtt bárki is megvádolna azzal, hogy a fenti címben szereplő egyik szó nem illik az oldal szellemiségéhez, annak megnyugtatásul közlöm, hogy a már szállóigévé vált kijelentés már eleve egy finomított változata William Shakespeare eredeti, a Hamletban leírt változatának, ahol Marcellus mondja ki a végítéletnek szánt mondatot: "Rohadt az államgépben valami". Ezt a mondatot több műfordító túlságosan erősnek találta és a "valami bűzlik Dániában" mondatra cserélte, mely azóta szállóigévé is vált. 2009. október 14. -én meg valósággá. Innentől kezdve, az eseményeknek már semmi közük nincs Hamlethez, de Dániához azért igen. Egyrészt a válogatott kapcsán, és azon belül is Gera Zoli váratlan és tegyük hozzá sokkoló hazautazása miatt. Bár Zoli elég részletesen ismertette döntésének a hátterét, de az igazi okok azért továbbra is rejtve maradnak, így magát a döntést nem is kívánom kommentálni. Valami bűzlik Dániában… | Lúgosítás | dr. Tihanyi. Egy dolgot azért megjegyeznék. Nekünk, Fradistáknak soha, de soha nem szabad elfelejteni, hogy mit jelentett nekünk Gera Zoli.
Mi lett az eredmény? a gyilkosságok száma drámaian megemelkedett! És láss csodát, New Yorkban a polgármesterválasztást az egykori rendőrfőnök Eric Adams nyerte, aki a törvény és rend helyreállítását ígérte… Úgy áll a helyzet, hogy egyre másra buknak meg azok a hagymázas "eszmék" (nem eszmék azok, csak kollektív tévelygések az irracionalitás erdejében), ezért jönnek mindig újabb, és egyre elképesztőbb vadságok. Kanadai Magyar Hírlap – Valami bűzlik Dániában. Valahogy fenn kell tartani a látszatát annak, hogy ezek a "haladó" eszmék szólnak valamiről… Mi pedig köszönjük a dán belügyminiszternek, hogy képes kiemelkedni abból a szellemi pöcegödörből, amibe Nyugat-Európaegyre mélyebbre süllyed.
Kiégett nyomozó, brutálisan meggyilkolt áldozatok és rémisztő gesztenyefigurák Koppenhágában. Soren Sveistrup első regénye akkora siker lett, hogy hamarosan sorozatként is találkozhatunk vele. fotó: Soren Sveistrup: A gesztenyeember [Kastanjemanden] – Partvonal Kiadó, 2019 – fordította Sulyok Viktória – 456 oldal, kartonált kötés – ISBN 9786155783807 Legyen szó könyvről vagy filmről, a skandináv krimi messze földön híres, elég csak a Tetovált lány ra vagy a Q-ügyosztàly ra gondolni ( A Fácángyilkosok ról szóló filmkritikánk itt olvasható). Erre a vonatra szállt fel A gesztenyeember című, debütáló regényével Soren Sveistrup is. Az 51 éves dán szerzőtől nem áll távol a zsáner, ő írta ugyanis a forgatókönyvét az Egy gyilkos ügy (The Killing) krimisorozatnak, valamint a Hóember és az Eljön az a nap filmeknek. Valami bűzlik Dániában – mi áll a nagy kémbotrány mögött? - Hírnavigátor. A könyvet 28 nyelvre fordították le, és több mint 50 országban jelent meg, szeptember végén pedig magyarul is napvilágot látott a Partvonal Kiadónál. A regény Koppenhágában játszódik, ahol egymás után két nőt is brutálisan meggyilkoltak, és az elkövető gesztenyéből készült figurákat helyezett el a testek mellett.
Feszültségfokozó lassúsággal kezd harcolni igazáért. A film azonban nem csupán a főhősre fókuszál. Az áldozat jellemváltozása mellett a másik oldal érzelmi viharait is hűen mutatja be a dráma. Nem csupán Lucasról vagy a fiáról, hanem a mindenki által áldozatnak hitt Klara szüleiről is pontos jellemrajzot kapunk. Mindkét oldal bemutatásra kerül, több perspektívából ismerhetjük meg a különböző nézőpontokat, a szereplők tetteinek okait, érzelmeiket. A skandináv filmek egyik erőssége, a hiteles és pontos jellemábrázolás ebben a drámában is jelen van. A szereplők keveset beszélnek, a csendes megvetés és a módszeres kiközösítés, a szavak hiánya azonban csak még inkább kiemeli azokat a jeleneteket, ahol az indulatok hirtelen törnek fel a szereplőkből. A csend retorikája végigvonul az alkotáson, ezzel is kihangsúlyozva a színészi játékot. Szavak nélkül az arckifejezésre, a mimikára nagyobb hangsúly esik. A mozikedvelő közönség számára ismert színészek, Mads Mikkelsen és Thomas Bo Larsen játéka képes feledtetni a film történetvezetésének kisebb hibáit, a Klarát alakító fiatal lány játéka pedig zseniális.
James Randi barátja, a dán Morgens Winther fizikatanár örömmel jelentette be, hogy a dán gabonakörök terén is jelentõs fejlemények történtek. A történet 2000 augusztusában kezdõdött, amikor Borum városában egy titokzatos gabonakör jelent meg, amelyet a szakértõk matematikailag olyan precíznek találtak, hogy annak földön kívüli eredetét magától értetõdõnek vélték. Morgens Winther és osztálya elhatározta, hogy csillagászati foglalkozásuk keretében létrehozzák a Borum Korncirkel másolatát. Bár az eredeti kissé komplikált alakzat volt, a diákok lefényképezték a részleteket, és másfél óra alatt rájöttek, hogyan kell azt elkészíteni. A gabonakör a dán TV2 kérésére jött létre, mely a tanítási órák után a helyszínre kiszállva a készítés minden fázisát rögzítette. Az egész nem tartott 90 percnél tovább. A gabonakör méretre és kinézetre teljesen azonos volt a titokzatos jelenséggel, amint a képekrõl is látható. A kör a földtulajdonos engedélyével készült, néhány méterre egy forgalmas autópályától.